A kormány teljes támogatását élvezi a Tihanyi-félsziget körzetében zajló zátonyok, halaknak készülő mesterséges ívóhelyek építése, amihez 10 ezer köbméter követ töltenek a Balatonba. Az agrárminiszer képviselői kérdésre adott válasza szerint az esetleg feltételezhető negatív hatások elenyészőek a teljes tóterületre vonatkoztatva.
Január közepén írtunk arról, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a MOHOSZ-szal konzorciumban félmilliárd forintos költséggel zátonyokat, vagy régies néven akadókat alakít ki a Balatonban, hogy azok mesterséges ívóhelyként segítsék a süllők szaporodását. Mint nyomozásunk során kiderült, a 10 ezer köbméter kő Balatonba töltéséhez nem kellett semmiféle hatástanulmány, de még vízjogi engedély sem. A tó mederért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint minden rendben van, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága sem érezte, hogy tenni kellene valamit. Egyedül Dr. Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója vélte úgy, hogy nem zárhatók ki az ökológiai kockázatok, és elhatárolódott az ügytől.
Ilyen anyag kerül a Balatonba, hogy a süllők kedvébe járjanak – Fotó: Győrffy Árpád
Az ügy közben a Parlamentbe is eljutott. Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselő (Jobbik) cikkeink alapján irásbeli kérdést intézett dr. Nagy István agrárminiszterhez “Felmérte-e valaki, hogy milyen ökológiai kockázattal jár 10 ezer köbméternyi kő hónapokig tartó Balatonba hordása?” címmel.
A miniszter válaszában megismételte azt a történeti visszatekintést, amit a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. korábbi válaszaiban olvashattunk: “A tervezetthez hasonló, terméskő mederbe helyezésével mesterségesen létrehozott ívó- és élőhelyek kialakításának komoly szakmai múltja van, a szakirodalmi források szerint a Balatonban 25 ilyen mesterséges „akadót” hoztak létre, illetve újítottak fel a szakemberek már az 1950-es évekig. Ilyen élőhely- és ívóhely-fejlesztés megvalósításának igényét a Balatoni Linnológiai Intézet vezető halbiológiai kutatója (Specziár András -gyá.) is nevesítette 2010. évi publikációjában, és ez szerepel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján is elérhető. „A Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi terület fenntartási terve” című dokumentumban is. Mindezek alapján a fejlesztés kifejezetten kívánatos, a balatoni halállomány megerősítése szempontjából pozitív hatású.
A miniszter által hivatkozott mondat így szól: a “Balatonon megfontolandó lehet újabb fogassüllő ívó helyek létesítése (ill. a meglévő mesterséges szaporodó helyek felújítása).”
Ennyi. Erre és a halászat történeti emlékekre alapozzák a 10 ezer köbméter kő Balatonba hordását. A miniszter sem tud előzetes kísérletekről, különböző helyek, módszerek kipróbálásáról, olyan tanulmányról, ami rögzíti a konkrét megvalósítási lehetőségeket.
A miniszter reagált a várható hatásokkal kapcsolatos kételyekre is. “A mederbe helyezni tervezett 10 ezer m3 terméskő mesterséges aljzatként jelentkező valós hatása eltörpül a Balaton évtizedekkel ezelőtt kiépített partvédő kövezései, a már megépült hajókikötők vagy vitorláskikötők hullámtörő gátjainál felhasznált kövezések felületéhez képest, ezért az ezzel összefüggésben esetleg feltételezhető negatív hatások is elenyészőek a teljes tóterületre vonatkoztatva.”
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. példájában is szereplő balatonfenyvesi 500 méteres kikötőmóló egyik szára. Képzeljük el, hogy a szélessége 5 méter, a mederből való kiemelkedése 2 méter, és ezt szorozzuk be a látható hosszával. Az eredmény 5000 köbméter. Ha a másikat is hozzávesszük, érzékelhetjük mennyi követ raknak a Balatonba minden előtanulmány nélkül – Fotó: Győrffy Árpád
A miniszter a továbbiakban megismételte a már nálunk is idézett, illetve a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. oldaláról hozzánk is belinkelt válaszokat a komolyabb tervezés, előtanulmányok szükségtelenségéről. Majd így zárta válaszát: “Mindezek alapján elmondhatom, e konkrét beruházás is kiváló példa arra, hogy a Balaton élővilágának, halállományának védelmét és fenntartását szívügyüknek tekintő szakemberek elvárásait támogatja a döntéshozók köre, ezért remélem, válaszommal a Balaton megóvásával kapcsolatos aggályait sikerül teljesen eloszlatnom.”
Kő és talán robbantási törmelék, ami az illetékesek szerint jó búvóhely lesz a halaknak. A miniszter szerint a feltételezhető negatív hatások is elenyészőek a teljes tóterületre vonatkoztatva. És mi várható Tihany környékére vonatkoztatva?! – Fotó: Győrffy Árpád
Egy rövid videó a MOHOSZ Horgásztanya előtt dolgozó markolóról. Különösen érdekes a második merés, amikor a gépkezelő a kő lerakása után a markolókanállal elsimítja a vízalatti zátony tetejét. A markolófej méretéből, mozgásából ítélve, nincs több 80-100 centiméternél a kövek és a felszín közötti rész. Ha újra 23 centiméter lesz a Balaton szintje, akár ki is ülhetünk majd a kőrakás tetejére.
Miközben a parlamenti kérdez-felelek zajlott, a kőrakó uszályok visszatértek a tihanyi partokhoz. Az illetékes kormányhivatal közlekedési főosztálya pedig február 4-én új hirdetményt tett közzé a hajósoknak arról, hogy Tihany térségében mesterséges ívóhelyeket építenek.
A november 28-án keltezett korábbi hirdetményben még 8 helyet jelöltek meg a tihanyi félsziget délnyugati partjai mellett, a február 4-ei hirdetményben már csak 5 szerepelt az alábbi elhelyezéssel.
A zátonyok helye a novemberi hirdetmény szerint
A zátonyok tervezett helye a február 4-ei hirdetmény szerint – a hivatalos dokumentum alapján készített illusztráció
A dokumentum szerint a fenék kőszórások méretei 15×107 méter és 30×26,7 méter. A korábbi elhelyezéshez képest jelentős változás, hogy a zátonyok egy sorban, a parthoz közel helyezkednek el. Jelentős változás az is, hogy az egyik zátonyt közvetlenül a Sajkodi strand déli sarkánál alakítják ki.
Kőrakó uszály a Sajkodi strandról – Fotó: Olvasónk
Kőrakó uszály a Sajkodi strand sarkánál – Fotó: Olvasónk
Február 13-án az illetékes kormányhivatal közlekedési főosztálya egy harmadik hirdetményt is közzétett a mesterséges akadók építésével kapcsolatban. Ebben három zátony építési munkáit jelentik be. Egyik közülük Tihany délkeleti partja előtt lesz, a másik kettő pedig a szántódi és a zamárdi part előtt. A kőszórások kiterjedése a fenéken 30×26,7 méter. A hirdetmény szerint a zátonyok kialakításával kapcsolatos munka 2020. május 31-éig tart.
A tihanyi Kenderföldek előtt épülő zátony helye a hivatalos térkép szerint
A szántódi és a zamárdi zátony helye a hivatalos térkép szerint
Pillanatnyilag itt tartunk. Valahogy így kezdődhetett a busák balatoni betelepítése is. Akkor is mindenki meg volt győződve arról, hogy nagyszerű dolgot csinál.
Győrffy Árpád
Korábbi írásaink
A Balatoni Limnológiai Intézet elhatárolódik a Tihany mellett folyó kőtöltési munkától
Félmilliárdos halbölcsődét építenek 10 ezer köbméter kőből a Tihanyi-félsziget partjainál
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Sikerűlt fennakadnunk az akadón… egy neves,és ismert horgászati szakíró szerint. Azt már ölég régóta olvashatjuk, tapasztalhatjuk,hogy mindig az éppen aktuális balatoni halgazdálkodást,és regnáló vezetőségét magasztalja a fellegekig. Viszont azt már nehéz volna megitélni-a cikket olvasva,-hogy milyen mértékben érintett eme agyrém történetben. [feltételezem ő csak a kérdező szerepét látja el]
Jelentéktelen, és száz féle módon megválaszolható
kérdésekkel “ostromolja” az interjú alanyt,aki újságba illő,és kellő szakmaiságot mutatva tájékoztatja a “nyájat”…
Szonár technológiát is bevetettek a kőhányás megfelelő kitűzéséhez. Ezért hallani olyan “zöngéket”,miszerint a süllyesztőbe kerűlt néhány kanyar kőhalom.Nevezetesen,
elnyelte a balatoni iszap.
Viszont,az aranyat érő kérdést nem tette fel a tisztelt riporter úr. Ami minden kérdésre, és kételyre magyarázatot adna.[szigoruan szakmai oldalról]
Mégpedig,hogy mely balatoni halfajok ívnak le a vándorkagylóra. Erre még mindig nem jött válasz,ezt a kérdést még mindig nem tették fel magasabb szinteken.
Az már csak a jéghegy csúcsa,hogy sajkodi strand közvetlen szomszédságában[déli végén] is sikerűlt követ dobálni a mederbe. Arra már gondolni sem mernék,hogy a vizieszközökröl beugráló gyerekek-szülők baleset elszenvedői legyenek a nyaralásuk alkalmával.
Komoly baleseti kockázatot jelent, és bízom abban,hogy e kockázati tényező megoldásra talál
JJ.2020.02.23
Tekintve a 74 évemet . Már több
Olyan kezdeményezést tudok felidézni ahol a Vízügy lelkes
támogatásával történtek olyan durva beavatkozások a Balaton ökoszisztémájába, amelyekről ma már pontosan tudjuk , hogy vegül csak bizonyos körök hasznát szolgálták ! Csak példaként Világosnál először feltöltötték a parti sávot , majd szabad strand létesült és bár ez legalább sokaknak vált hasznára , a parti telkek eredeti tulajdonosai aligha örültek . Aztán füzesek nőtek fel és virágzáskor pihéket bocsátottak a levegőbe / mert,hogy fűzfák/ kiderítették hogy ez súlyosan allergizál !
Kivágták fűz állományt és a helyükre nem más fákat , hanem
lakóparkokat építettek .Na ez már rendben volt ! Volt olyan , hogy a Balaton vízszintje , megfoghatatlan okokból egyre csak csökkent ! A Vízügy a TV.ben szólaltatott meg egy állítólag professzori rangban lévő szaktekintélyt /?/ aki még a tó kiszáradását sem tartotta lehetetlennek !! Aztán egy talpraesett újságíró nő a tollára tűzte a témát és ezt követően lehegesztették a Siófoki zsilip zárját ! Mit tesz a természet megállt a vízszint csökkenése ! Az Vízügy akkori igazgatója pedig hirtelen elérkezettnek látta nyudíjazása idejét. Micsoda véletlen ! A déli parton az egyik polgármester lagunákat akart létesíteni , ez szerencsénkre nem jött létre !
A B.füredi arab faluval már nem
volt ilyen szerencsénk. Legutóbb Vonyarcon a Halászkápolna alatti terület közelében kikötőt akartak telepíteni és kő lerakót akartak létesíteni , persze a hozzá vezető széles úttal , hagy örüljenek az ott lakók és nyaralók .Ezt egyenlőre a közfelháhorodás mdg tudta akadályozni , de meddig ….?!
Most kőpadokat telepítenek a süllőknek .Ugyan már! Még nem volt olyan Istentől – világtól elrugaszkodott ötlet , amit a szakemberek ne támogattak volna
kellő motiváció és hátszél persze feltehető anyagi érdekek
mentén !! Úgyhogy óvatosan a Balatonnal meg úgy altalában a természet átalakításával.
Ennél sokkal kisebb volumenű beavatkozások esetén sem lehet
felesleges a hatástanulmány !!
Az külösen aggasztó , hogy már
megint Balatont veszik célba.
Senki ne lepődjön meg hogy ennyi nyilvánvaló csibészség és elvetélt ötlet után mindenkiben
megszólal vészcsengő !!
Tényleg el kell herdálnunk mindent ? A jövő nemzedékeknek mi marad és milyen Balaton marad ?
Ha nincs elég süllő , talán a
kifogott mennyiséget kellene
korlátozni. stb.
NE BÁNTSÁTOK A BALATONT !!!
“Dagobert” bácsi biztosította a gyerekeket az igazuk felől.
Miniszter úr szerint elenyészőek a tó területéhez képest a negatív hatások. Csakhogy a tó túl sok “kis” negatívum érintetségével kapcsolatban Amazonaszt lehetne rekeszteni..Ebbe kár is volna most belemenni…
Én úgy látom, hogy ezen helyek inkább horgászhelyeknek létesűlnek, azon bénazsák szerencsétlen, régebben menő, és ebből inkább megélni akaró horgászoknak[gájdolás] akik már elhitték egyszer magukról, hogy ők a tuti mindentudó profi süllőhorgászok. Azt mostanra elfogyott a fenenagy tudás, és a képesség a fogas megtalálásához. Így hát ha Mohemed nem meg a hegyhez, akkor a hegyet odaviszik Mohamedhez.[ szándékosan fordítva irtam]
Semmilyen tanulmányt nem készített a halgazdálkodó a saját szakmai vonalán sem- az állam által reábízott viztrületen- az akadók
diverzitásának dinamizmusáról, faj-és fajtahasználóiról. Nem monitorozza a különböző halfajok éves szaporodási rátáját. Az ivadék növekedési potenciálját[havonta] – megmaradási arányát.
Az egyetlen “monitoring” rendszere, a forgási napló, a második, a szökőévenkénti haljelölés, a harmadik pedig a közbeszéd….
Miközben élőhelyfejleztésről beszélnek,addig ívó és élőhelyektől fosztja meg azt a kevés őshonos [vörös listás] nyurga pontyot, melyek fennmaradása már csak a berkekben lenne lehetséges. De ezt a vonulási útvonalat elvágták-elzárták- mert képtelenek megoldani az őrzést-védelmet. [Halrácsot építettek az övcsatorna felső szakaszára] Mindeközben locsognak befelé a tóba a különböző domesztikált pontyfajták, rákenve a tájfajtára az őshonosság bélyegét is, mert az elérheti a vágó disznó méretét is. Abbamaradt az aranykárász telepítése, a compó telepítés is leépűlt nevetséges szintre. De van helyette menyhal, és nevetséges sügér telepítés dudakűrtel. Én javasolnám a tisztelt bhnp vezető urainak, hogy olvassák el a saját honlapjuk bevezető szakaszát… kitűzőtt céljaikat… Ehelyett egy öntömjénező, visszatetsző, magas lóról lenéző stílusban publikálják a Balaton kinyögött érdemeit.[telepítésen kívűl]
Egy barátom nagyszerű hasonlata cseng a fülemben az akadókkal kapcsolatban, miszerint “egy újszülöttnek minden mese, és vicc új”. Ideje volna felülvizsgálni a több mint, százéves teoriák időszerüségét, helyességét, mert már sok víz lement a Sión azóta . Invazív fajok tömkelege, egy lassú klimaeltolódás, antropogén hatások, szennyezőanyagok garmadája, mimd-mind hatással van a tó ökoszisztémájára, mely folyamatos monitorozást igényel.