Lassan talán kifulladnak a böjti szelek, és beköszönt az igazi tavasz, a természetjárás egyik legszebb időszaka. Ehhez szeretnénk egy gyönyörű és viszonylag könnyen, biztonságosan járható úticélt ajánlani a Csobánc-hegyi kirándulással, várnézővel.
A Csobánc a balatoni tanúhegyek tornasorában valahol középen áll a 376 méteres magasságával, de várhegyként a legnagyobb a 240 méteres önálló, szigetszerű kiemelkedésével. Igazán csak a 418-méteres szirten álló Rezi-vár és a 413 méteren épített Tátika-vár vetélkedik vele, de azok nem ennyire szigetszerű kiemelkedések, és a tágabb környezetük is magasabb. Elmarad tőle a 363 méteres szinten épült Zádor-vár, vagy a 367 méteren álló, 160 méteres környezetből kiemelkedő Somló-vára is. Nem is szólva a csak 245 méteres sümegi, vagy a 230 méteres szigligeti várhegyről, és a környezetéhez képest szinte a pinceszintre épített nagyvázsonyi Kinizsi-várról.
A Tapolcai-medence keleti szélén szigetszerűen kiemelkedő Csobánc-hegy szőlőkkel és a Szent Donát-kápolnával dél-délnyugati irányból – Fotó: Győrffy Árpád
Ez az elsőség persze azt is jelenti, hogy nem csak elfoglalni, megmászni is nehezebb másoknál. Annyira azért ne ijedjünk meg, mert a várhegy lábától a hegy csúcsáig tartó 1,8 kilométeres út végig jól járható. A 240 méteres emelkedés is szépen eloszlik a távon. Persze tanácsos olyan cipőt húzni, ami köves, sziklás talajon is megfelelő stabilitást ad.
Az 1,8 kilométeres csobánci túrán szinte teljesen egyenletesen oszlik el a 240 méteres emelkedés – Balatontipp
Ha autóval érkezünk, a legpraktikusabb, ha a kocsit a hegy nyugati lábánál kiépített “várparkolóban” tesszük le. Ezt Gyulakeszi központjából a katolikus templom északi oldalán induló Jókai utcán át érjük el. A parkolóban piknikező helyeket is találunk asztalokkal, tűzrakóval, így jobb időben akár hosszabban is elidőzhetünk a túra előtt vagy után.
Gyulakeszi és a Csobánc-hegy a WeGoHere térképén – kékkel a “Várparkoló” – WeGoHere-Balatontipp
A csobánci túra részletes útvonaltérképe – Google Earth – Balatontipp
Csobánci kilátás a hegy közepétől Gyulakeszi felé – Közvetlenül a hegy aljánál látható a Várparkoló széle néhány kocsival – Fotó: Győrffy Árpád
Az útvonal a Rossztemplomig a zöld jelzésen halad, majd egy jelzés nélküli rövid átkötő szakasz után a kék jelzést követve jutunk fel a hegy tetejére. Több helyen külön tábla is segít, hogy el ne tévedjünk.
Az elindulás után nem sokkal találkozunk ezzel a szép kereszttel – háttérben a Csobánc-hegy – Fotó: Győrffy Árpád
A valószínűleg a 13. században épített “Rossztemplom” legszebb állapotát mutató része nyugatról – Fotó: Győrffy Árpád
Déli irányból nézve nincs szükség magyarázatra, hogy miért kapta a Rossztemplom nevet. Valószínűleg már nem sokáig láthatjuk ebben az állapotban sem. Egy komolyabb vihar akár le is döntheti a tűzfalakat – Fotó: Győrffy Árpád
Az út minősége nagyon változó. Van frissen burkolt aszfaltos szakasz, kisebb-nagyobb kövekkel fedett veszélyesebb rész, a hegy közepénél kialakított szerpentin legnehezebb szakaszán pedig betonból készült vasúti “talpfákból” építettek lépcsőzetes szakaszt. Ha figyelünk, a saras, jeges időt leszámítva végig jól járható. S ha valaki közben elfáradna, mindig van lehetőség arra, hogy a tájban gyönyörködve kicsit kifújja magát.
Kellemes pihenő- és kilátóhely a hegyre vezető panorámaút elején – Fotó: Győrffy Árpád
A Csobánc nyugatról a várhoz vezető panorámaúttal és a várral – Fotó: Győrffy Árpád
Csobánc várának történetét sokan sokféleképpen megírták. Amiben talán közmegegyezés van a szerzők között, hogy az építését valószínűleg 1255 előtt elkezdték. A vár 1300-ban már a rátóti Gyulafi (később Gyulaffy) családé volt. Egy rövid egy időt leszámítva így is maradt 1669-ig, amikor Esterházy Pál vásárolta meg az anyagi problémákkal küzdő tulajdonosoktól.
A 16. század közepén török többször kísérletet tett az elfoglalására, de nem járt sikerrel. A vár történetét kutató Hangodi László írja: “Csobánc ura és kapitánya ezidőtájt rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt. Csobánc vára stratégiai szerepe 1561 áprilisától jelentősen felértékelődött, amikor a szomszédos Hegyesd vára török kézre került. A következő év tavaszán Csobáncból indultak a sikeresen megvívott visszafoglalásra vonuló egyesített dunántúli végvári és vármegyei hadak. Még az ostrom előtt Gyulaffy László párviadalban végzett Bajazid vajdával, Hegyesd török parancsnokával.“
Csobánc-várának romjai a hegy lábától – Innen nézve valóban nehéz lehetett elfoglalni – Fotó: Győrffy Árpád
Hangodi szerint “a vár történetének legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el, amikor az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.
Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy négyszáz főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest.”
A kurucok 1709-ben hagyták el a várat. Az általuk már elkezdett rombolást a császári katonák fejezték néhány évvel később a falak felrobbantásával.
Mostanra csak a csobánci vár keleti oldalának falai maradtak meg egybefüggő részként – Fotó: Győrffy Árpád
Sági Károly és Zákonyi Ferenc Balaton című útikönyvükben (Panoráma 1974) azt írják, hogy 1953-ban feltárási munkálatok folytak a várban. A műemléki munka során megerősítették a vár veszélyes falait, az öreg torony támpilléreit, és feltárták a kapu boltozatát, a bejáratot, az udvar két vízgyűjtő ciszternáját, és ennek nyomán áttekintésünk van már a vár építéstörténetéről.
Csobánc – A várudvar a nyugati falak maradványaival – Fotó: Győrffy Árpád
Újabb munkák 2003-ban kezdődtek a Csobánc Váráért Alapítvány szervezésében. A következő tíz évben megtisztították a bozóttól és más növényzettől a vár megmaradt falait és környékét, járművel is járhatóvá tették a Gyulakeszi felől felvezető – általunk is ajánlott – utat, részlegesen helyreállították a déli várfalat, közben régészeti kutatás is zajlott.
A Nemzeti Várprogram 2015-ös bejelentésekor a 3. ütemben, 2017-18-ban tervezték Csobánc várának felújítását. Egy évvel később a várat kipöckölték a listából, ezért úgy tűnik, továbbra is igazi rom marad.
Természetesen romokkal is gyönyörű hely a Csobánc. Jól megválasztott időpontban káprázatos panoráma tárul elénk minden irányban. Egy éjszakai túránkról készült beszámolóval korábban már bizonyítottuk ezt. A most bemutatott túránk november elején volt, ami talán a legjobb időpont az ilyen programokhoz. Egyedül a déli kilátással volt gond a szembesütő nap és a pára miatt.
Ami most nem igazán jött össze – Kilátás délre az Örsi-heggyel, a Tótival, Fonyóddal, a Guláccsal és a Badacsonnyal – Fotó: Győrffy Árpád
Itt is gond volt a nappal – Kilátás délkelet felé a szigligeti várheggyel és a Szent György-heggyel – Fotó: Győrffy Árpád
A nyugat-északnyugat irányú kilátással már nem lehetett panaszunk – A tapolcai Y-házak a Csobáncról – Fotó: Győrffy Árpád
Csobánci kilátás észak-északnyugat felé – előtérbe Diszel, mögötte balról a Haláp, a Cseket, Sáska, messzebb a Kis-Bakony, jobbról az Agár-tető és valahol középen felsejlik a Somló – Fotó: Győrffy Árpád
Észak-északnyugati irányba jól ráközelítve Diszel központja a templommal és az Első Magyar Látványtárnak otthont adó Stankovics malommal – Fotó: Győrffy Árpád
Kilátás telével a Csobáncról északra a Hegyesddel és mögötte a Vaskapu-tetővel – Fotó: Győrffy Árpád
Kilátás észak-északkelet felé – A Hajagos, a Sátorma, Monostorapáti északi része,a Bondoró, az Áldozó és talán a messzeségben a Kab-hegy – Fotó: Győrffy Árpád
A Hajagos bányakrátere telével a Csobáncról – Fotó: Győrffy Árpád
Kilátás kelet-északkelet felé a Csobáncról – Láz-hegy, Köves-hegy, Kopasz-hegy, Szentbékkálla a templomával, majd a Fekete-hegy, jobbról előtte a Káli-medence – Fotó: Győrffy Árpád
Az utóbbi évtizedekben a vár mellett a Csobánc-hegy jellegzetességei lettek a sárkányok is. Persze nem valami tűzokádó lényekről vagy Süsüről és barátairól van szó, hanem siklóernyős sportolókról, akik a peremről elrugaszkodva köröznek a hegy fölött. Korábban a nemzeti park vezetői tűzzel-vassal, hatalmas büntetésekkel próbálták elüldözni őket, de mostanra talán tudomásul vették, hogy az ember is a természet része.
“Sárkányreptér” a hegytető északkeleti peremén – Balról a Hegyesddel – Fotó: Győrffy Árpád
Sárkányok kirándulókkal a Csobánc tetején – Fotó: Győrffy Árpád
Egy rövid repülés videón
A lefelé úton ismét sok gyönyörködésre lesz lehetőségünk. Már nem nehezíti emelkedő a haladásunkat, de a lépéseinkre talán most még jobban kell figyelnünk egyes szakaszokon, hogy meg ne csússzunk a köveken.
Őszi ösvény a Csobánc oldalában – a sárgult levelek alatt is megbújhatnak billegő vagy csúszós kövek – Fotó: Győrffy Árpád
Csobánci vártúra mobilos navigációval – A Maps.me térképen így fog megjelenni az útvonal. Bekapcsolt GPS-szel egy kis kék nyílhegy jelzi a pontos helyzetünket az úthoz képest (a helyszínen) – Maps.me-Balatontipp
Ha valaki teljesen biztosra akar menni, akkor vásárolja meg tőlünk okostelefonjához a fenti útvonal GPS-állományát. A GPS-fájl használatához a Navigálj a mobiloddal a táblák helyett! című írásunkban kap segítséget. Az ott ajánlott térkép GPS-fájl nélkül is nagyon hasznos lehet túráink során.
A fenti kirándulás és más túrák GPS-állományának vásárlási lehetőségéről, az árakról és egyéb feltételekről a Balatoni Bringakör 24 térképes alternatív útvonal javaslattal – ahogy mi szeretjük című túrajavaslatunk végén lehet olvasni.
A vásárlással támogatja, hogy a jövőben is folytatni tudjuk ezt a munkát.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
De jót kirándultam! Köszönöm szépen. Praktikus, informatív a leírás, gyönyörűek a felvételek. Nagyon értékes a munkája!Hála érte. 🙂