A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámát nyújtó kirándulására csábítok mindenkit leírással, fotókkal, térképpel, GPS-útvonallal. Az 5,5 kilométer hosszúságú, 300 méteres szintkülönbségű túrán egy kivételével az összes fontosabb tanúhegy látványát megcsodálhatjuk.
A Szent György-hegy megszokott “arca” – Krasznai Gyula 1954-es fotója a szigligeti várból készült, ahonnan egyszerűen kötelező lefényképezni a hegyet – Fotó: Fortepan.hu
A téma és a helyszín ugyanaz, a Szent György-hegy képe hatvan évvel későbbről a szigligeti várból. A hegy maga nem változott, de az oldalán a szőlőkben megszaporodtak az épületek
Érdemes megismerkedni a hegy többi oldalával és a tetejével is, mert mindegyik sok szépséget rejteget, és innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Tapolcai-medencére és a tanúhegyekre.
Tiszta időben a fagyos, jeges időszak beálltáig nagyon kellemes kirándulást tehetünk a Szent György-hegy talán legérdekesebb képződményeihez, a hegy északkeleti oldalát támasztó kőzsákokhoz. Hasonló alakzatokat a legtöbb vulkanikus hegy oldalán láthatunk, de egyik sem olyan szép és olyan hatalmas, mint amilyenek a Szent György-hegy oldalában állnak. Ezért is kaphatták ezek a 20-25 méter magasságú oszlopok a bazaltorgona, vagy bazaltorgonák elnevezést.
Autóval érkezve legpraktikusabban Kisapáti központja felől közelíthetjük meg a hegynek ezt a részét. A kocsit a polgármesteri hivatallal szemben lévő temető melletti parkolóban hagyhatjuk, amit elvileg kamerák figyelnek.
A túránk útvonala a kisapáti községházától a hegyre és vissza (Kék felfelé, sárga lefelé).
Talán segít a tájékozódásban a turistautakat mutató térkép is
Az oda-vissza 5,5 kilométeres út első szakaszát a zöld jelzésen tettük meg. Az indulási magasságunk 120 méter környékén volt. Sétánk szőlők, pincék között, víz által kivájt árkokon halad végig. Négyszáz méter után egy elágazáshoz érünk. A mi utunk a vízmosás bal oldali ágán menne tovább, de mielőtt folytatnánk a hegyre vezető túrát, érdemes a jobb oldali ágon egy alig száz méteres kitérőt tenni a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnához. Bár a belsejét csak sátoros ünnepek idején, például a tavaszi Szent György-hegyi Napok kápolnajáró túráján tudjuk megnézni, kívülről is érdemes körbejárna a 13. század közepe óta álló épületet.
Mintha egy látványos film középkori jelenetéből bukkanna elénk a Szent Kereszt-kápolna – jobbra a Csobánc sziluettje
A zöld jelzésre visszatérve ismét szőlők között folytatjuk utunkat, majd újabb vízmosások, ritkás erdei részek jönnek. 1,4 kilométernél jártunk, amikor az út egyik kerítésekkel határolt szakasza után rossz felé fordultunk, és letértünk a zöld jelzésről. Számunkra kézenfekvő volt, hogy a hegy teteje felé vezető irányba kell haladnunk, pedig a hivatalos szakasz csak egy rövid lefelé vezető kitérő után ment volna tovább a csúcs felé. A tévedésünk általános lehet, mert a következő 300 méteren megszaporodtak az irányító táblák, és visszatereltek bennünket a hivatalos útvonalra. Igazán nem vesztettünk semmit, talán 70-80 méterrel volt hosszabb az utunk, mintha végig pontosan követtük volna a jelzéseket.
Az út egyik szakasza
Visszanéző – sárguló szőlők, háttérben a Tóti és a Gulács
Már útközben is több helyről nagyon szép kilátás tárult elénk – a képen a Kopasz-hegy, előtte a Mária Nevenapja-kápolna
Gyulakeszi és a Csobánc-hegy
Kőzsákok a hegyoldalban és seregélyeket riasztó sörös doboz hangszer az egyik szőlőben
1,9 kilométer után értük el a balatoni régió legrégebbi turistaházát, ami 1934-ben épült, és ma is kulcsosházként működik. (Információ: kisapati@t-online.hu, vagy 87/433-016)
A 270-280 méter magasságban lévő kulcsosháztól a kék jelzésen mentünk tovább. Ezen szakaszon már ízelítőt kaptunk a kőzsákok mibenlétéről is az út mellett fekvő ledőlt darabokból. Az ösvényt egy szakaszon hosszabb lépcsősor váltotta fel, majd 300 méter körüli magasságban egy kis “teraszra” értünk, ahol egy táblán rövid leírás volt a kőzsákokról.
Lépcsős szakasz a beerdősült területen
Ledőlt kőzsák az ösvény mellett
Innen újra lépcsőn folytattuk az utat, mintegy 10 méteres emelkedés után már közvetlenül a kőzsákok alatt, illetve mellett haladtunk. Néhány szakaszon a sziklákba, gyökerekbe kapaszkodva mentünk tovább, de fel is le is járható volt ez a rész is.
Lépcső az orgona alatt
Közben persze többször megálltunk, hogy megcsodáljuk a fölénk magasodó kőtornyokat. Sajnos a hegynek ez az oldala teljesen árnyékban volt, így a fényképek nem lettek tökéletesek. Talán egyszer korán reggel is meg kellene próbálni, amikor még keletről süt a nap…
A bazaltorgona talán leglátványosabb része
Egy 1906-os fotó a kőzsákokról, talán Cholnoky Jenő készítette – akkor még nem borította ennyi növény a sziklák környékét – Fotó: Fortepan.hu
Kirándulók a kőzsákok alatt
A kőzsákok tetejénél egy kőkapun át jutunk ki a hegy tetejére
A kőzsákok elhagyása után északi irányban kimentünk egy kilátóteraszra, ahonnan keleti, északi és északnyugati irányban gyönyörű látvány tárult elénk.
Északnyugatról kicsit bezavart a nap a képbe, de így is jól látható Tapolca gyártelepi része, mögötte a Hármas-hegy, a távolban pedig a Ság púpja és balra tőle a sümegi várhegy apró csúcsa – délelőtt tökéletes lehetett volna a látvány
Az előtérben Tapolca központja, távolabb a Véndek-hegy, majd a messzeségben a Somló
Tapolca keleti városrésze az Y-házakkal, a háttérben a Haláp-hegy Zalahaláppal
Káptalantóti és a hegyek mögött a kővágóörsi templomok
Gyulakeszi rendesen közel hozva
Az utat a piros jelzésen folytattuk a hegytető nyugati oldalán, majd a nyugati oldal közepétől a kék háromszög jelzésen mentünk a délkeleti sarkon lévő kilátópontig, ahonnan nyugattól északig körbe lehet nézni a vidéket. Szigliget is megfelelő irányban lenne, de az onnan sütő nap miatt, nem sok minden látszott belőle. A Badacsony, Gulács, Csobánc látványára azonban nem lehetett panaszunk. Eddig 2,8 kilométer volt az utunk.
A nyugati oldalon vezető út egy részlete
A Tóti és a Gulács-hegy a délnyugati kilátótetőről
A Csobánc a tetején a vár romjával
Kilátás a Káli-medence felé – az előtérben a délkeleti kilátópont
Egy közel hasonló irányú kép az 1999-es napfogyatkozás idejéről – jól láthatóan itt is ritkább volt a növényzet korábban, mint napjainkban
Lefelé indulva a hegytető déli, majd keleti részén mentünk körbe. Közben megálltunk a 10-15 méterrel lejjebb lévő délkeleti kilátópontnál is. Itt sem csalódtunk a látványban.
A Badacsony a délnyugati tetőről
Kisapáti a délkeleti tetőről
Útban a tető keleti szélén
A hegy északkeleti sarkán visszaértünk a kőzsákokhoz. Voltak olyan bátrak, akik ki is ültek a tetejükre. Mi inkább kihagytuk.
A kőzsákok teteje
Lefelé a bazaltorgona alatt
Lefelé menő úton is több helyen megálltunk gyönyörködni a tájban. Ekkor már jobban figyeltünk a jelzésekre.
A Gulács már valahol a hegy alsó részéről
Gyulakeszi a hegy szoknyájáról – háttérben a Kab-hegyi adótornyok
Ha valaki teljesen biztosra akar menni, akkor vásárolja meg tőlünk okostelefonjához a fenti útvonal GPS-állományát. A GPS-fájl használatához a Navigálj a mobiloddal a táblák helyett! című írásunkban kap segítséget. Az ott ajánlott térkép GPS-fájl nélkül is nagyon hasznos lehet túráink során.
A fenti kirándulás és más túrák GPS-állományának vásárlási lehetőségéről, az árakról és egyéb feltételekről a Balatoni Bringakör 24 térképes alternatív útvonal javaslattal – ahogy mi szeretjük című túrajavaslatunk végén lehet olvasni.
A vásárlással támogatja, hogy a jövőben is folytatni tudjuk ezt a munkát.
Ha valaki spórolni akar az idővel, itt meg megnézheti klipbe tömörített formában a kirándulást
Kellemes túrázást mindenkinek!
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Más kirándulási javaslatok
Tihany – Apáti-hegyi Őrtorony kilátó
Mindszentkálla – Kopasz-hegyi kilátó
-
Gyönyörű őszi képek a szigligeti Óvárból
-
Dég – Magyarország legszebb tehénistállója a legnagyobb angolkertben
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
