A Helikoni ünnepek alapítójának leszármazottja is elsősorban a kultúrát fejlesztené, ha ősei lehetőségeivel rendelkezne.
A Helikoni Ünnepségeket az idén már tizenkettedik alkalommal dr. Festetics György, vagy másképp, IV. Festetics György herceg, az irodalmi ünnepet 1817-ben alapító gróf Festetics György leszármazottja nyitotta meg.
A Bécsben élő 75 éves nyugdíjas bankár három évet töltött gyerekként Keszthelyen, majd a második világháború utolsó évében édesanyjával elhagyták az országot. Svájcban és Ausztriában nőtt fel, de tanult Németországban és Amerikában is. Magyarországra az 1980-as évek végétől jár újra vissza. Magyarul néha keresi a szavakat, de ahhoz képest, hogy máshol él, máshol nőtt fel, jól beszéli ősei nyelvét.
Festetics György a Helikoni-emlékmű előtt köszönti a fesztivál résztvevőit
A 2016-os Helikoni Ünnepségek megnyitója után volt lehetőségünk egy rövid beszélgetésre. Bevezetőként tisztáztuk, hogy egyaránt szívesen fogadja, ha doktorként, vagy a család által a 19-20. század fordulóján elnyert hercegi címen szólítom. A meghívókban, programokban egyébként doktori előtaggal jelenik meg a neve a közgazdaságtanban szerzett tudományos fokozata alapján.
– Hogyan látja családjának megítélését a magyar közgondolkodásban, őseinek a hazai oktatás, kultúra, mezőgazdaság fejlesztésében végzett munkáját megfelelően értékeli-e az utókor? – kérdeztem elsőként.
– Nekem elég nehéz erre válaszolni, mert bár magyarul beszélek, nem olvasok magyar könyveket. Azt látom, hogy Keszthelyen és környékén megbecsülik az elődeimet. Azóta, hogy először 1987-ben visszatértem, azt látom, hogy nagyon respektálják, dicsérik a Festetics-családot. Országosan talán azért is nem számíthatunk nagyobb elismertségre, mert az ismertségünk is sokkal kisebb, mint mondjuk a Széchenyi-családé, vagy az Esterházy-családé. Ebbe benne van, hogy ők ma is sokkal többen vannak, hisz családjuk sokfelé elágazott, amíg nálunk csak néhány maradt fel. De fontos lehet az is a történetük is hosszabb. Hisz amíg ők az 1600-as években elnyerték a grófi címet, az én őseimnek 1770-ben jött.
– Az Ön legnevesebb őse, az 1755-1819-ig élt I. Festetics György agráriskolát és gimnáziumit működtetett, hatalmas könyvtárat hozott létre, elindította irodalmi találkozóként a Helikoni Ünnepeket, megépítette az első nagyméretű balatoni vitorlást a Phoenix gályát, II. Festetics Tasziló a mai formájára bővítette a keszthelyi kastélyt és kialakított a parkját. Ha visszaugranánk a 19. századba, és Ön lenne a grófi birtok ura, mire használná a vagyonát?
– Elsősorban a kultúrát támogatnám, fejleszteném, azon belül is különösen a zene területén csinálnék sokat. Emellett igyekeznék a várost és a környékét is kulturális szempontból előrehozni.
A kultúra támogatása állna az első helyen IV. Festetics Györgynél is
– Visszaugorva napjainkba, ha a mai ismereteivel, tapasztalataival lenne középiskolás Keszthelyen, mit tanulna jobban, hogyan tervezné a jövőjét?
– Magyarország a nyelv miatt egy elszigetelt ország, a mai globalizált világban ez behatárolja a fiatalok lehetőségeit. Ezért én nagyon fontosnak tartanám a nyelvtanulást, igyekeznék bekerülni a diákcsere programokba és kihasználnék minden lehetőséget, hogy a világot jobban megismerjem. Ez egy nyitott világ, ezért én próbálnék mindenben eszerint készülni az életre – mondta Festetics György.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Kapcsolódó írásunk
Keszthely – Élet költözött a Helikonnal a városba
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
Azért hamar széchenyinek volt a Festetics kastély nak köze hozzá akkor a Teleki családnak is van egy kevés beleszólása.
Mivel ha messziről is de rokonok voltak a Teleki család és a Festetics család és itt meg kell említeni a Széchenyi családot is.