Új korszak kezdődik a tihanyi KOGART Galéria életében, ahol az új kiállítással, Orosz István grafikusművész és Polgár Botond szobrászművész Szem-fény-vesztés című közös tárlat április végi megnyitásával egyben a hatodik szezont nyitották meg.
A látogatókat hagyományosan köszöntő Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az idén is négy kiállítást terveznek, de a korábbinál sokkal szorosabbra fogják a kapcsolatot a tihanyi galéria és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány között. Ez megmutatkozik majd a bővülő tevékenységben is. A kiállítások mellett rendezvényeket, különböző irodalmi esteket, zenei programokat szeretnének tartani. A galériában egyfajta műkereskedelmi központot is kialakítanak, hogy mindazok, akik a Balaton-felvidéken értékes, szép és fontos kortárs képzőművészeti alkotásokat szeretnének vásárolni az otthonaik díszítésére, azt itt megtehessék.
Persze továbbra is elsősorban a szakmai munkára szeretnének koncentrálni. A tervük, hogy a jövőben minden tavasszal egy olyan kortárs kiállítással nyitják a szezont, amin két művészeti ág, adott esetben két generáció közösen jelenik meg. Ennek a sorozatnak az első darabja Orosz István és Polgár Botond Szem-fény-vesztés című kiállítása.
Fertőszögi Péter (jobbról), Polgár Botond, Orosz István és Wehner Tibor a megnyitón
A diákokat már eddig is kiemelten kezelő – számukra a tihanyi belépését ingyenesé tevő -, alapítvány tartalmi oldalon is nyitni szeretne az ifjúság felé. Ennek jegyében együttműködési szerződést kötöttek a budapesti Eötvös József gimnáziummal. A céljuk az, hogy az alapítvány munkatársai a gimnázium tanáraival, tanulóival megpróbáljanak kidolgozni egy újfajta művészeti oktatást. Újfajta szemléletet szeretnének kialakítani ahhoz, hogy művészetet és a képzőművészetet közelebb tudják hozni a ma ifjúságához. Új lehetőségeket keresnek ahhoz, hogy tud együtt dolgozni egy alapítvány és egy iskola, hogyan lehet kézzelfogható munkát adni a gyerekeknek, amitől sokkal érdekesebbé válhat számukra a művészeti alkotás. Ennek első lépésként az új kiállítás megnyitóján az iskola két diákja, Ádány Rebeka és Ádány Máté játszott hegedűn. A következő lépés, hogy az alapítvány egy szobra átkerül a gimnáziumba, ahol kiemelt helyen lesz, és talán sajátos szerepet fog betölteni. A továbbiakban a kiállítások létrehozásába, a művekhez való írott anyagok elkészítésébe is bevonják a diákokat – mondta többek között Fertőszögi Péter.
A kiállítás megnyitóján hegedű játékával közreműködő Ádány Máté és Rebeka Polgár Botond Lilith című szobra előtt
A kiállítást Wehner Tibor nyitotta meg. A művészettörténész többek között elmondta, hogy Orosz István és Polgár Botond egy kollekcióban bemutatott, együtt hangzó alkotásai olyan művek, amelyek életünk újjáformálását befolyásolják, szolgálják. Úgy teszik ezt, hogy a klasszikus eszmények által szentesített képalkotó rend törvényeire alapozva munkálják ki műveik azon felépítését és atmoszféráját, amiben ott mozog a múltat, a jelent és a jövőt összekötő, megfoghatatlanságokba foszló idő, a kitágult végtelen dimenzióit illuzionizmusokba utaló tér, és az alkotások korábban ismeretlen képi jelentéseket hordozó vizuális, vagy konkrét anyagba foglalt művilágot teremtenek.
Orosz István grafikusművész és Polgár Botond szobrászművész kiállításának műveit szemlélve a 20. és a 21. századi művész kétkedésekkel terhelt visszapillantásáról kell összegeznünk tanulságainkat, amely múltban érdekes módon, látomásszerűen, látszólag csonkán, vagy szemfényvesztőn, de mégis hallatlanul pontosan és tisztán tükröződik a szorongató jelen és a mélyen aggasztó jövő is – ajánlotta a látogatók figyelmébe a két művész alkotásait Wehner Tibor.
Orosz István bevezetőképen is látható rézkarca, A holló, ami valójában Edgar Allan Poe anamorfikus portréja tükörhengeren megjelenítve
Orosz Istvánnak ezen a képén talán jobban érzékelhető a szemfényvesztés, szemünk és agyunk számára könnyebben átlátható, hogy a papíron szétterülő rajz valójában az az oszlopfő, ami a tükörhengeren megjelenik. (Orosz István nevét talán legtöbben egy sokkal közvetlenebb módon fogalmazó műve, a Tovariscsi, konyec című plakát kapcsán ismerjük)
Orosz István: Lisszaboni teknő, avagy I. Emánuel portugál király elefántjának és Indiából kapott új rinocéroszának összecsapása a lisszaboni Ribelra palota udvarán 1515. június 3-án – a kép előtt állva, nézőpontunkat jobbra-balra áthelyezve a két állat dinamikus mozgásba kezd
Közelebb lépve, oldalról jövünk rá, hogy ismét szemfényvesztés áldozataivá lettünk, hisz valójában nem képről, hanem térbeli alkotásról van szó, melynek egyik felén kidudorodik, a másikon bemélyed a kép, mint két fordított teknő
Polgár Botond: Sybilla I. – a szobrai olyanok, mintha az egykori egész sérült volna, hegeik pedig immár hozzá tartoznak legendájukhoz, felidézve a nem láthatót, az elveszett jelentéssel többé már meg-nem-jeleníthetőt – írták a tárlat ismertetőjében
Polgár Botond: Pártorzó
Polgár Botond: Hommage á Courbet
Polgár Botond: Sybilla II.
A megnyitó zárásaként Kosinsky Richárd, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány művészettörténésze, a kiállítás kurátora tartott tárlatvezetést – a képen előtte Polgár Botond Könyöklő torzó című szobra
Kép és szöveg Győrffy Árpád
A Szem-fény-vesztés című kiállítás 2018. április 22.-július 1. között látható
KOGART Kiállítások Tihany – 8237 Tihany, Kossuth Lajos utca 10. Tel.: +36 87 538 042, +36 30 955 5958
Honlap: http://www.kogarttihany.hu
Facebook oldal: www.facebook.com/kogarttihany/
Nyitva tartás: április 1-június 30. hétfő-vasárnap 10:00-18:00; július 1-augusztus 31. hétfő-vasárnap 10:00-20:00
A galériáról bővebben: Tihany – KOGART kiállítások
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről!
