A Vissza a jövőbe című film fluxuskondenzátorral szerelt autója helyett két magyar félvér ló vitt vissza bennünket a múltba egy a 19. század utolsó harmadát idéző postakocsival Keszthelyen.
A bakon Doki és Marty helyett Horváth Attila hajtó és Bartosné Bányai Adél segédhajtó, a kocsiban Csorja Krisztina idegenvezető tett meg mindent, hogy az időugráshoz szükséges 88 mérföldes sebességet elérjük.
Október végén több szerencsés társammal időutazáson vehettem részt a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum meghívására. Egy a jövő évben induló szolgáltatást teszteltek velünk, kísérleti utasokkal, hogy a rendszerbe állítás idejére teljesen optimális legyen a program. Az utazásunkat egy uniós támogatással létrejött határokon átnyúló “InterReg” projekt tette lehetővé. Mint korábban már írtunk róla, a Helikon Kastélymúzeum, a Pannon Egyetem Georgikon Kara két szlovéniai szervezettel együttműködve a lovasturizmus kényelmesebb formáját, a postakocsival való utazást szeretné újraindítani és népszerűsíteni. A projekt keretében több, lovaskocsival bejárható tematikus turisztikai útvonalat alakítottak ki Keszthely és a szlovéniai Rakičan – Battyánfalva – térségében.
Az útvonalak, programok megtervezése mellett a magyar részről megvalósított leglátványosabb eszköz egy utazó hintó, egy postakocsi lett. A sárga-sötétzöld színű, 3,5 méter hosszú, fémküllős kerekű járművet úgy tervezték meg, hogy méreteiben, színeiben, impozáns megjelenésében is pontosan idézze a 19. század második felében működő társait. Ugyanakkor mindent megtettek, hogy a kocsi a mai igényeknek megfelelő kényelmet biztosítson az utazásnál – mesélte útközben Varga Zoltán, a kastélymúzeum hintókiállításának vezetője. A fenti kereteket betartva a kocsi belső tere négy felnőtt és két gyerek kényelmes szállítására alkalmas, további két-két személy külső üléseken foglalhat helyet.
A két lóval közlekedő postakocsit a tavaszi Utazás kiállításon mutatták be, majd az augusztusi Festetics Vágta egyik kísérő programjaként ki lehetett próbálni a kastély parkjában. Most pedig az igazi kirándulásra is lehetőség nyílt.
– A tervezett útvonalakat szeretnénk bejárni, hogy a vendégek visszajelzései alapján megtudjuk, tetszik-e nekik a program, elegendő élményt kapnak-e, min kell javítani, kell-e esetleg rövidíteni valamelyik útvonalon – magyarázta az indulás előtt Tóthné Mezőfi Agáta, a Helikon Kastélymúzeum programmenedzsere az október végi kísérleti kirándulások célját.
A projekt keszthelyi részében négy útvonalat terveztek. A leghosszabb kirándulás Zalaszántóra vezet, ahol a finom ebéd és más megállók mellett a Mézeskalács Ház megtekintése is szerepel a programban. A Fenyves allén áthaladó, Fenékpusztát is érintő “Betyárkör” kirándulás résztvevői egy betyártámadásnak is áldozataivá válnak. A harmadik kirándulást választók a Keszthelyi-hegység természeti értékeivel ismerkedhetnek meg közelebbről. A kocsis túra része lesz egy kellemes piknikezés is a gyenesdiási Nagymezőn – mesélte már útközben Csorja Krisztina idegenvezető.
Mi a négy közül a legrövidebb útvonalat jártuk be, a tíz kilométeres Festetics-kört, ami Keszthely határain belül maradva mutatja be a város szépségét, múltját. Az idővel való spórolás érdekében a majdan közel egész napos programból egy rövidített változatot próbálhattunk ki. A múzeumlátogatás mellett kimaradt a balatoni hajózás, így kiemelt hangsúlyt kapott a postakocsis utazás.
Az úrias kihajtásunkhoz tágra nyitották a kastélypark déli kapuját. Mivel a korzót mégsem vehettük el a sétálóktól, kis kerülővel a Georgikon, a Bercsényi, majd a Széchenyi utcán mentünk Fő térre. Közben elhaladtunk a Georgikon Majormúzeum előtt, ami majd az igazi kirándulás egyik megállója lesz.
A város múltjának felidézése a település jelenlegi legöregebb épülete, a főtéri plébániatemplom és I. Festetics György szobra előtt folytatódott. Mint megtudhattuk, a történet messze nem a Festeticsekkel kezdődött, hisz a régészeti anyagok szerint a környék már jóval a romaiak előtt is lakott volt. A középkorban a város és vidéke előbb a Marcali, majd a Lackfi család birtokolta. A török időkben a Gersei-Pethő család birtokában voltak a földek, erdők, várak a védelem feladatával egyetemben. Majd csak utánuk jöttek a horvátországi gyökerű Festetics-család tagjai, akik várlással, adományozással lettek a vidék birtokosai. A mai város jobbára már az ő idejükben alakult ki.
A téli időszámításra való visszaállás miatt korán besötétedett, így a lovakat gyorsabbra fogva siettünk vissza a kastélyba. Rövid időre azért megálltunk a temetőnél, hogy megnézzük a Festetics-család mauzóleumát.
A mi programunk mintegy három órás volt, de a jövő évtől induló igazi változatra majdnem egy teljes napot rá kell szánni. A postakocsis túra a múzeumlátogatással, balatoni hajózással, a hosszabb megállókkal nem csak több időt, hanem egy olyan lelassuló környezetet is ad, ami segít megfelelően kikapcsolódni a hétköznapi rohanásból az élmények befogadásához. Maga a postakocsi nem csak szép díszlete a programnak, hanem egyfajta katalizátor, vagy mondhatnánk, fluxuskondenzátor, az időutazás alapvető kelléke, amiből nem csak másképp látszik a világ, de a világ is másképp lát bennünket.
Győrffy Árpád
¦
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Kedves Szerkesztő Úr,tömörré csiszolt,fotókkal kísért írásod olvastán ott érezhettem magamat
valóságosan is Keszthely bűvös varázslatában! Szép munka ez élményt osztó írásod is.Üdvözlettel
Veszprémből