Kiszáradhat a Balaton – ijesztgetnek bennünket többen is hetek óta a csökkenő vízszint miatt. A kiszáradástól a következő évtizedekben nem kell tartanunk, de a jelenleg fürdésre használt parti sáv jelentős része szárazra kerülhet akár hosszabb távra is, ha a természet úgy akarja. Persze a Balaton ettől még a miénk maradhat, ha megfelelően felkészülünk a változásokra.
A mostani helyzet nem tekinthető különlegesnek. Az 1990-es évek közepe előtt a jelenlegi, 90 centiméter körüli szint volt a normálisnak tekintett. Aztán az illetékes elvtársak, urak úgy döntöttek, hogy jobb lesz a több. Hiába azonban az elhatározás és az erőlködés, a természet az évezred eleje óta kétszer is fügét mutatott a Balaton szintjét felfelé is szabályozni akaró vízügyi vezetőknek, politikusoknak.
Az igazság órája először közvetlenül az ezredfordulón érkezett el. 2000. július 16-án még a maihoz közeli 81 centiméter volt a tó névleges vízállása, de egy évvel később, 2001-ben már csak 70 centimétert mutatott a mérce ugyanezen a napon. A csökkenés ezzel nem állt meg, 2002-ben 56 centiméter, 2003-ban pedig már csak 42 centiméteres volt a Balaton vízállása július közepén.
2002. augusztus 25-én, 47 centiméteres vízállásnál már csak a lépcső első fokáig ért a Balaton a szigligeti strandon – Fotó: Győrffy Árpád
A 2003-as főszezon végére 32 centiméterre csökkent a vízállás, majd november 4-én elérte az évezred eddigi legalacsonyabb szintjét, 23 centimétert.
Képek a 2003-as hosszú apályról
Alkonyi fények a Keszeg utcai strandon 2003. július 26-án, 41 centiméteres vízállásnál Zamárdiban – Fotó: Győrffy Árpád
Homokvárépítő verseny közvetlenül a mederben 2003. augusztus 8-án, 37 centiméteres vízállásnál a zamárdi Bácskai utcai – ma Központi – szabadstrandon – Fotó: Győrffy Árpád
Szigetek a balatonfenyvesi központi strandon 2003. augusztus 17-én, 35 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Szárazra került meder a háttérben a tanúhegyekkel a balatonberényi strandról 2003. augusztus 20-án, 35 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Unortodox vízibicikli verseny a keszthelyi Helikon strandon egy motoros találkozón 2003. augusztus 23-án, 31 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A rendkívüli helyzet miatt kutatócsoportok alakultak egy esetleges külső vízpótlás feltételeinek, hatásának vizsgálatára. Mint ezek megállapították, sem ökológiai, sem technikai akadálya nem lenne más vizek Balatonba vezetésének. Mivel közben ismét csapadékos évek jöttek, mindenki megfeledkezett a kérdésről.
Az újabb ébresztő 2011-ben jött. A 2010 tavaszán hatalomra került Orbán-kormány a Balatonnál is megakarta mutatni, hogy ki az úr a háznál. A korábban megszokott nyárkezdő 100-110 centiméteres vízállás helyett 2010-ben 120-124 centiméter között állították be a Balaton szintjét, hogy biztosan legyen tartalék a szárazabb időszakokra. Mindenki boldog volt, a nagy merülésű hajók végre nem kotorták medert, és az eliszapolódott strandokon is hamarabb el lehetett érni a mély vizet, ahol már nem kell, nem lehet letenni a lábat.
Így tervezték a következő évre is, de ahogy egy évtizeddel korábban, ismét visszanyalt a fagyi, a természet megmutatta, hogy ő írja forgatókönyvet. A 2011-es szezon elején a hivatalosan akart 120 centiméter helyett az ideihez hasonlóan alakult a Balaton vízállása. Június közepén a 100-as szint alá csökkent a szint, július közepén már csak 87 centiméter volt, majd augusztusban, szeptemberben tovább csökkent.
A csopaki strand gyermeköble 2011. szeptember 10-én 78 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
S ezzel nem lett vége a természet játékának, a következő évben is elmaradt a remélt nagy eső. Így 2012-ben a tavaszi 80-84 centiméter közötti ingadozás után június 20-ára 76 centiméterre, augusztus 20-ára pedig 52 centiméterre csökkent a Balaton vízállása. Ebben az évben a legalacsonyabb szintet október 15-én érte el 38 centiméterrel.
Képek 2012-ből
A siófoki Aranyöböl szabadstrand száraz medre 2012. július 16-án, 66 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A jelentős apadás az északi parti strandokon is szemmel látható volt. A képen a badacsonyi strand kikandikáló medre 2012. augusztus 22-én 52 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A badacsonytomaji “Városi” strandon is sokat kellett lépcsőzni, amíg valaki a vízből a pázsitra ért – 2012. augusztus 22., 52 centiméteres vízállás – Fotó: Győrffy Árpád
Hasonló helyzet alakult ki Balatonudvariban a Fövenyesi strandon is – 2012. augusztus 23., 51 centiméteres vízállás – Fotó: Győrffy Árpád
Badacsonyi panoráma távoli szigetekkel a balatonfenyvesi Központi szabadstrandon 2012. augusztus 25-én, 51 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatonfenyvesi szigeteken vidáman zajlott az élet – 2012. augusztus 25-én, 51 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A parttól távoli sziget egy nyugodt beszélgetéshez is jó helyszín volt – 2012. augusztus 25., 51 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A tihanyi Gödrösi strand 2012. szeptember 9-én, 44 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Az alsóörsi Községi strand homokja 2012. szeptember 19-én, 41 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatonföldvári Keleti strandon is megmutatta magát a meder – 2012. szeptember 11-én, 43 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A siófoki Aranyparti strand is durván nézett ki 2012. szeptember 11-én, 43 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Egy megfeneklett horgászcsónak a balatonboglári Sziget strandon 2012. szeptember 29-én, 40 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A Sziget strand száraz medrében egy önkéntes sámán esőtánccal próbált vizet hozni a Balatonba – 2012. szeptember 29-én, 40 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Szinte teljesen szárazra került a balatonföldvári Kvassay sétány előtti “Központi szabadstrand” medre is – 2012. szeptember 29-én, 40 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatonszemesi Berzsenyi utcai szabadstrand medre is teljesen megmutatta magát – 2012. szeptember 29-én, 40 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Balatonfenyvesi panoráma október elején, az előzőnél 12 centiméterrel alacsonyabb szinttel – 2012. október 11., 39 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A fürdési tilalmat nem nagyon akarta megszegni senki a siófoki parti sétány előtt – 2012. október 11., 39 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Végül a siófoki Nagystrand képe ebből az időszakból – 2012. október 11., 39 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatoni vízállás csökkenését sokan valószínűleg azért is tartják ijesztőnek, mert a mérés és a közlés módja megtéveszti őket. A 80 centiméteresnek mondott szint alapján akár azt is gondolhatják, hogy derékig ér a víz, miközben ez csak egy névleges érték.
80 centiméteres vízállásnál akár át is sétálhatnánk Balatonberényből Vonyarcvashegyre… – Fotó: Győrffy Árpád
Talán messziről is jobban sejtjük mennyi víz van a Balatonban, ha a névleges vízállás mellett a tó átlagmélységét is ismerjük. A cikk írásának napján, július 18-án reggel mért 87 centiméteres vízállásnál a Balaton átlagmélysége 344 centiméter volt. Az eddigi legrosszabb időszakban, 2003. október 4-én mért 23 centiméteres mélypontnál pedig 292 centiméter. Innen nézve már nem 74%-os csökkenés – ahogy a vízállás számaiból tűnik -, hanem “csak” 15%-os.
Természetesen ez a 15%-os átlagmélység csökkenés is óriási, mert a tónak pontosan azok a részei alakulnak át radikálisan, amit mi használunk. Felszínre kerülhet a meder egyes strandokon, a tengerre méretezett merülésű hajók pedig sok helyen fennakadhatnak a fenéken, vagy már ki sem tudnak járni a kikötőkből. S akkor még nem beszéltünk az alacsonyabb vízszinttel esetleg jobban együtt járó vízminőségi problémákról, köztük az algásodásról.
Az idei nyáron még nem számíthatunk ilyen panorámára Balatonfenyvesen, de akár két éven belül megismétlődhet a 2003. augusztus 17-én, 35 centiméteres vízállásnál látott helyzet – Fotó: Győrffy Árpád
Máig nincs igazán komolyan vehető tudományos magyarázat a 2022. június végi algásodásra – a képen látható algákkal a keszthelyi móló közelében, a Mikus Gyula sétány mellett találkoztam 2022. június 26-án – Fotó: Győrffy Árpád
Ma még közel sem tartunk ott, ahol a tíz, illetve húsz évvel korábbi aszályos időszakban. Az akkori tapasztalatok szerint egy hosszabb száraz periódus esetén is több év kell az 50 centiméter alatti szint eléréséhez, ami már jól látható változást jelent a Balaton képében. Ugyanakkor a mostani helyzet is jelzi, hogy bármennyire is erőlködünk, ki vagyunk szolgáltatva a természetnek, a víz, illetve a víztelenség az úr.
Itt még nem tartunk, de a fogyó víz miatt egyre több “túlméretes” balatoni vitorlás is a kikötőben rekedhet, leállhatnak hajójáratok, nem érkeznek új hajók a víztelenné váló Sión – Vitorlások a szárazra került mederben apály idején a normandiai Portbail kikötőjében. Nekik csak a dagályt kell kivárni – Fotó: Győrffy Árpád
Ábrándozhatunk külső vízpótlásról, de talán célravezetőbb lenne, ha inkább megpróbálnánk alkalmazkodni a durvuló helyzethez.
Egyik oldalról a sekélyebb vizet is alkalmassá kell tenni a használatra, ehhez az eliszaposodott strandokat kotorni kellene. Nem mélyítésre gondolok – ahogy most épp a Fertő-tó osztrák oldalán teszik -, csak az iszapréteg valódi eltávolítására, hogy legalább az ne rontsa a fürdés élményét.
Az olcsó megoldásként mostanában használt “iszapkiszorításos homokozás” ebben a helyzetben inkább árt, mint használ, mert hozzájárul a közvetlenül használt meder feltöltődéséhez.
Az iszap kikotrása és elszállítása helyett a meder belső részében gyűjtött vizes homokot nyomatnak a strand medrébe, mondván, az majd kiszorítja az iszapot. Egy része mindenképpen ottmarad, és a homokkal együtt tölti a medret. Az iszap többi része kicsit a meder felé húzódik, ahol majd akkor fogunk járni, amikor a külső rész felszínre kerül – Balatonfüred, Esterházy strand – Fotó: Győrffy Árpád
Az alacsonyabb vízállás negatív hatásai ellen azzal is védekezhetünk, ha olyan szolgáltatásokat alakítunk ki, amik egy kevésbé használható balatoni víz idején is megfelelő élményeket nyújtanak, legalább részben helyettesítik a tó közvetlen használatát. A 2000-es évek elejétől ilyenre több kísérlet is történt, részben központi finanszírozással.
A Balatontourist Füred Kempingjében az esetleges vízminőségi problémák megelőzésére is gondolva felnőtt- és gyermek-úszómedencét, napozóteraszt építettek 1999-ben. A költségek negyedét központi támogatásból finanszírozták – Fotó: Győrffy Árpád
Az akkor 1140 fős Balatonberényben 2003-ban döntöttek úgy, hogy mintegy 10 milliós költséggel felnőtt- és gyerekmedencét alakítanak ki a parton, hogy ellensúlyozzák az iszapos meder okozta problémákat – Fotó: Győrffy Árpád
A keszthelyi Városi strandon 2005 augusztusában adták át a Balaton kicsinyített mását. A 67 milliós költségből 30 milliót az akkori Balaton Fejlesztési Tanács biztosított a munkához – Fotó: Győrffy Árpád
De voltak olyan kisebb lépések is, mint a csúszdák átállítása szárasság tűrő üzemmódra. Például a Balatontourist a 2003-as apály után tette “kétéltűvé” a paloznaki (alsóörsi) és a füredi kemping csúszdáját azzal, hogy parti medencét is építettek hozzájuk. Így olyankor is lehetett használni ezeket, amikor a balatoni “érkezést” egy alacsonyabb vízszint már nem tette lehetővé. Az ilyen jövőbeni problémák elkerülése érdekében Balatonszárszón, Révfülöpön, Vonyarcvashegyen, Gyenesdiáson, Balatongyörökön és több más helyen már eleve parti medencével épültek a csúszdák.
Medencés csúszda Gyenesdiáson – alacsony vízállásnál, vízminőségi problémáknál is használható. – Fotó: Győrffy Árpád
Úgy tűnik, a mai központi illetékesek nem látják ezeket a problémákat. Miközben a klímaváltozás melegét egyre inkább a tarkónkon érezzük, ezen a területen szembe mennek az észszerűséggel. A strandok kotrása helyett csak másra adják a közpénzt, sőt a 2019 végén kiírt csúszdatámogatási pályázatnál pont azokat a medencés csúszdákat zárták ki a támogatási lehetőségből, amiket a vízszint csökkenése esetén is használni lehetne.
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőinek, szakembereinek felkészültségére is jó illusztráció ez a rendhagyó fürdés az Aranyöböl szabadstrand szárazra került medrében Siófokon 2012. július 16-án, 66 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Ilyen döntéshozók idején sajnos csak abban bízhatunk, hogy a természet egy, a korábbinál is durvább figyelmeztetése majd ráébreszt mindenkit arra, mit is kellene valójában tenni. Ez persze nem lesz ingyen.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a gyorffyarpad.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Az elmúlt évben,napi szinten szembesültem az elfogyó Balatonnal,mivel 65-éve horgászom rajta!Szerintem egy-két évtized és menthetetlen lesz!a felelőtlen emberek miatt!az unokáink sem sokáig élvezhetik majd!pedig még nem régen csodálatos volt.Üdv.