A főváros 5., 7. és 6. kerületében működő kereskedelmi szálláshelyek bonyolították a legnagyobb vendégéjszaka forgalmat 2019-ben is. A vidéki települések közül Hévíz stabilan tartja országos 4. helyét, és a TOP30-as lista további helyein is csak kisebb változások történtek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 7-e óta hozzáférhető adatai szerint 2019-ben a turisták összesen 31 millió 261 ezer éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 0,8 százalékkal haladja meg a 2018-as eredményt. Megtorpanni látszik a növekedés, amelyik korábban 4-8 százalékos többletet hozott az utóbbi fél évtized minden évében a megelőző évhez képest. Hiába emelkedett a vendégek száma 2%-al, ha közben az egy-egy vendég által eltöltött éjszakák átlagos száma 2,5-ről 2,4-re csökkent.
Az összes turistát nézve továbbra is Hévíz és a hozzá szervesen kapcsolódó Cserszegtomaj marasztalja legtovább a vendégeket, átlagosan 4,3 éjszakán át, ami Hévíz esetében egy évvel korábban 4,6 éjszaka volt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a 2018-as 3,4-ről 3,3-ra, a külföldieké 5,8-ról 5,5-re csökkent 2019-ben, így csak megnövelt vendégszámmal érhették el a tavalyinál 0,8%-al magasabb éjszakaszámot.
A legalacsonyabb átlagos tartózkodási idő a TOP30-as listán szereplő települések, kerületek körében 1,7 éjszaka volt.
Hévíz nem csak a legnagyobb forgalmat bonyolította a vidéki települések közül, egyúttal az átlagos tartózkodási idővel is az élen végzett – Fotó: Győrffy Árpád
A hazai vendégek esetében a legmagasabb átlagot 4,3 éjszakával Cserszegtomaj állította be, de ez nagyon egyedi eset, inkább a második helyen lévő Bük 3,4 éjszakás eredményéből érdemes kiindulni.
A külföldiek esetében Cserkeszőlő produkálta a legjobb eredményt 6,8 éjszakás átlagos tartózkodási idővel, de a forgalom nagysága alapján itt is reálisabb, ha a révfülöpi 5,9, vagy még inkább a hévízi 5,5 éjszakát gondoljuk a plafonnak.
A fővárosban a hazai vendégek átlagos tartózkodási ideje 2 éjszakáról 1,9-re csökkent, a külföldiek változatlanul átlagosan 2,4 éjszakát töltenek el Budapesten. Kerületként mindkét vendégkörnél 1,7 és 2,8 között szóródik az átlagos tartózkodási idő.
Bár a fővárosi szállodák jól muzsikálnak, Budapest továbbra is csak két éjszakás hely – Fotó: Győrffy Árpád
Az alábbi táblázatban a vendégéjszakák forgalma alapján harminc legjobban teljesítő település, illetve budapesti kerület eredményét számoltuk ki, hasonlítjuk össze. A lista szereplői a tavalyihoz képest csak annyiban változtak, hogy a 2018-ban 28. Kecskemét kicsúszott a 34. helyre, a korábban 37. Harkány pedig a 29. helyen bekerült a TOP30-ba.
Kereskedelmi szálláshelyek 2019-es vendégéjszaka forgalma alapján készített TOP30-as lista az egy-egy településen lezajlott változásokkal (alapadatok: KSH) – Forrás: Balatontipp-GyÁ
A turisztikai forgalom “sűrűsödése” Budapest egyes kerületeiben – Forrás: Balatontipp-GyÁ (alaptérkép Droo)
A TOP30-as listára kerültek sorrendjében az első hat helyik semmi változás, utána is a többség őrzi korábbi pozícióját. Kivételként a már említett Harkány nyolc helyet, a 9. kerület négy helyet, Eger, Pécs és 4. kerület egy-egy helyet javított, miközben Bük és az 1. kerület két helyet, Szeged és Visegrád egy-egy helyet rontott a 2018-as eredményén.
Az összes vendéget nézve a megelőző évhez képest jelentősebb növekedést produkált Harkány (20,1%), a 9. kerület (14,8%), Sárvár (9%), Pécs (7,5), a 4. kerület (6,6%), a 6. kerület (6,2%). A TOP30-as negatív rekordere Visegrád, ahol 12,9%-al csökkent a forgalom, de ide sorolható Sopron a 9%-os és Győr az 5,1%-os vendégéjszakaszám csökkenéssel.
A belföldi vendégforgalom 0,4%-os országos csökkenése jelentős eltérésekkel érintette a TOP30 szereplőit. Jelentősebb visszaesést elsősorban egyes fővárosi kerületekben látunk. Az egyébként sem nagy arányt képviselő belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma a 4. kerületben 9,1 százalékkal, a 6. kerületben 13,5%-al, a 11. kerületben 12,3%-al, a 3. kerületben 10,8%-al, a 13. kerületben 10,6 százalékkal, az 5. kerületben 9,3 százalékkal csökkent, de 19,1 százalékos hazai forgalom csökkenést regisztráltak Visegrádon, 12,8%-osat Győrben, 12,2%-osat Sopronban – hogy csak a jelentősebb változásokat emeljük ki. Ugyanekkor Harkány 26,5 százalékkal, a 8. kerület 13,1%-al, Pécs 9,9%-al, Balatonfüred 8,4%-al növelte belföldi forgalmát.
Sopronban a hazai forgalom 12,2%-os csökkenése nem biztos, hogy jó kilátásokat jelent – Fotó: Győrffy Árpád
A külföldi forgalom országosan 2,3 százalékkal volt jobb az egy évvel korábbinál. Ezen a piacon jelentősebbnek mondható visszaesést csak Balatonfüreden látunk, ahol 11,6%-os csökkenéssel zárták a 2019-es éve.
A legnagyobb, 32,9%-os növekedés Visegrádon látható – igaz alacsony bázisról indulva -, a 9. kerület 16,4 százalékkal, Gyula 11,4%-al, Miskolc 9,9%-al, a 4 kerület 9,6%-al, Sárvár 9,1%-al, a 3. kerület 8,7%-al, a 6. kerület 8,3%-al, Zalakaros 7,8%-al növelte külföldi forgalmát az előző évhez képest.
Ráadásként egy ábra arról, hogy a tavaly legnagyobb forgalmat bonyolító 10 településen illetve kerületben külön-külön mennyire kiegyensúlyozott a forgalom az év egyes részeiben (adatok:KSH) – Forrás: Balatontipp-GyÁ
Az áttekintését kicsit nehezítheti a 10 szereplő, de talán így is követni lehet egy-egy település turisztikai életvonalát. A budapesti kerületek viszonylag kiegyensúlyozott forgalmat mutatnak egész évben. Kicsit visszafogottabb év eleji hónapokkal indulnak, erős nyárral, jó ősszel és többnyire kiugró decemberi időszakkal zárnak.
Bük, Hévíz görbéjét továbbra is a hagyományosan vett egészségturizmus határozza meg. Az év többi részéhez képest gyenge decemberi hónap legalábbis arra utal, hogy ezekre a helyekre továbbra sem karácsonyozó, évbúcsúztató helyként gondolnak a vendégek. Leszámítva az oroszokat, de ők a januári eredményeket javítják Hévízen. Hasonló trendeket mutat Bük vonala is – kicsit alacsonyabb szinten és az oroszok nélkül.
Hajdúszoboszló kicsit kilóg, vagy inkább kiugrik a gyógyfürdőhelyek sorából. Vélhetően a szórakoztatóbb pihenési formákat segítő szolgáltatásainak köszönhetően, itt szinte a balatoni forgalmat közelítő nyári csúcsot is produkálnak a stabil téli, tavaszi, őszi forgalom mellé. A vonal decembernél lekonyuló vége azonban azt jelzi, hogy a karácsonyi, szilveszteri program itt sem a legfontosabb vonzerő.
Végül a TOP10-es lista két balatoni szereplője. Siófok és Balatonfüred szinte párhuzamosan futó görbéje az alacsony indulással, végződéssel és a toronymagas nyári csúccsal jól mutatja, hogy mindkettő esetében jellemzően nyári üdülőhelyről van szó.
A hajdúszoboszlói “mediterrán” strand nyáron többet ad, mint egy hagyományos termálfürdő – Fotó: hajduszoboszlo.hu
A korábbi növekedés megtorpanása, és az egyes területeken látható visszaesés ellenére is rendkívül jó évről beszélhetünk, aminek rendkívüli anyagi haszna is volt – ha ez nem is mindig a szálláshelyek működtetőinél jelentkezik. A vendégek országosan bruttó 419 milliárd forintot fizettek ki a kereskedelmi szálláshelyeken a szállásért, reggeliért és más szolgáltatásokért, valamint idegenforgalmi adóként. Az összeg országosan 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, de régiónként kisebb-nagyobb különbségeket láthatunk. A legnagyobb, 9,6%-os növekedés a főváros által meghatározott Budapest-közép-dunavidéki Régióban volt. Ugyanekkor a két alföldi és a nyugat-dunántúli régióban 5% alatti volt az emelkedés, és a Balatoni Régióban is jóval az átlag alatt, 6,4%-al tudták csak növelni a bevételt.
A fentiekben többször jeleztük, hogy a KSH most hozzáférhetővé vált adatai csak a kereskedelmi szálláshely besorolású egységek forgalmát tartalmazzák. A magánszálláshelyek nyár körül ismertté váló forgalma akár jelentősen is módosíthat a különböző sorrendeken, de a fő trendeket valószínűleg a fenti adatok is jól mutatják.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu ingyenes heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
