A múltévben is Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló vezette az országos turisztikai versenyt a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatai alapján. A TOP25-ös mezőnyben Siófok jelentős visszaesése és néhány település markáns emelkedése hozott izgalmat a versenybe.
A KSH február 12-én tette hozzáférhetővé a településenként havi bontásban tárolt adatait a kereskedelmi szálláshelyek 2018-as forgalmáról. A külföldi és hazai turisták által generált forgalmat együtt tartalmazó adatsor szerint a TOP25-be került települések közül hatnál találtunk minimális, vagy jelentősebb visszaesést az előző évi forgalomhoz képest, öt település legalább tíz százalékkal javított a korábbi eredményén, a lista résztvevőinek nagyobbik fele pedig kisebb-nagyobb mértékű bővüléssel hozta a 2017-es eredményeket 2018-ban is.
Az idén is Budapest végzett az első helyen a 10 millió 370 ezres vendégéjszaka forgalmával. Eredménye 3 százalékkal jobb az előző évinél. A főváros megkérdőjelezhetetlen pozícióját mutatja, hogy a teljesítménye csak 125 ezerrel marad el a listán szereplő másik 24 település együttes teljesítményétől.
Budapest első helyen áll a külföldieknél is, ahol 9 millió éjszakás forgalma 2,2 százalékkal jobb a korábbinál. Ugyancsak első a hazai vendégeknél is az 1 millió 327 ezer vendégéjszakával, ami 8,3 százalékkal több a 2017-esnél.
Az együttes forgalomban a második helyen biztosan álló Hévíz az 1 millió 136 ezres vendégéjszakaszámmal 0,5 százalékkal hozott jobb eredményt 2018-ban az egy évvel korábbinál. A külföldiek forgalmában 691 éjszakával a második. Itt tavaly 0,8 százalékos visszaesést könyvelhettek el. A hazai vendégeknél 444 ezer éjszakával a 4. helyet szerezte meg, miközben 2,5 százalékot javítottak az előző évhez képest forgalmukkal a város kereskedelmi szálláshelyei.
Hévízi-tó fürdőzőkkel a februári napsütésben – Fotó: Győrffy Árpád
Az együttes vendégforgalomban stabilan tartja a harmadik helyet Hajdúszoboszló is, ahol 991 ezer vendégéjszakát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet regisztráltak. A 362 ezer éjszakás külföldi forgalommal a 4. helyen állnak. Ebben a szektorban 4,5 százalékkal javították eredményüket. A 629 ezer éjszakás hazai forgalmukkal továbbra is őrzik a 2. helyüket az országos listán. Eredményük itt 3,1 százalékkal jobb az egy évvel korábbinál.
A helyiek és sok vendég által is mediterrán tengerpartnak tekintett hajdúszoboszlói strand – Fotó: hajduszoboszlo.hu
A külföldi és hazai vendégek együttes forgalma alapján 740 ezer éjszakával továbbra is Bük tartja a 4. helyet. A 0,3 százalékot rontó fürdőváros a külföldi forgalomban a 3., a hazai vendégek éjszakáival a 10. helyen áll a 2018-as TOP25-ös táblán a kereskedelmi szálláshelyeknél.
Bük jövőbeni 4. helyét veszélyeztetheti a 6. helyről az ötödikre ugró Balatonfüred, ahol a 725 ezres vendégéjszaka szám 4,4 százalékkal jobb az előző évinél. A város a külföldi forgalomban a 6., a hazaiban az 5. helyen végzett 5, illetve 4 százalékos javítással. A külföldiek terén még bőven lehetnek tartalékai, hisz 2018-as teljesítménye 18,2 százalékkal elmarad a 10 évvel korábbitól.
Mindenképp kiemelésre érdemes a korábbi 7. helyéről a hatodikra ugró Zalakaros, ahol a 638 ezer vendégéjszakás eredmény 15,1 százalékkal jobb az előző évinél. Jelentős, 11,7 százalékos javítást produkáltak a külföldiek forgalmában is. A 149 ezer éjszakás eredménnyel a 9. helyet szerezte meg a város. A hazai forgalomban 16,2 százalékos emelkedéssel 487 ezer éjszakára növelte eredményét, amivel a TOP25-ös listán Zalakarosé lett a 3. hely.
A Gránit termálfürdő, mint a legfőbb vonzerő Zalakaroson – Fotó: Győrffy Árpád
A kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján az élmezőny nagy vesztese 2018-ban Siófok volt. A városban a külföldi és a hazai vendégek együttes forgalma a KSH adatai szerint 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az így realizált 633 ezer vendégéjszakával a korábbi 5. helyükről a 7. csúsztak vissza. A külföldi forgalmat külön nézve 15,8 százalékkal romlott az eredményük, ami korábbi 6. helyett a 8. helyre lett elég. A hazai vendégeknél 10 százalékos visszaesést könyvelhettek el, és a korábbi 3. helyett a 6. helyen végeztek.
A TOP25-ös lista a részletes adatokkal – Győrffy Árpád – Balatontipp.hu KSH
Ráadásként egy képzeletbeli TOP50-hez itt van a következő 25 település neve sorrendben: Cserszegtomaj, Balatonszemes, Keszthely, Cserkeszőlő, Székesfehérvár, Vecsés, Tihany, Esztergom, Mezőkövesd, Balatonalmádi, Mátraszentimre, Berekfürdő, Tapolca, Gárdony, Bogács, Mosonmagyaróvár, Hegykő, Szombathely, Alsóörs, Szarvas, Fonyód, Tata, Balatonföldvár, Lenti, Orosháza. A sorból hiányzik Alsópáhok, amiről a KSH 2018-ból nem hozott nyilvánosságra adatokat a szálláshelyek alacsony száma miatt. (Bevallom, a 31. helyen lévő Vecsésen kicsit meglepődtem, de aztán szembe jutott, ez nem káposzta, hanem repülőtér, illetve a Ferihegyi Repülőtérnél lévő hotelek.)
A balatoni adatok elemzésénél többen kifogásolták, hogy az összesítések nem tartalmazzák a magán szálláshelyek forgalmát – újabb hivatalos elnevezéssel az egyéb szálláshely kategóriába tartozók eredményeit. Ennek egyszerű oka van, a KSH ezeket az adatokat csak jóval később szokta nyilvánossá tenni. Mivel egyes településeknél a kereskedelmi és a magánszálláshelyek nagyon eltérő részesedéssel működnek, a kereskedelmi szálláshelyek teljesítménye önmagában nem biztos, hogy helyes sorrendet ad egy település teljes forgalmáról. Hogy közelítsünk a valós sorrendhez, a mindkét szektorban ismert 2017-es adatok alapján kiszámoltuk, mennyi lenne a magánszálláshelyek 2018-as forgalma, ha abban az évben is maradt a hasonló arányú teljesítés az adott településen. Ez természetesen csak egy becslés, akár játéknak is tekinthetjük. Én mindenesetre kíváncsian várom, mennyire igazolódnak a táblázatban becsült forgalmi adatok és helyezések a valódi adatok megismerése után.
*A becsült teljes forgalom 2018-ra a kereskedelmi szálláshelyek adataival és a magánszálláshelyek előző évi forgalmából becsült számokkal – Győrffy Árpád – Balatontipp.hu
Ha már megnyitottuk a magánszálláshelyek adatbázisát, hadd írjunk kicsit bővebben is néhány ott látott érdekes, de akár megdöbbentőnek is mondható adatról, változásról a fővárosi magánszálláshelyekkel kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy bármennyire is hihetetlen, Budapesten 2010 és 2017 között tizenhatszorosára nőtt a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Amíg 2010-ben 168 ezer éjszakát regisztráltak ebben a kategóriában, addig 2017-ben kétmillió-hétszázkilencvenötezer vendégéjszakát. Talán nem meglepő, hogy ennek 92 százalékát külföldiek töltötték a fővárosban. A főleg 2013-tól beindult hatalmas ütemű növekedés minden bizonnyal az Airbnb foglalási rendszer rendkívüli népszerűségének és persze más hazai és külföldi internetes szállásközvetítő cég működésének köszönhető.
A 2017-es adatok szerint a fővárosban a magánszálláshely szektor legnagyobb forgalmazója a 6. kerület, ahol 7 évvel korábbi 27 ezerről 1 millió 111 ezerre nőtt a magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák száma. Nem tévedés, negyvenegyszeresére! Ebben a kerületben a magánszálláshelyek forgalma 2017-ben 3 százalékkal meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát.
A nagyobbak közül 650 ezer éjszakát bonyolított a 7. kerület, ami 42 százaléka a kerületben működő kereskedelmi szálláshelyek forgalmának. A 8., 9., 13. kerületben is 100 ezer éjszaka felett volt az éves forgalom 2017-ben. Az utóbbi években mindenhol folyamatos volt a bővülés, egyedül az 5. kerületben látni megtorpanást, ahol 2016-ban a korábbi forgalom duplájára 427 ezerre nőtt a magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák száma, ám 2017-ben 337 ezerre esett vissza.
Esti fények – Az utóbbi néhány évben hatalmas átalakulás zajlott a budapesti magánszálláshely forgalomban – Fotó: Győrffy Árpád
A vidéki turisztikai célpontokat még elkerülte ez a bővülési tempó. Az ebben a szektorban százezer éjszaka felett forgalmazó települések közül Szegeden négyszeresére, Hévízen, Egerben, Sárváron és Gyulán közel háromszorosára, Siófokon pedig a korábbi duplájára emelkedett forgalom hét év alatt.
Az új internetes értékesítési megoldások várhatóan a hagyományos vidéki magánszálláshelyeknél is egyre inkább teret nyernek, ami jelentősen javíthat működési lehetőségeiken. A Balatonnál épülő lakóparkok, új villasorok tulajdonosai közül sokan valószínűleg eleve ilyen céllal fektették be a pénzüket ezen a vidéken. Így nem lepődhetünk meg, ha néhány év alatt itt is hasonló folyamatok zajlanak le majd mint a fővárosban. Ami persze egyik oldalról jó, ugyanakkor nagy kihívást jelenthet a hagyományos kereskedelmi szálláshelyeknek. Hisz várhatóan ugyanazt a vendégkört akarják majd többen megszerezni. Ha egyébként nem történnek érdemi lépések új vendégek megszerzéséért.
Végül néhány adat arról, hogyan változott az ország egyes turisztikai régióinak szerepe, súlya a kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján. 2008-ban, 2017-ben és 2018-ban számoltuk ki, hogy egy-egy idegenforgalmi régió hány százalékkal részesedett az ország kereskedelmi szálláshelyeinek összes forgalmából.
Egyes idegenforgalmi régiók részesedése a kereskedelmi szálláshelyek országos forgalomából 2008-2018 – Győrffy Árpád – Balatontipp.hu
Mint a grafikonból is látható, a Budapest-Közép-Dunavidéki Régió a 10 évvel ezelőtti 34 százalékról 38,5 százalékra, az Észak-Magyarországi Régió 7,1-ről 8,4 százalékra, a Dél-Alföldi Régió 5,8-ról 6,7 százalékra, a Közép-Dunántúli Régió 3,8-ről 4,6 százalékra növelte részesedését, miközben az Észak-Alföldi Régió, a Tisza-tavi Régió, a Balatoni Régió, a Dél-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli régió Jelentősége hasonló arányban csökkent.
Talán érdemes lenne végiggondolni a változások okait.
Győrffy Árpád
Részletesebb elemzésünk a balatoni helyzetről:
Zalakaros simán lelökte Siófokot a turisztikai verseny dobogójáról
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)
