Egy villámácsapás miatt katasztrofális állapotba került a Révfülöp felett magasodó Fülöp-hegyi kilátó szerdán a késő esti órákban. A fából készült részei szinte teljesen elégtek, és a kőből épített alsó szinteket is károsíthatta a hatalmas tűz. Videón a borzalmas esemény.
– Este kilenc óra után egy olyan villámlássorozat indult felettünk, amilyent még életemben nem láttam. Ezek közül egyik sajnos eltalálta a kilátót – mesélte Kondor Géza polgármester. Ez persze számára is csak később derült ki, amikor a tűzoltók reggel fél egy felé értesítették, hogy lakossági bejelentés alapján kivonultak a Fülöp-hegyi erdőbe.
– Én is azonnal a helyszínre mentem. A kilátó akkor már a teljes terjedelmében égett. A faszerkezet menthetetlen volt, a tűzoltók csak a kilátó körüli erdőt tudták megvédeni a tűz tovább terjedésétől. Bár a kőből készült alsó rész megmaradt, azt még nem tudjuk, hogy ez statikailag mennyire károsodott. Megvizsgáltatni is csak azután tudjuk majd szakértőkkel, miután ipari alpinistákkal lepucoltattuk az esetleg leszakadó részeket.
Így lángolt a kilátó az Időkép kamerái szerint
Kondor Géza elmondta, a kilátó biztosítva volt, ahogy az önkormányzat többi épülete is. Már a mai nap során sokan megkeresték, hogy a községet együttérzésükről biztosítsák a kár miatt. Többen segítségüket is felajánlottak. A közvetlen anyagi támogatás mellett szó volt például jótékonysági koncertekről, amelyek bevételét a kilátó felújítására fordíthatnák. Nagyon örülnek a felajánlásoknak, minden segítséget szívesen fogadnak.
A polgármester abban bízik, hogy a szakértői előkészítés után mielőbb megkezdhetik a felújítást. S ha a biztosító elég rugalmas lesz, talán már az idei szezonban újra birtokba vehetik a látogatók a kilátót.
•
A Fülöp-hegyi, vagy más néven Millenniumi-kilátó építését 2000 őszén kezdték, és 2001. augusztus 12-én avatták fel. A révfülöpiek száz éve dédelgetett az álma volt, hogy körbe nézhessenek a Fülöp-hegyet borító fák csúcsai fölött. 1943-ban neki is rugaszkodtak a kilátó építésének, de a háború miatt a fák derekánál abba maradt a munka.
1998-ban a helyi fürdőegyesület állt elő ismét a javaslattal, és pénzzel is besegítettek a terveztetésbe. A dr. Mihovics István vezetésével működő önkormányzat felkarolta az ötletet, amiben szerepe volt a millenniumi készülődéssel kapcsolatos támogatási ígéretnek, és hogy egy fiatal vállalkozó, Papp István, ingyen lemondott földje egy részéről a torony megépítéséhez.
A 21 méter magas, alul vöröskő, felül fa tornyot Pelényi Gyula tervei alapján építették fel. A 25 milliós költségből 2×5 milliót támogatásként kaptak, a többit a nagyközség tette hozzá.
A torony felső erkélye az alapot adó heggyel együtt sem érte el a 300 méteres tengerszint feletti magasságot, mégis más kilátókat is megszégyenítő páratlan látványt kínált. Már az alsó erkélyekről megnyílt a világ, a tetőről aztán a körpanoráma háromnegyed része belátható volt. Északnyugaton a Csobánc nyitotta a sort, majd dél felé fordulva a Tóti-hegy, a Gulács, a Badacsony következett, s jöttek sorba az Ábrahám-, az Örsi-hegy és a Szigligeti csúcsok. A vulkáni kúpok mögött, között ott húzódtak a Keszthelyi-hegység hajlatai. A déli parton karnyújtásnyira a boglári és fonyódi magaslatok és az M7-es völgyhídjai, keleten a tihanyi magaslatok.
Talán csak rövid időre kell nélkülöznünk ezt a látványt.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu ingyenes heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)