Az Országos Vízügyi Főigazgatóság új vezetője szerint jól működik a vízügy szervezeti rendszerben, a vízszinttel kapcsolatos gondokra pedig az évtized végére ígért megoldást. Az október óta dolgozó vízügyi főigazgatót, Somlyódy Balázs környezetmérnököt a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének felavatásakor kérdeztük Keszthelyen.
– A Balatonnal foglalkozók közül az elmúlt évtizedben többen és többször megfogalmazták, hogy a gyorsabb és hatékonyabb döntések érdekében egységes vízügyi irányítás alá kellene helyezni a Balatont és vízgyűjtőterületét, de legalább a Balatont és Kis-Balatont.
– Úgy gondolom, hogy a vízügyi igazgatóságok illetékességi határai nagyon sok év tapasztalatai alapján alakultak ki. Jelenleg ez egy jól működő rendszer, hisz nem csak az egyik vízügyi létesítmény kommunikál egymással, hanem az egyik vízügyi igazgató is a másikkal. Olyan, vízgyűjtő-területileg és szakmai irányításilag kezelhető egységek alakultak ki, melyek, azt gondolom, akár az elmúlt év védekezési tevékenysége során bizonyították, hogy ez egy jól működő és jól szervezett területi felosztás.
Somlyódy Balázs Keszthelyen
– A december 10-én zajló beszélhetésünk idején 123 centiméter a Balaton vízszintje, ami néhány centiméterrel marad el a négy évvel korábban ezen a napon mért értéktől. Akkor vízszint tovább emelkedett, miközben befagyott a Balaton. Mivel a magas vízszint miatt a jég sok helyen magasabban volt a partot védő kőszórásnál, nem volt ami megállítsa, amikor a szél elkezdte kinyomni. A feltorlódó, partra csúszó jég sok helyen jelentős károkat okozott a partvédőművekben és a parti műtárgyakban is. Tudom, hogy Ön csak nem rég került ebbe a pozícióba, de attól még kérdés, hogy ki a felelős a mostanra kialakult helyzetért, hogy a tó vízszintje február eleje óta a megengedett maximális szint felett van. Mi lesz, ha az igazgatóságot feljelentik az esetleg károsuló önkormányzatok, magánszemélyek, hogy nem tartották be az előírt szintet?
Jéghegyek Balatonalmádiban 2011 januárjában
– Nagyon érdekes év végén vagyunk. Általánosságban megállapítható az árvizeink és a csapadékmennyiségek alapján, hogy nagy általánosságban nincsenek változások. Azonban a csapadék intenzitása megváltozott, szélsőségek vannak. Száraz időszakból megyünk el hirtelen csúcsos csapadékos időszakokba. Pont az ország nyugati felén egy nagyon csapadékos nyár vége és ősz után vagyunk, ahol komoly árvízi védekezési feladataink is voltak. Olyan mennyiségű csapadék hullott le az elmúlt hónapokban, ami annak ellenére, hogy a Sió-zsilip nyitva van, és közel 50 köbméter/szekundum mennyiségű vizet ereszt le az egész Balaton vízgyűjtő területéről, a Balaton vízszintje különösen nem változik.
– Lehet, hogy ez a csapadékos időszak még 2-3 évig is eltart. Mit kívánnak tenni, hogy nagyobb károk ne legyenek?
– A 2014-20 közötti időszak támogatási rendszerében a Sió és a Balaton általános vízleeresztő képességének növelése érdekében tett beruházásokat beterveztük. Felkészültünk arra, hogy a megfelelő fejlesztéseket megtegyük, így 2020-ig ezek a fejlesztések meg fognak történni.
– És ha addig valaki bíróságra fordul az esetleges kára miatt?
– Nem vagyok jogász.
A Balatonnal foglalkozók előtt nem véletlenül cseng ismerősen az új főigazgató családneve, hisz a főigazgató édesapja, Somlyódy László professzor vezette a tíz évvel ezelőtti nagy szárasság idején a Balaton drasztikus vízszint csökkenése miatt felállított tudóscsoportot. A 12 szakember 2003-ban arra jutott, hogy az akkori vízállás nem tekinthető rendkívülinek, s olyan ökológiai problémák sem jelentkeztek, amelyek esetleg indokolttá tennék a mesterséges vízpótlást. A kutatók rögzítették azt is, hogy más vízgyűjtőről nincs reális lehetőség a mesterséges vízpótlásra. A várható ökológia gondok, a fenntarthatóság, a stabilitás hiánya és az Európai Unió ellentétes elvárásai egyaránt akadályoznának egy ilyen lépést.
Többek között azt javasolták, hogy az év hosszabb szakaszában kellene a felső – 110 centiméteres – határon tarthatni a vizet, emellett csökkenteni kellene a maximális felső szint és a megengedett alsó szint közötti határt. Ugyancsak javasolták a Sió vízlevezető kapacitásának növelését, hogy egy hirtelen jött nagyobb csapadék idején még azelőtt leereszthessék a vizet, mielőtt károkat okozna.
Balatonboglár, Kikötő utca, 2014. május 15.,
128 centiméteres vízszint Yvettel erősítve
Javasolták azt is, hogy vizsgálják meg, milyen következménye lenne, ha 110 centiméterről 120-ra emelnék a vízszint szabályozás felső szintjét, illetve ha hagynák addig feltöltődni a tavat.
A tudóscsoport 2003-ban arra figyelmeztetett, hogy a vízszint ilyen megemelése partvédelemmel kapcsolatos gondokat okozhat, víz alá kerülhetnének, elvizesedhetnének a parti telkek. Ezért szerintük mindenképpen mérlegelni kellene, hogy a várható előnyök és hátrányok egyenlege hogyan alakulna – intettek 2011-ben.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
További képek a Balaton májusi kiöntéséről
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)