Balatonalmádi, a Balaton északi partjának közkedvelt fürdőhelye, a keleti medence egyik festői szépségű részén fekszik. Egyedülálló, amfiteátrumszerű fekvése különleges, mediterrán klímát biztosít a városnak.
A város számtalan strandolási és sportolási lehetőséggel, az Almádi Nyári Fesztivál változatos programjaival, a kempingektől a négy csillagos szállodáig színvonalas szálláshelyekkel, és ingyenes parkolással várja vendégeit.
Látnivalók
Református erődített templom
Balatonalmádi, Veszprémi u. 107.
Szent Ignác rk. templom
Balatonalmádi, Templom tér
Szent Imre rk. templom, Szent Jobb-fragmentum, Róth Miksa aranymozaik
Balatonalmádi, dr. Óvári F. u. 47.
Református templom
Balatonalmádi, Baross G. u. 24.
Örökmécses, Sóhajok hídja
Balatonalmádi, Öregpark
Óvári kilátó, Csere-hegyi kilátó
TÚRAÚTVONALAK, KIRÁNDULÓHELYEK
A Vörös homokkő tanösvény
Kék háromszöggel jelzett 6 km-es körtúra, amely felfűzi a város jellemző látnivalóit. Indító-tábla a Szent István parkban.
Köcsi-tó tanösvény
Balatonalmádi vasútállomástól az autóbusz-pályaudvar mögötti Széchenyi sétányon keresztül a Martinovics utcában, majd tovább a Kompolthy Tivadar emlékoszlopig vezet utunk. Innen a Remete-völgy, a Vödör-völgy, Kő-hegy, majd a Kősziklák következnek. A Kősziklák alatt ágazik el a KÉK keresztjelzés, amely Szentkirályszabadjára vezet (busz Veszprémbe, Balatonalmádiba), valamint a KÉK jelzés Litér felé a Megye-hegyen át. A ZÖLD jelzés innen a Malom-völgybe vezet, a KÉK és egy szakaszon SÁRGA jelzéssel együtt, s ezen az úton térünk vissza Almádiba. Táv: 11,5 km, menetidő 3 óra.
Geológiai bemutatóhelyek
A Balatonalmádi végét jelző táblánál, a 71-es műúton Alsóörs felé jobb oldalt, a magas útbevágásban látható a Balatonalmádiban elterjedt, és építkezésre is széles körben használt VÖRÖS HOMOKKŐ egy szép kibúvása.
A kőzet a földtörténeti ókor vége felé, félig száraz éghajlaton, egy nagyobb folyó árterén (alluviális síkság) képződött. A folyómederben képződött konglomerátum a Köcsi-tó fölötti sziklákon látható. (Lásd még SÁRGA jelzésű turistaút.) Vörösberény fölött a Veszprémbe vezető út megyehegyi bevágásában fiatalabb (középső-triász) tengeri eredetű DOLOMIT, MÉSZKŐ és MÁRGA rétegek láthatók, amelyek az akkori vulkánkitörések nyomait is őrzik.
Balatonalmádi története
Balatonalmádi a Balaton észak-keleti partján fekvő, jelenleg 8900 fő állandó lakosú kisváros. A mai város négy településrész: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava összefonódásából fejlődött ki.
Vörösberény falu már a honfoglalás körüli években létezett. Ebben a városrészben található a Balaton-felvidéken egyedülálló, kőfallal erődített református templom, a település legrégebbi épülete. A XI-XII. századi, román-gótikus stílusban épült templomot 1290-ben említik először, 1789-ben barokk stílusú toronysüveget kapott. Vörösberény másik meghatározó történelmi épülete a Szent Ignác tiszteletére emelt, és 1779-ben felszentelt barokk stílusú katolikus templom. Freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. Nyaranta komolyzenei koncertek helyszíne. A templom mellett a XVII. század közepén barokk stílusban épített egykori jezsuita kolostor épülete áll.
Almádi nevével először egy 1493-ban kelt oklevélben találkozunk. A szőlőművelés – a kedvező földrajzi fekvés és éghajlat miatt – évszázadokon át, egészen az 1880-as évek közepén bekövetkezett filoxéra járvány pusztításáig a legjövedelmezőbb gazdasági ág volt a környéken. Önálló települési rangot 1869-ben kapott, majd 1901-től lett hivatalos neve Balatonalmádi. 1889-ben bekapcsolódott Almádi a rendszeres balatoni hajóforgalomba, 1909-ben a vasúti közlekedés is megindult.
Különös lendületet adott a településnek a természetgyógyászati módszerek helyi népszerűsítése az 1900-as évek elején. Később e gyógymódok veszítettek jelentőségükből, de addigra Almádi mint gyógyfürdő is ismertté vált. Az Almádi városrészben a század elejéről megmaradt facsipkés, verandás villák igazi helyi érdekességek. Kiemelkedő jelentőségű az 1930-ban épült Szent Imre katolikus templom, anyaga permi vörös homokkő, a környék jellegzetes kőzete és építőanyaga. Mellette, a Szent Jobb kápolnában látható a budai várból a II. világháború után idemenekített Szent Istvánt ábrázoló aranymozaik. A templom egyedülálló „ereklye-családdal”: a Szent Jobb egy fragmentumával, Szent Imre és Boldog Gizella ereklyéivel is rendelkezik.
Káptalanfüred Balatonalmádi nyugati településrésze, üdülőterület. Kialakulása 1930-tól kísérhető figyelemmel, amikor a tulajdonos Veszprémi Székeskáptalan a mintegy 101 katasztrális hold nagyságú egybefüggő fenyves és csertölgy erdőség parcellázását elhatározta. A településrész növény- és állatvilága, valamint geológiai képződményei a parcellázás óta helyi védettségben részesülnek.
*A tourinform iroda segítségével
