Polányi Passió

 A Jézus földi életének utolsó szakaszát elbeszélő passiót a magyarpolányiak közel tíz éven át tartó útkeresés után az ezredfordulón vitték színre először a Tömöry Péter rendező és Bakos Árpád zeneszerző által készített, ma is játszott változatot.

Mára ízig-vérig polányivá az előadás, a korábbi hivatásos és képzett amatőrszínészek helyébe a falu lakói és barátaik léptek.

A mintegy 150 fős szereplőgárda jól belakta a helyet. Tömöry Péter és Szalai Katalin koreográfus irányításával nagyon jól kihasználták a kálváriadomb alsó részének minden apró hajlatát, az itt található fákat, feszületet, a stációk alsó teraszait, sőt még a nézők tribünje is szerepet kapott Pilátus középen elhelyezett erkélyével. Készített díszletek helyett a fények váltásával teremtettek új és új helyszíneket, és a fényerő szabályozásával segítették, hogy soha ne lássunk tébláboló alakot a színen, s a néző mindig tudja, éppen hol zajlanak az események. A különleges környezet látványát tovább erősítették Lőrincz Melinda jelmezeinek színei.

A társulat egyetlen igazi színész tagja, Keresztes János Jézus alakjának megformálása mellett nagyon jól vezeti társait. Az önálló szerepet kapó polányiak már-már igazi színészként, jó mozgással, hanggal jelenítik meg a történet alakjait. A magyar népzenei elemeket, balkáni hangzásokat ötvöző zene, a Padragi Bányász Férfikórus éneke kiválóan szól.

A darabot jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy harsánykodás nélküli, lélekkel teli, szép előadást akar látni Jézusról és az emberekről. (Győrffy Árpád a 2005-ös előadásról)