Elkészült a tanulmányterv az M8 gyorsforgalmi út M7-es autópálya és Dunaújváros közötti szakaszára – jelentették be csütörtökön egy székesfehérvári sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
Mint elhangzott, az M8-as tanulmánytervének első változata kész, a környezeti hatásvizsgálat folyamatban van. Előreláthatólag 2022. januárra engedélyes tervek lesznek, márciusra pedig jogerős építési engedélyek, ezt követően 6-8 hónap alatt a kiviteli tervek is elkészíthetők, így 2023-ban elindulhatnak a kivitelezési munkálatok.
Az M8-as 20 méter szélességű, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út lesz óránként 110 kilométeres megengedett legnagyobb sebességgel.
Az M8-as a tavalyelőtt csonkán elkészített balatonfőkajári csomópontjánál csatlakozik majd az M7-eshez – Fotó: NIF
Az M8-as gyorsforgalmi út Balatonfőkajár mellett érinti Fejér megyéből Lepsényt, Enyinget, Mátyásdombot, Déget, Kislángot, Kálozt, Sárszentágotát, Sárbogárdot, Mezőfalvát, Nagykarácsonyt és Baracsot. Az útszakaszhoz csomóponttal kapcsolódik a 6301-es, a 6307-es, a meglévő és a kétsávosított 63-as, illetve a 6228-as út. A tervek szerint a gyorsforgalmi úton 38 műtárgy, egyszerű és komplex pihenőhely, valamint mérnökségi telep épül. Forrás: MTI
A címkép teljes térképe a NIF 2017-es fejlesztési elképzeléseiről – a zöld már átadott, a kék a kivitelezés, a sárga az előkészítés álló szakaszokat jelzi 2017-ben(!) – Forrás: NIF
Ráadásként egy éppen 20 évvel ezelőtti írásom az M8-asról, hogy felkészülten tudjuk tervezni a folytatást
Akadályok az M8-as előtt?
2001. június 5.
Magyarország jelentős részének fejlődését évszázadokra meghatározó terv született néhány évvel ezelőtt, amikor a közép-vidéket alkotó megyék szövetségre léptek az országot nyugat-keleti irányba átszelő M8-M4-es gyorsforgalmi út megvalósításáért.
Az érintett térség vezetőinek egysége azonban a jelek szerint labilis. A Fejér Megyei Hírlap az elmúlt hetekben több cikkben számolt be arról, hogy Székesfehérvár megyei jogú város önkormányzata és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szövetségre lépett az úgymond veszprémi lobbi ellen. Véleményük szerint megyénkben keresendők azok az erők, amelyek miatt a majdani út délen messze elkerüli városukat, s ezzel csökkenti a gazdasági fejlődés esélyeit.
A helyzetet nehezíti, hogy a táboron belüli vita akkor tört ki, amikor jogszabályi szinten még nem is szerepel az elfogadott tervek között az út megépítése. Dr. Horváth Balázs veszprémi képviselő, az út megvalósítása érdekében létrehozott térségi tanács elnöke május közepén interpellációban sürgette, hogy a terv hivatalosan is kerüljön be a kormányzati koncepcióba. Véleménye szerint a központi szándék jogszabályi deklarálása ösztönzően hatna az ügy uniós elfogadtatására is.
A parlamenti válaszban Dr. Fónagy János közlekedési miniszter nagyon jónak ítélte a tervet. Azt ígérte, hogy az uniós közlekedési koncepció kibővítésénél is támogatják a közép-vidéki megyék szándékát. De mint mondta, a magyar gyorsforgalmi úthálózat kibővítéséről szóló kormányhatározat tartalmi bővítését egyelőre nem látja időszerűnek. Szerinte csak a jövő évben válik aktuálissá a program folytatásának tervezése.
Szakemberek szerint a szükséges kormányzati támogatás megszerzése után is akár évtizedek telhetnek el a teljes Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros-Szolnok-Biharkeresztes gyorsforgalmi út megépítéséig. Igaz, a nulladik lépés már megkezdődött, hisz a 71-es számú balatoni főút M7-es és Balatonfűzfő közötti szakaszát tehermentesítő utat már úgy tervezik, hogy későbbi bővítésével része lehet az M8-as gyorsforgalmi útnak. (A 710-es elkerülő utolsó szakaszát 2019-ben adták át – gyá.)
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
