A mencshelyi önkormányzat a nyár eleje óta táblákon figyelmezteti a látogatókat a Halom-hegy tetején, hogy levette a kezét a hat évvel ezelőtt uniós pénzből épített Kossuth-kilátóról. Látogatni még lehet, de minden felelősség a látogatóké. Mivel nincs pénzük a megfelelő karbantartásra, még a kilátó lebontásának lehetőség is felmerült.
A Mencshely és Dörgicse között emelkedő 399 méter magas Halom-hegy régóta kedvelt helye azoknak a kirándulóknak, akik szeretik a könnyen megközelíthető, ugyanakkor gyönyörű panorámát adó helyeket. Amíg a fák nem nőttek nagyra, talán kilátó nélkül is körpanorámát adott a Balaton-felvidék középső vidékéről és a Balatonról.
A Balatont végtől végig belátni
“Ez a legnyugatibb bazalthegy, a melynek lávája délnek Dörgicse felé mélyen lefolyt; míg az északi tövén 346 méter magasságban fekvő Mencshely környékéig nem jutott el. Mencshely templomai messzire láthatók a fennsík peremén; ez a felvidék legmagasabban fekvő helysége. Csak a Halomról lehet a Balatont végtől végig belátni” – írta például dr. Lóczy Lajos a Balaton-vidék leendő turistaútjairól szóló 1905-ös cikkében a Turisták Lapjában.
A korábbi hét ezer korsó sörbe került
A mai kilátó elődje 59 éve készült. “Újabb kilátó építését fejezték be a Mencshelytől délre fekvő Halomhegyen. A gyönyörű kilátást biztosító torony avatására valószínűleg szeptemberben kerül sor” – írt róla a veszprémi Napló 1962. augusztus 10-én.
Valójában akkor még szó nem volt az építés befejezéséről, mivel a négy tartóoszlopot csak szeptember végén kapták meg hozzá. Így a Kossuth Lajosról elnevezett kilátó csak októberben vagy novemberben készülhetett el, az avatására 1963. június 30-án került sor.
A kilátó építésére 25 ezer forintot költött a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Ennyi pénzből akkor mintegy 7 ezer korsó sört lehetett vásárolni, ami mai áron körülbelül három millió forintba kerülne.
“Fenn az erkélyen 20 ember is elfér. Meglep bennünket az a tágas és gyönyörű körkép, amely az erkélyről élvezhető. Észak felé a déli Bakony vonulatai látszanak, középpontjában a 601 m magas Kabheggyel… A Halomhegyet még kevesen ismerik, de a kirándulók és turisták százai fogják felkeresni, ha átmegy a köztudatba a Halomhegyről élvezhető gyönyörű panoráma híre” – jósolta a Turista Magazin 1962. november 1-ei számában Zákonyi Ferenc, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője.
A kilátó ötvenkét évig működött az 1962-ben elnyert formában. Több kisebb felújítás mellett 2002-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozta rendbe központi forrásból.
Közben nem csak a faszerkezet állaga romlott, a környező fák is lassan felnőttek a kilátóhoz, ezért újra időszerű lett egy nagyobb átalakítás. Erre az az uniós támogatás adott lehetőséget, amit az alig 300 lakosú Mencshely önkormányzata a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrummal (GYIC) közösen nyert el 2013-ban. A 148 millió forintos keretből a községnek 106,5 millió forint jutott a kilátó felújítására, egy tanösvény és szabadtéri színpad megépítésére, valamint egy harminchat kilométer hosszú kerékpáros körút kialakítására.
A támogatás fennmaradó 41 milliós részét a közben Új Nemzedék Központtá átnevezett egykori Úttörőváros kapta. A pénzből bringaparkot alakítottak ki. Hogy ez valójában mit takar, arról nincs információm a legújabb időkben püspöki alapítványba vitt intézmény zártsága miatt.
Jusson is maradjon is! – a korsó és a hab is sokkal több lett
A fejlesztés mencshelyi része egy olyan hagyományos módon felépülő NER-es projekt volt, aminek megvalósításnál a jusson is, maradjon is elv érvényesítése volt a meghatározó szempont: a lehető legtöbb jusson a projekt szervezőinek, közreműködőinek, de azért maradjon is annyi a munkára, hogy el lehessen számolni a teljesítéssel a kötelező fenntartási idő végéig.
A pénz egyharmadát a lebonyolítással kapcsolatos kiadásként számolták el. A Mencshelynek jutó támogatásból a projekt előkészítésére és menedzselésére 13,5 milliót, a megvalósításhoz szükséges szakmai szolgáltatásokra 20 milliót költöttek. Az utóbbiból csak marketingre 9,7 milliót, nyilvánosságra 1,1 milliót szántak, de jutott belőle 1 millió képzésre és 2,5 millió eszközök beszerzésére is.
Az építési, felújítási, bővítési munkákra szánt 70 millió forintból is bőven jutott, akiknek kellett. Ebből a legnagyobb kiadás a 36 kilométer hosszú kerékpáros túrakörút kialakítása volt 21,4 millió forintos költséggel. Mint kiderült, a kialakítás valójában csak útjelző táblák leszúrását jelentette. De még ezt is okosban csinálták. Az útvonalból közben kihagyták az eredetileg tervezett magántulajdonú területek érintését, mert macerás lett volna a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése.
Ugyanezt nem lehetett megtenni a kilátó magántulajdonban lévő helyszínével, a Halom-hegy tetejével, ami a téesztől 1995-ben egy helyi lakoshoz, a most 85. évében járó Irma nénihez került “részarány kiadás” keretében. Az önkormányzat a pályázat benyújtása előtt szerződést kötött vele, hogy a támogatás elnyerése esetén az öt éves fenntartási időszakra ingyenesen használhatják a területet a támogatással tervezett építmények megvalósításához, használatára.
A látható építési munkák közül a 10 méter magas kilátó felépítése volt a legköltségesebb, ami 17 millió forintba került. Ugyanekkor a 17 méter magas, jóval komolyabb szerkezetű alsóörsi kilátót 24 millió forintból építették fel a Somlyó-hegyen.
A további nagyobb munkák közül a Halom-hegy aljában lévő parkoló megépítésére 4 millió forintot, egy Balatonnal kombinált vulkáni kőtérkép készítésére 1,3 milliót, négy vulkánmakettre 4,2 milliót, vulkáni időfalra 555 ezret, tanösvény korlátra 15,2 millió forintot költöttek.
Kamu számok a fenntartásról
A dr. Loványi Róbert Benedek akkori polgármester által jegyzett pályázatban a megvalósult projekt fenntartására, üzemeltetésére 2015 és 2029 között minden évre 10 és 15 millió, összesen mintegy 200 millió forintot terveztek. Hogy miből és hogyan az azóta sem derült ki, pedig szükség lett volna rá. Ezt a visszatérő látogatók is észlelhetik abból, hogy szélben ma érezhetően nagyobb a kilengése, mint az átadás után volt. A falu jelenlegi vezetői szerint a kilátó nem megfelelő alapanyagokból és nem megfelelő minőségben készült.
A projekt megvalósítása közben, 2014 októberében lecserélődött a falu önkormányzata, majd ugyanez történt öt évvel később is. A 2019-ben megválasztott Szabó Zoltán polgármester és képviselő-társai pénztelenséggel, furcsa szerződésekkel, el nem végzett munkákkal, munka nélkül felvett pénzekkel szembesültek. A terhes örökség talán legsúlyosabb része a Halom-hegyi kilátó fenntartási kötelezettsége volt. Már az előző testület kért be ajánlatokat a kilátó lefestésére és a hibás részek kicserélésére, mivel az elvileg garanciát vállaló kivitelező közben jogutód nélkül megszűnt. A vállalkozók által elvárt összegek 2 és 6 millió forint között szóródtak. Ugyanennyire saccolják a színpad és a tanösvény felújítási, karbantartási költségeit, s ezekkel két évente újra és újra számolni kellene.
Ha nem tudják fenntartani, bontsák le!
A jelenlegi testület már az indulása után úgy látta, hogy a falunak ennyi pénze biztosan nem lesz a jövőben a kilátó fenntartására. Ezért az önkormányzat leltárában 73,5 milliós értékkel szereplő teljes komplexumot tavaly májusban ingyenes ajándékként felajánlották a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. A nemzeti park elutasította az ajánlatot. Az ő dolguk a természetvédelmi kezelés, amibe nem tartozik bele a kilátók fenntartása – válaszolták. Megkeresték az Agrárminisztériumot, de onnan is ugyanez a válasz érkezett.
Ingyenes tanácsként azt javasolták nekik, hogy ha nem tudják fenntartani, bontsák le az építményeket.
Mivel akkor még nem járt le a kötelező fenntartási idő, erről szó sem lehetett. Az önkormányzat vezetői kijavították a lépcsők legnagyobb hibáit, és mások segítségével társadalmi munkában le is festették a kilátót. A festéket az önkormányzat finanszírozta. Ezt azonban nem tudják rendszeresen ismételni, és nem is elég a biztonságos működéshez. Így miután az idén február végén lejárt a támogatással járó kötelező fenntartási idő, a nyár eleje óta táblákkal figyelmeztetik a látogatókat, hogy az önkormányzat levette a kezét a kilátóról.
Persze egy ilyen megoldás csak addig működik, amíg valóban valami baj nem történik. Hisz akkor kiderülne, hogy sem a kilátót építtető, birtokló önkormányzat, sem a terület tulajdonosa nem bújhat ki az esetleges felelősség alól. Ennek a helyzetnek pedig egyenes következménye lehetne a terület lezárása, és akár a kilátó elbontása is.
Talán lesz segítség
Szerencsére erre most még sem kerül sor, mert közben az önkormányzat ajánlatot kapott egy Halom-hegyi présháztulajdonostól és a vendéglátással is foglalkozó Bara-Doro Kft.-től. A jelentkezők megvennék, vagy hosszabb távra bérbe vennék a kilátót és a többi létesítményt, vállalva azok fenntartását, karbantartását, működtetését.
A képviselő-testület más lehetőséget nem látva úgy döntött, hogy a kilátót, illetve a hozzá kapcsolódó tanösvényt és szabadtéri színpadot 10+10 évre bérbe adja közösségi és turisztikai célú programok megvalósításához. A bérlőktől a fenntartás és működtetés mellett jelképesen évi 10 ezer forint bérleti díjat kérnek. A bérlők dolga az is, hogy a terület használati jogát a tulajdonostól megszerezzék.
Mint Szabó Zoltán polgármestertől megtudtam, folyamatban van a szerződés megkötése. Információi szerint a leendő bérlők szóban már a terület tulajdonosaival is megegyeztek, így rövidesen hivatalosan is elkészülhetnek a szerződések.
A polgármester elmondta, hogy a bérlők bevonása a kilátó és a tanösvény látogatása szempontjából nem jelent gyakorlati változást, azokat továbbra is ingyenesen lehet látogatni. A bérlők csak az esetlegesen rendezett saját külön programjaikra kérhetnek belépőt. Azt tervezik, hogy a kilátó gondozására létrehoznak egy egyesületet is, ami a tagok társadalmi munkája mellett talán pályázati támogatások elnyerésével is segíthetné az ügyet.
Más kilátók kilátásai sem biztatóak
A Balaton-felvidéken nem csak Kossuth-kilátót fenyegetheti az esetleges lezárás, vagy akár lebontás veszélye. Hasonló cipőben járhat a csopaki Csákány-hegyi kilátó is, amit az erdőbirtokossági társulat épített 2015-ben központi támogatásból. Ma már túl nagy tehernek érzik az építmény fenntartását. Az önkormányzat honlapja szerint “A község vezetése vállalta, hogy a későbbi karbantartási munkálatokban is segítséget nyújt a kilátó kapcsán”, de a hírek szerint nincs egyetértés a segítség mértékében.
A már említett alsóörsi Somlyóhegyi-kilátó is hasonló helyzetből indult, de ott az önkormányzat komolyan gondolta, és már az indulásnál szerződésben magára vállalta a fenntartási terheket. Ebben szerepe volt annak is, hogy jelentős súllyal bírnak az erdőbirtokossági társulatban, és persze anyagi lehetőségeik összehasonlíthatatlanul jobbak Mencshelyénél. A közelmúltban elvégzett festésre, karbantartásra több mint egymillió forintot költöttek – tudtam meg Hebling Zsolt polgármestertől.
Az eddig említetteknél is komolyabb gondot okozhat majd az idő múlásával a nyáron átadott nemesvitai Tücsökdombi-kilátó. A 22 méter magas építményre és a kapcsolódó létesítményekre 90 millió forintot számoltak el uniós támogatásból. A pénzt hivatalosan elnyerő 300 lakosú településről nehéz elképzelni, hogy hosszú távon képes lesz egy ilyen építmény fenntartására.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)