A siófoki önkormányzat konkrét helyi ingatlanokra, illetve azok egy-egy részére szeretné átváltani a Balatoni Hajózási Zrt-ben lévő részvényeit, hogy azok ne válhassanak “szerencselovagok, balatoni felvásárlási lázban égő nagybefektetők martalékává” – derül ki a polgármester Facebook bejegyzéséből.
Dr. Lengyel Róbert arról írt, hogy már másodjára fordult levélben a Bahart igazgatósági elnökéhez, Szabadics Zoltánhoz a cégben lévő vagyonrészükkel kapcsolatos álláspontjukat ismertetve. “Igazság szerint ide korábban már küldtem egy levelet, amire válasz ugyan nem érkezett, de semmi gond, nem hagyom magam lerázni” – írta.
A jelenleg 10,7 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkező Bahart részvényeinek 10 százalékát, tehát közel 1,1 milliárdos részét birtokolja a siófoki önkormányzat az állami többség megszerzése óta.
“Tény, hogy bár 10 %-al érdemben nehéz beleszólni a cég dolgaiba, de tény az is, hogy a részvényeink piaci értéke így is hatalmas értéket képvisel. Azt kezdeményeztem, hogy a siófoki vitorláskikötő forgalmi értékét igazságügyi szakértővel állapíttassuk meg, ennek ismeretében, a részvények értéke arányában és azokért cserébe pedig Siófok város kapjon tulajdont a kikötőből és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekből. (Nyilván később arányos haszon is megilletne bennünket ezekből.)
Igényként fogalmaztam meg azt is, hogy a siófoki közforgalmú személyhajó-kikötőben egy személyszállító hajó kikötésére alkalmas kikötőrész (partfal) is kerülhessen városunk kizárólagos használatába.”
A közforgalmú személyhajó-kikötőben egy személyszállító hajó kikötésére alkalmas kikötőrész (partfal) is kerülhessen városunk kizárólagos használatába – kéri Lengyel Róbert a Bahart vezetőjét – Fotó: Győrffy Árpád
“Leírtam azt is, hogy a siófoki hajóállomás jelenleg BAHART tulajdonban lévő Dísz-terét -valamikor még a szocializmus időszakában- Siófok városa ingyen ruházta át a hajózási cégre, viszont a jelenlegi helyzetben korrekt lépésnek tekinteném, ha a város most ugyan csak ingyen visszakapná ezen ősi siófoki területet” – folytatta üzenetét a polgármester.
Az évek óta gazdátlannak tűnő hajóállomási dísztér – “Siófok városa ingyen ruházta át a hajózási cégre, viszont a jelenlegi helyzetben korrekt lépésnek tekinteném, ha a város most ugyan csak ingyen visszakapná ezen ősi siófoki területet” – írta a polgármester területről – Fotó: Google
“Ha már a BAHART vagyon kezelésének új időszakába léptünk és új helyzetet állítottak elő „odafent”, akkor legalább azt el kell érnünk, hogy a vagyonelemek minél jelentősebb része legyen önkormányzati, jelen esetben siófoki hasznosításban, sem mint szerencselovagok, balatoni felvásárlási lázban égő nagybefektetők martaléka” – fogalmazta meg álláspontját üzenete végén a kialakult helyzetben követendő irányról Lengyel Róbert.
Siófok lépését az a “reorganizációs program” váltotta ki, amiről korábban az Elindították a balatoni személyhajózás Trianonjátt című írásunkban olvashattak. Ugyanehhez a “reorganizációhoz” kapcsolódik annak a négy településnek az ügye is, ahol a hajójáratok megszüntetéséről döntöttek a meghatározó kormányzati irányítás alá került cég vezetői. Erről A hajókikötők eladásával elveszthetik a szabad vízhez jutás lehetőségét is – a Balatoni kikötők – A települések inkább fizetnek, csak legalább megtarthassák és a Balatoni kikötők – Megkegyelmeztek, csak a járatokat törlik, sétálni lehet címmel írtunk.
A kikötők féltése nem új a Balatonnál, már hat évvel ezelőtt is megfogalmazódott több balatoni település vezetőjében, amikor még kizárólag önkormányzati tulajdonban volt a hajós társaság. Többen az akkor még fideszes vezetésű Siófoktól féltették a hajózási lehetőség sorsát, mert az abban a felállásban a tulajdon több mint 40 százalékával rendelkező város a többieket meg sem kérdezve hozatott jelentős vagyoni döntéseket a Bahartba ültetett embereivel.
A “vészmóló” tervezett helye a balatonfüredi Tagore sétány keleti részén – Fotó: Győrffy Árpád
A helyzetet talán érzékelteti, hogy a balatonfüredi Tagore sétány akkor zajló felújításánál egy olyan vészhelyzetre is felkészültek, amikor esetleg nem lesz megfelelő ráhatásuk a helyei kikötő működésére. A nyitott partszakasz keleti végén térszerű formába rendezték az utakat, növényeket, hogy a jövőben ott esetleg egy kisebb móló is épülhessen a sétálók és a független hajótársaságok számára. Ez eddig csak elvi lehetőség maradt.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
