Több ezer szabálysértő strandoló vagy (és) észszerűtlen szabályozás?

A Belügyminisztérium szerint csak az érintett strandolókat lehet felelősségre vonni azért, ha a kijelölt strandokon a II. fokú viharjelzés idején a jogszabályban megfogalmazott tiltás ellenére is vízbe mennek. Szerintük a strand üzemeltetőjének, az ott működő vízimentő szolgálatnak és a balatoni vízirendőröknek ebben nincs számonkérhető felelőssége.

Az országos meteorológiai szolgálat – új nevén Hungaromet – július 28-án a Balaton egész területére II. fokú viharjelzést rendelt el a 12:40 és 18:58 közötti időszakban. A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 2001-es belügyminiszteri rendelet szerint a “II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.” Hiába volt azonban a jogszabályi tiltás, az érintett időszakban több ezren fürödtek a balatoni strandokon. Hol csak a part közelében, hol messzebbre is bemerészkedve. Ahogy az korábban is szokott lenni.

Az Időkép kameráinak tanúsága szerint sokan fürödtek Alsóörsön, Csopakon, Balatonfüreden az Esterházy strandon, Badacsonytomajon a Városi strandon és a Badacsony strandon, Balatonszemesen a Központi szabadstrandon, Balatonföldváron a Keleti strandon, Siófokon a Nagystrandon és az Aranyparti szabadstrandon.

A meteorológusok által jósolt vihar elmaradt, de ettől még tény, hogy a jogszabályban rögzített fürdési tilalom és a strandokon látható valóság keményen szembe megy egymással, ami biztosan nem vezet sok jóra. A helyzet tisztázásához először a jogszabályt jegyző Belügyminisztériumot kérdeztem meg arról, hogy indítanak-e eljárást a, szerintem illetékesnek gondolt szervezetek, az érintett strandüzemeltetők, vízimentő szervezetek, illetve a balatoni közbiztonsági szabályok betartatásáért felelős Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság ellen.

“A fürdés során a magatartási és a jogszabályok betartásáért a fürdőző egyénileg felel, a fürdőhelyek üzemeltetői, a vízimentő feladatot ellátó szervezetek és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság felelőssége ebben a tekintetben kizárt” – válaszolta a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya.

A felelősségüket kizáró válasszal egyetértettek a később megkérdezett strandüzemeltetők is, akik szerint azért sem lehet számonkérhető felelősségük az ügyben, mert nincsenek közvetlen eszközeik a jogszabály betartatására, hisz legfeljebb felszólíthatják a strandolókat a helyes magatartásra. Végső esetben a rendőrök segítségét is kérhetik a szabálysértő strandolók megfegyelmezésére, de szerintük ennek nem sok értelme lenne, mivel látják, hogy a strand előtt időről-időre elmotorozó vízirendőrök maguk is tisztában vannak a tömeges szabálysértéssel, mégsem tesznek semmit.

A fentieken túl megkérdeztem a Belügyminisztériumtól azt is, “amennyiben Önök szerint nem probléma, hogy az emberek nem veszik komolyan a jogszabály, illetve a II. fokú viharjelzés miatti fürdési tilalmat, terveznek-e emiatt valamilyen lépést? Tervezik-e a fenti jogszabály módosítását a fürdési tilalom elrendelésének törlésével? Vagy tervezik-e a viharjelzés kiadásával kapcsolatos szakmai szabályok módosíttatását, esetlegesen a vezetők leváltatását a HungaroMet-et alapító Energiaügyi Minisztériumnál?”

“Kérdéseinek azzal a részével, amely szerint az emberek nem veszik komolyan a fürdési tilalmat, egyetértünk. A hatóságok rendszeres felvilágosító, tájékoztató és megelőző intézkedései mit sem érnek az emberi felelőtlenséggel szemben.
Álláspontunk szerint a hatályos szabályozás megfelelő, annak módosítása nincs napirenden” – válaszolták erre.

A cikk végén teljes egészében olvasható levélben részletesen kitértek a tilalom idején is fürdőzők által elkövetett szabálysértésre. Ebből többek között kiderül, hogy az érintettekre kiszabható helyszíni bírság 6.500 forinttól 65.000 forintig terjedhet. Ha helyszíni bírság kiszabására nincs lehetőség, szabálysértési eljárás indítható, s ebben esetben a bírság összege 6.500 forinttól 200.000 forintig terjedhet. A levélből azt is megtudhatjuk, hogy a vízirendőrök az érintett időszakban tiltott fürdés szabálysértés miatt 9 esetben jártak el a szabálysértőkkel szemben (5 esetben szabálysértési feljelentést tett, 4 esetben figyelmeztetést alkalmaztak).
Tehát összesen összesen 9 esetben történt konkrét felelősségre vonás akkor, amikor a jogszabály szerint több ezer személy követte el ugyanezt a szabálysértést a rendőrök szeme előtt.

A megkérdezett strandüzemeltetők szerint nagyon sok összetevője van annak, hogy a jogszabállyal ellentétes gyakorlat alakult ki. Ebben szerintük a Belügyminisztérium által megfogalmazott “emberi felelőtlenség” mellett legalább annyira szerepe van az életszerűtlen szabályozásnak.
Sok esetben igazán maguk sem látják indokoltnak a fellépést a tilalom idején fürdőzők ellen, mert mint mondják, hatalmas különbségek vannak a Balaton különböző részei, de még egyes strandok “viharállósága” között is. Miközben a viharjelzési fokozat meghatározásával legfeljebb a Balaton harmadát lehet megcélozni, azon belül is óriási különbségek vannak az északi és déli part, de akár egy oldalon, egymástól néhány kilométerre lévő strand között is a szélirány, a domborzati környezet, a szélnek, hullámoknak való kitettség szerint.
Előfordulhat, hogy egyes helyeken már fizikailag is nehéz lenne bemenni a vízbe a hatalmas szél és hullámok miatt, miközben ezzel egy időben a tó másik részén egész délután gyönyörűen süt a nap, és szél is alig rebben. Az utóbbi helyen nem kell sok “emberi felelőtlenség” ahhoz, hogy az emberek legalább a part közelébe be akarjanak menni pancsolni. S ha már néhányan megtették, a többieket már lehetetlen megállítani.

Bár erről nem nagyon beszéltek, de a “rugalmas” hozzáállás mögött ott van az is, hogy a már beszedett belépődíjakat nem szívesen adnák vissza a viharjelzés miatt hazainduló vendégeknek, vagy a 12:40-kor elrendelt viharjelzés után érkezőknek sem szívesen mondanák, hogy inkább ne vegyen jegyet, mert fürödni úgy is tilos.

Többen is azt gondolnák a lehető legjobb megoldásnak, ha néhány módosítással visszaállítanák az 1995 előtti szabályozást. Addig a II. fokú viharjelzés esetén is lehetett fürödni a part 100 méteres sávjában – ahogy ma is ez a kialakult gyakorlat.
Úgy vélik a II. fokú viharjelzési szakaszt ketté kellene választani az előzetes jelzésre és a vihar tényleges megérkeztére. Az előzetes szakaszban egy 50-100 méteres sávban engedni kellene a vízben való tartózkodást vízibicikli, matracok és hasonló eszközök nélkül. A fürdésre használható sáv határát egy-egy strandon a helyi adottságoknak megfelelően úgy kellene meghatározni, hogy a vihar megérkezése előtt onnan biztosan ki lehessen küldeni a strandolókat. A második szakasz életbe léptetéséről a strand üzemeltetői és a helyben mentési feladatot ellátók döntenének. Akik persze felelnének is ezért a döntésükért.

Azokon a strandokon, ahol nem működik vízimentő, ahol az önkormányzat nem gondoskodik olyan felelős felügyeletről, ami döntést tud hozni, és figyelni tud a szabályok betartatására, ott maradjon a tilalom a viharjelzés teljes idejére – tartanák jónak a szakemberek.

A jelenlegi szabályozás fenntartása gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Pintér Sándor vezetésével működő Belügyminisztérium illetékesei vízbe dugták a fejüket, hogy ne is lássák, mi történik a Balatonnál viharjelzés idején. Baj esetén persze elmondhatják, hogy arról a felelőtlen emberek tehetnek, a szabályok betartása esetén nem lett volna probléma.

Győrffy Árpád

Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztályának teljes levele

Tisztelt Szerkesztő Úr!
Elektronikus úton a Belügyminisztériumnak küldött megkeresésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatjuk.
A hatályos jogszabályok szerint szabálysértést az a természetes személy követ el, aki a szabálysértést közvetlenül megvalósítja. A szabálysértés elkövetői csak olyan személyek lehetnek, akiket a szabálysértés elkövetéséért szabálysértési felelősség terhel. A szabálysértés elkövetéskor a 14. életévét be nem töltött, illetve beszámítási képességgel nem rendelkező személy szabálysértésért nem vonható felelősségre.
Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el. A szabálysértés elkövetője helyszíni bírsággal, pénzbírsággal, közérdekű munkával, figyelmeztetéssel sújtható. Helyszíni bírságot rendőr, közterület-felügyelő, természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr, halászati őr szabhat ki. A helyszíni bírság összege 6.500 forinttól 65.000 forintig terjedhet. Abban az esetben, ha helyszíni bírság kiszabására nincs lehetőség, szabálysértési eljárás indítható az elkövetővel szemben. Ebben esetben a bírság összege 6.500 forinttól 200.000 forintig terjedhet. Fiatalkorú elkövető esetén a helyszíni bírság összege – amennyiben a fiatalkorú törvényes képviselője jelen van – 6.500 forinttól 32.500 forintig terjedhet, szabálysértési eljárásban ezek az összegek 6.500 forintról 65.000 forintig terjedhetnek.
A Balaton vízfelülete 592 km², partszakaszának hossza 235 km. A Balatonon 145 hatóságilag (vármegyei kormányhivatal) kijelölt fürdőhely van, 87 fürdőhelyen van előírva mentőőr jelenléte.
Rátérve konkrét kérdéseire:
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (a továbbiakban: BVRK) 2024. július 28-án szolgálatot adó 9 szolgálati kisgéphajója BVRK-val együttműködő 4 vízimentő egyesület 9 hajójával egészült ki, így Balaton teljes vízfelületén 18 bevethető hajóegység szolgált a II. fokú viharjelzés időpontjában, amit 12 óra 38 perckor rendeltek el.
A BVRK állománya 2024. július 28-án 10 esetben 14 fő mentését hajtotta végre. A hajóvezetői állomány tiltott fürdés szabálysértés miatt 9 esetben járt el a szabálysértőkkel szemben (5 esetben szabálysértési feljelentést tett, 4 esetben figyelmeztetést alkalmazott).
A fürdés során a magatartási és a jogszabályok betartásáért a fürdőző egyénileg felel, a fürdőhelyek üzemeltetői, a vízimentő feladatot ellátó szervezetek és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság felelőssége ebben a tekintetben kizárt.
Kérdéseinek azzal a részével, amely szerint az emberek nem veszik komolyan a fürdési tilalmat, egyetértünk. A hatóságok rendszeres felvilágosító, tájékoztató és megelőző intézkedései mit sem érnek az emberi felelőtlenséggel szemben.
Álláspontunk szerint a hatályos szabályozás megfelelő, annak módosítása nincs napirenden.
A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot érintő kérdéseivel szíveskedjen az Energiaügyi Minisztériumhoz fordulni.
Üdvözlettel: Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztály
(2024. 07. 30. 14:40)

Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!

 

Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)