Kőrakodó és a fekete flottát befogadó ipari kikötő épülhet a Szent Mihály-domb alatt

A Balaton működését jelentősen meghatározó gigaberuházás, egy ipari kikötő építésének előkészületei kezdődtek Balatongyörök és Vonyarcvashegy határában, a Szent Mihály-kápolnától alig 400 méterre. Bár a tó egésze nyerhet a létesítmény megvalósulásán, a különleges helyszín miatt mégsem fogadja mindenki örömmel a tervet.

A tervről először Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének vezetője beszélt nagyobb nyilvánosság előtt a Balaton Fejlesztési Tanács nyár eleji környezetvédelmi konferenciáján Csopakon. Mint elmondta, az ipari kikötőt a Balatongyörök és Vonyarcvashegy között jelenleg is üzemelő 110 ezer köbméter befogadóképességű zagytér mellett szeretnék kialakítani.

– Az iszap partra transzportálása mellett lehetőség nyílik nagy tömegű kő berakásra, és egy komoly téli kikötő kialakítására, ahol a Bahart flottáját és az egyéb ipari jellegű flottát is be lehetne fogadni. Egy olyan központi fekvésű ipari létesítmény alakulna ki, amire égetően nagy szükség van a Balatonon – fogalmazott Pécseli Péter.

Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) térségi vezetője már közvetlenül az előadás után megdöbbenését fejezte ki, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül ilyen tervet akarnak megvalósítani.

– Borzasztó, hogy a Balaton egyik legszebb területén, a Szent Mihály-kápolna alatt ipari kikötőt terveznek. Úgy tűnik, hogy a pálköveiek jól lobbiztak, hisz korábban oda lett volna tervezve egy ilyen kikötő. Nekünk is el kell kezdenünk a lobbizást, hogy ez ne történhessen meg – mondta.

 

Pécseli Péter válaszában próbálta hűteni a hangulatot. Az ipari kikötőt nem úgy kell elképzelni, mint az Adria partján egy hajógyárat. ahol hatalmas daruk és tartályhajók állnak. Ez az egyetlen olyan terület gyakorlatilag a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében a Balatonon, ahol ezt meg lehet valósítani. Hatalmas az igény, hogy valahol létrehozzanak egy kőberakó helyet, és az egyre jobban gyarapodó “fekete flottát”, az ipari flottát is el kell helyezni valahol. Jelenleg egyre nagyobb fejtörést okoz az eszközök koncentrált elhelyezése. Üzemen kívül a Bahart is egyik-másik kikötőben dugdossa el azokat az ipari jellegű úszóegységeit, amikkel fenntartási munkáit végzi. Ha ezt koncentráltan, egy helyen lehetne kezelni, akkor környezeti kockázat szempontjából sokkal kisebb veszélyforrást jelentenének. A jelen pillanatban ez egy beerdősült terület, ahol nem terveznek teljes tarvágást. Az ipari tevékenység most is zajlik a területen a zagytér működése miatt. A kikötőt próbálják a tájba, természetbe illesztve, a legkisebb károkozással elhelyezni – magyarázta.
Az ágazat nyitott arra, hogy a terveiket, elképzeléseiket ismertessék, de ezt nem kívánság műsorként kellene elképzelni. Szeretnék, ha kompromisszum alakulna ki az ügyben – tette még hozzá.

Ahogy Pécseli Péter is utalt rá, az ipari kikötő megépítésének fő érintettje a tóval kapcsolatos építési munkákat meghatározóan végző Balatoni Hajózási Zrt., a Bahart lenne.

– Elengedhetetlen, hogy legyen egy ilyen. Hiszen a Balaton túl azon, hogy üdülőhely, valahol egy műszaki feladat is. Rossz szóval élve, a Balatont üzemeltetni kell. Karban kell tartani a partvédőműveket, a kikötőket, adott esetben új kikötőket kell építeni, kotorni kell és így tovább. Mindehhez kell egy olyan műszaki flotta, ipari hajók, amik, valljuk be, a települések kikötőiben nem mutatnak jól. Ezekkel a turizmus nehezen egyeztethető össze. Mindezek összességében azt indokolják, hogy legyen egy olyan elkülönített hely, ami lehetőség szerint nem lakott területen van, távol van a frekventált üdülőhelyektől. Tehát az nem kérdés, hogy kell ilyen, csak az, hogy hol és hogyan – indokolta az építés fontosságát Kollár József, a cég vezérigazgatója egy október eleji beszélgetésünkben.

Kollár József szerint ha már egy ilyen helyet létrehoznak, fontos lenne az is, hogy akkor az olyan több funkciós legyen, ami minden szükséges ipari tevékenységhez megfelel.

– Amire most feltétlenül gondolunk, az a kőberakás, de felmerülhet akár darabáru berakás, és a különböző ipari flották, uszályok, vontató-, kotróhajók és más eszközök tárolása. Nekünk van ugyan a legnagyobb ipari flottánk a Balatonon, de a Vízügynek, a Halászati Zrt-nek és más társaságoknak is néhány hajója. Emiatt ez egy közforgalmú kikötő lenne, amelyet mindenki használhat.

A vezérigazgató szerint még nem pontosan tisztázott, hogy ki lenne a gazdája, működtetője az új kikötőnek.

– Mi korábban önállóan próbálkoztunk egy ilyen létesítmény kialakításával, de nem találtunk megfelelő helyet. Ekkor kanyarodott a gondolkodásunk arra, hogy a Vízüggyel közösen valósítsuk meg. Pillanatnyilag annyira tartunk a tárgyalásokban, hogy ennek a kikötőnek milyen részei lennének, hol lenne a kőrakodó, hol lehetne kialakítani helyet egy parti darunak. A méreteket is meghatároztuk, hogy oda elférjen az összes ilyen hajó. Itt tartunk most. Az ügy gazdája ma még alapvetően a Vízügy. Azt még vizsgáljuk, hogy a Bahart ebben hogyan fog részt venni. Lehetséges akár az is, hogy társberuházók leszünk, hisz a következő évtizedre szóló fejlesztési csomagunkban ilyen célra mintegy másfél milliárdot beterveztünk. Ez meghatározhatná az üzemeltetést is. Elképzelhető, hogy közös lesz a beruházás valamifajta osztott tulajdonban. De az is lehet, hogy a Vízügy lesz a beruházó, és mi hosszabb távra kötünk velük szerződést az üzemeltetésre. Ezek a válaszok még nem forrtak ki.

Kollár József szerint sok akadályt kell leküzdeni a kikötő beindulásáig. Magán a kikötőn, a kapcsolódó épületeken túl a megfelelő közúti kapcsolatot is meg kell oldani, hisz a jelenlegi út kőszállításra nem lesz alkalmas. Akadályt jelenthet az is, hogy az érintett terület szomszédságában vitorláskikötő és kemping működik, és az érintett településeken sem szeretnének tavasztól őszig zajos, poros tevékenységgel együtt élni, nehéz teherautókkal találkozni.

– Emiatt nem lenne probléma, mert a mi vízépítési munkáinkra is elsősorban az őszi, késő őszi, kora tavaszi időszakig vannak engedélyek. A szezonban való munkavégzést kizárja az is, hogy a “fekete flottát” üzemeltető legénység a hajóinkon dolgozik. Tehát a két flotta párhuzamos üzemeltetésére nem is volna elég emberünk – reagált a felvetésre a vezérigazgató.

Még az önkormányzati választás előtt beszélgettem több vezetővel az érintett térségben. Azt mondták, hivatalos megkeresést még nem kaptak, de a tervezést előkészítő szakemberek már puhatolództak náluk. Úgy tűnt, a helyik alapvetően nem zárkóznának el az ötlettől, ha garantálható, hogy április közepétől október végéig nem lesz zajos, vagy a környezetet más módon terhelő tevékenység a kikötő miatt. Ha így valósulna meg, még hasznára is válhatna egy ilyen létesítmény a környéknek.

Azt már csak én teszem hozzá, hogy egy ilyen ipari kikötő megvalósulása alapvető hatással lehetne a hajózási társaság további létére. Hisz akár az is előfordulhat, hogy néhány évvel később a Bahart jelenlegi műhelyei is átköltöznének az új kikötőbe, hogy Siófok központja megszabaduljon az ipari tevékenységtől.

Kollár József nem tartja reálisnak a felvetésemet. Szerinte a hajózást nem lehet csak úgy kirakni Siófokról, hisz ahhoz megfelelő infrastruktúrára, munkaerőre van szükség. Azt nem zárja ki, hogy egyszer költözniük kell a siófoki szigetről, de legfeljebb a közeli halászati telep lehet a cél, amit a Bahart korábban megvásárolt erre a célra. De ez szerinte még nagyon távoli kérdés.

Győrffy Árpád

Ezeket is ajánljuk

Balatongyörök – Polgármesteri üzenet és civil demonstráció az ipari kikötő ügyében

A Balaton jövője szempontjából fontos elképzelésekről lehet véleményt mondani – Ha sietünk!

Kővágóörs-Pálköve – Jegelték a kőrakodó újranyitásának ügyét –(2015.12.04.!)
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!

 

Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)