Huszonegy paloznaki polgár nyújtott be népszavazási kezdeményezést, hogy az alig félezres község egyes ingatlanjait, vagy akár teljes utcáit a szomszédos településekhez csatoltassa.
A községből egyaránt jutna egy-egy kisebb-nagyobb darab Alsóörsnek, Lovasnak, Veszprémfajsznak és Csopaknak. A legnagyobb falat a falu Balaton-parti sávja, a 71-es főút és a víz között húzódó Vörösparti sor lenne, amit az egyik kezdeményező Alsóörshöz vinne. De erre is rálicitált Czeglédy Ákos polgármester, aki egyenesen azt kezdeményezte, szavazzanak a terület Siófokhoz csatolásáról. Igaz, a nyári főváros a túlparton van, de az elvi közigazgatási határuk a Balaton közepén összeér.
Paloznak a Balatonról – a parti részt egyszerre vinnék Alsóörshöz és Siófokhoz
Teljesen érthető, ha a kedves olvasó most arra gondol, hogy csak egy április 1-ei cikk került későn a szeme elé, vagy ha mégsem, akkor az újságírót, vagy a népszavazást kezdeményező paloznakiakat gyűrte le valami értelmi immunhiányt okozó vírus. Pedig minderről szó sincs, a történet nem csak igaz, de véresen komoly is.
Mint kiderült, a polgármester és a másik 19 paloznaki csak reagált egy már tavaly egyszer elindított népszavazási kezdeményezésre.
– Tavaly tavasszal az egyik állandó lakosként bejelentett vörösparti ingatlantulajdonos, Zujeva Irina Vlagyimirovna kezdeményezett népszavazást azért, hogy a 71-es úttól délre eső paloznaki területet Alsóörshöz csatolják – beszélt az előzményekről Czeglédy Ákos. – Az érintett részen mintegy 30 ingatlan van, amikben tavaly ősszel hat állandóra bejelentett lakó volt. Az elszakadást kezdeményezők szerint ez a hat személy döntene a terület elcsatolásáról. A kezdeményezők később írásban is bizonyítékát adták annak, hogy mindezt azért tették, mert nem szeretnének adót fizetni. Az aláírásgyűjtés tervezett megkezdése előtt, múlt év szeptemberében Zujev Andrej egy csatlakozási szerződés javaslattal kereste meg az alsóörsi önkormányzatot a “számukra fontos feltételekkel”. A nekünk is megküldött irat szerint az alsóörsieknek többek között azt szabná feltételül a terület átviteléért, hogy “Az utcánk jelenlegi (szavazás napjára) helyi lakosai (most Paloznaki lakcímkártyánk van) automatikusan részesülnek a 250 nm-es építményadó mentességben épületenként, független az épület hivatalos jellegétől (lakás, nyaraló) és ott lakók számától, amennyiben állandóan ott laknak.” – mesélte a polgármester.
Zujev Amdrej azt mondja, nekik csak annyi bajuk van Paloznakkal, hogy szerinte az adózásnál diszkriminálják őket.
– A helyi szabályok szerint a 71-es úttól északra a tősgyökeres lakóknak nem kell fizetni adót a lakásra használt épület után, csak attól délre, csak a mi utcánkban. Mi azt szeretnénk, ha ránk ugyanúgy érvényesek lennének a kedvezmények, mint rájuk. De azt mondják nem lehet, mert nagyon ravaszul úgy lett kitalálva a szabályozás, hogy itt csak üdülőépület lehet még akkor is, ha valaki állandóan benne lakik. Ez diszkrimináció, amit nem tudunk elfogadni, és emiatt lett a balhé.
Zujev Andrej a 71-es főúttól délre és a Samantha Fox utcától nyugatra eső területet szeretné Alsóörshöz csatoltatni
Czeglédy Ákos szerint szó sincs diszkriminációról. Egyszerűen így alakult ki a közteherviselés rendje a Balaton-parti településeken az elmúlt évtizedekben. A települések belső magja a lakóházas övezet, a parti rész az üdülőházaké, de a belső részeken is vannak üdülőházas övezetek, sőt egyes lakóházas ingatlanokon is vannak olyan épületek, amit üdülőháznak sorolnak be. Az üdülőházas besoroláson nem változtat, hogy vannak, akik állandó lakosként bejelentkeznek ezekbe, de még az sem, ha valóban ott is laknak. Az eltérő általános funkciók miatt más a két övezet adózási besorolása, de más a használatának rendje is. Az üdülőházas övezetben például nagyon sok mindent tilos megtenni, hogy ott háborítatlan legyen az ingatlantulajdonosok nyugalma.
A tavalyi kezdeményest a paloznaki helyi választási bizottság már a kérdés hitelesítésénél elutasította. A kezdeményező ez ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Veszprémi Törvényszékhez, ahol úgy találták, a kérdés megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak, ezért a HVB döntését felülbírálva hitelesítették azt.
Czeglédy Ákos szerint a bíróság azért juthatott erre az álláspontra, mert ellentmondó a kérdés jogi szabályozása. A bírósági döntésnél csak a népszavazási törvénynek abból a passzusából indultak ki, hogy ami önkormányzati hatáskör, abban lehet népszavazást tartani. Nem voltak tekintettel az önkormányzati törvénynek arra a rendelkezésére, hogy terület átcsatolásról az érintett testületek dönthetnek. A polgármester szerint népszavazást csak terület átcsatolásról hozott önkormányzati döntés megerősítésére lehetne tartani, de azt is csak úgy, ha a teljes község véleményt mondhat.
Hasonlóan vélekedik a másik érintett település vezetője, Hebling Zsolt alsóörsi polgármester is. Azt mondja, ők egy évvel ezelőtt egy a paloznaki testülettel közös ülésen tárgyaltak Zujev Andrej féle kezdeményezéséről. A paloznaki képviselőkhöz hasonlóan az alsóörsiek is az önkormányzati törvényt tartják mérvadónak a kérdésben. Tehát egy esetleges terület átcsatolásról a két testületnek kell megállapodni. Akkor ők úgy határoztak, hogy nem látják okát a területmódosításnak, és álláspontjuk azóta sem változott.
Azóta ők nem foglalkoztak az üggyel, a kezdeményező adatkérését a hivatal teljesítette, de Zujev Andrej csatlakozási szerződés javaslatáról nem tárgyaltak, mert a fenti álláspontjuk miatt azt nem tartották szükségesnek.
Azt egyébként Hebling Zsolt sem zárja ki, hogy egy ilyen terület átcsatolás közvetlenül akár előnyös is lehetne Alsóörsnek, hisz ezzel az érintett területen lévő, jelenleg mindkét faluhoz tartozó kemping teljesen Alsóörshöz kerülne. Ugyanakkor egy ilyen lépés ma még beláthatatlan végű folyamatokat indíthatna el egyes települések között, aminek hosszabb távon akár Alsóörs is vesztese lehetne.
Hisz más településeken is előállhatnának hasonló igénnyel egyes ritkán lakott településrészeken.
Hebling Zsolt szerint az is teljesen kizárt, hogy a kezdeményezőnek és a Vörösparti sor jelenlegi lakóinak a terület áthozásáért jutalomként külön kedvezményeket adjanak az adózásnál. Még ha akarnák, akkor se tehetnének ilyent, hisz egy településen nem lehetnek kivételek.
Alsóörsnek közvetlenül hasznos lehetne, ha a többi ingatlannal együtt a kemping egésze a faluhoz kerülne
A kezdeményezők a törvényszék által hitelesített kérdéshez tavaly decemberben össze is gyűjtöttek öt aláírás, ami szerintük a hat állandó lakossal számolva bőven elég a népszavazás kiírásához. A helyi választási bizottság azonban arra az álláspontra jutott, hogy ilyen kérdésről az egész falunak véleményt kellene mondani, ezt pedig csak 113 aláírással lehet kezdeményezni. Ezért a népszavazás kezdeményezését elutasították.
Zujeva Irina Vlagyimirovna a HVB döntése ellen a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottsághoz fordult jogorvoslatért, ahol nem sokat cicóztak az üggyel. A bírósághoz hasonlóan ott sem foglalkoztak holmi törvényi ellentmondásokkal, egyszerűen megállapították, hogy a beadványból hiányoznak a hivatkozások a jogszabályi pontokra, ráadásul a fellebbező személyi azonosítóját sem írták bele. Így a fellebbezést elutasították. A döntés ellen öt napon belül a Győri Ítélőtáblához lehetett volna felülvizsgálati kérelmet benyújtani, de az érintett ezt nem tette meg.
Így került sor a márciusi újabb fordulóra, amikor Zujeva Irina Vlagyimirovnán kívül 20 Paloznakon élő állandó lakos is népszavazási kérdést nyújtott be egyes területek elszakítását kezdeményezve.
A helyi választási bizottság mindegyiket azzal utasította el, hogy azok nem felelnek meg a törvényben előírt egyértelműségi feltételnek, mert a kérdésekben alkalmazott helyrajzi számos megjelölés követhetetlen a választópolgárok számára, így döntésük bizonytalan lesz, nem megalapozott. Az elutasítások ellen az érintettek fellebbezni akarnak.
Zujev Andrej azt mondja, továbbra is abból indul ki, hogy az ügyben nem a két képviselő-testület álláspontja az érdekes, hanem a nép akarata. Ha az érintett területen állandóra bejelentkezett választópolgárok Alsóörs mellett döntenek, akkor bírósággal kényszeríttetik ki a terület átcsatolását. Ha Alsóörs nem akarja, akkor is kénytelenek lesznek fogadni őket. Persze hajlandó tárgyalni. Ha az önkormányzat megszünteti a szerinte meglévő diszkriminációt, ha az ő ingatlanjaik is olyan elbírálás alá esnek, mint a falu belsejében lévő lakóházak, akkor világbéke lesz Paloznakon. Ha nem, akkor folytatódik a pör miatta – mondta.
Czeglédy Ákos szerint nincs gond a szabályozással, így azon változtatni sem kell. Ők inkább abban bíznak, hogy a 21 fellebbezés láttán a Veszprémi Törvényszéknél majd jobban végiggondolják a problémát. Hisz azért is adták be húszan a meghökkentő kezdeményezéseket, hogy ezzel jobban felhívják a figyelmet rá. S ha a Veszprémi Törvényszéknél is arra jutnak, hogy önkormányzati megállapodás nélkül nem lehet területet átcsatolni, vagy legalább a bíróság is meglátja a jogszabályi gondokat, és döntés helyett megpróbál az ellen tenni, akkor a paloznakiakat nem hozzák lehetetlen helyzetbe.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
