A korábban vártnál is keményebb lépésekre lesz szükség Hévízen, hogy a koronavírus járvány negatív turisztikai hatásait ellensúlyozzák. Intézményeket kell átszervezni, új módon kell programokat kínálni, s ami a legfontosabb, minden szereplőnek együtt kell működni – derül ki a város polgármesterével készített beszélgetésünkből.
Lassan két hónap telt el a hévízi turizmus óvatos újraindítása óta. Papp Gábor polgármestert arról kérdeztük, hogyan állnak most, milyen lépéseket terveznek a város működtetésben, a turizmus kiszolgálásában.
– Hévíz speciális helyzetben van, és gondolom még, vannak ilyen települések Magyarországon, akiknek gyakorlatilag csak a turizmusból származik a bevételük az állami normatívákon túl. A kötelezően elvégzendő feladatokhoz megkapjuk a különböző állami normatívákat. Bár ott is van, hogy kiegészítéseket kell tenni például a szociális szférában. A turizmus az úgynevezett önként vállalt feladatai közé tartozik az önkormányzatnak. A takarításhoz, a virágosításhoz, a közrend fenntartásához, a programok megtartásához, vagy adott esetben a marketing tevékenységhez nem kapunk ilyen normatívákat, azokat a turizmusból befolyt összegekből kellene finanszíroznunk. Ezen a területen azonban jelen pillanatban óriási kieséssel kell számolnunk, mert a beszedett idegenforgalmi adó után korábban járó 2018-as és 2019-es plusz egy-egy forintos támogatást a védekezés miatt vissza kellett vonni a magyar kormánynak. Gyakorlatilag úgy tűnik, hogy ez a támogatás egyelőre megszűnik.
– Mekkora összeg hiányzik a költségvetésből?
– A város költségvetése 6,2 milliárd forint volt, amikor februárban elfogadtuk. Ebből körülbelül 3 milliárd forintot tettek ki az elnyert pályázati támogatásokra épülő projektek. A fennmaradó, körülbelül 3-3,2 milliárd forint a város fenntartásra szolgáló rész és a tartalék, amire szükség van, hogy a két-három éve megtervezett projektek közben esetleg megemelkedett árait kiegészítsük. Ebből a pénzből a fentiek miatt kieső összeg az idén körülbelül egymilliárd forint lesz, és ezzel kalkulálhatunk a jövő évben is. Csak a kieső “egy forintos” állami támogatás 620-640 millió forintot tesz ki az idén.
Papp Gábor polgármester számításai szerint Hévíz – Fotó: Győrffy Árpádköltségvetéséből az idén egymilliárd hiányzik a csökkenő bevételek és az elvonások miatt
– Ezek szerint a város működtetésére szolgáló pénz mintegy harmadának búcsút mondhatnak. Hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet?
– Teljesen újra kell strukturálnunk, át kell szerveznünk a várost. Már az első júniusi képviselő-testületi ülésen olyan intézkedéseket kellett meghoznunk, amikkel a kiesést kezelni tudjuk. Nem egyszerű feladat, hisz ha csak szűken a számokat nézzük, akkor el kellene bocsátanunk a dolgozóink egyharmadát, ami körülbelül 85 embert jelent abból a 235 főből, aki a város fenntartásában és intézményeiben dolgozik. Tudjuk, ez lehetetlen, hiszen akkor megáll a város működése. Az ilyen egyszerű megoldás helyett végig kell gondolnunk az egész rendszer működését, át kell néznünk minden intézményt. Ennek eredményeként összevonásokat, átszervezéseket kell végrehajtanunk. Lesznek olyanok, akiknek megszűnik a munkahelyük, vagy adott esetben négy órában tudnak dolgozni a jövőben.
– A foglalkoztatás átalakításán kívül milyen lehetőségeik vannak?
– Nincs szó óriási pénzekről, de például idetartozik az is, hogy a képviselő testület tagjai a veszélyhelyzet idején nem kaptak tiszteletdíjat, mivel nem működött a testület. Az újraindulás után pedig minden egyes tag tiszteletdíját 20 százalékkal lecsökkentettük a testület egyetértésével. Éves viszonylatban pár millió forint spórolást ez is jelent. Jóval nagyobb a hatása az orvosi ügyelet összevonásának, ami a veszélyhelyzet alatt Keszthelyen működött egy központi rendelkezés alapján. Keszthely városával és szakemberek bevonásával egyeztetést kezdeményeztem, hogy az ügyelet továbbra is maradjon Keszthelyen. A turisták számának csökkenése miatt várhatóan az ügyeletet is jóval kevesebben veszik igénybe a következő időszakban, ezért nem okozhat problémát a megoldás. Úgy tűnik, eredményre vezetnek a tárgyalások. Ha sikerül, mindkét városnak több mint tízmilliós spórolást jelenthet a lépés éves viszonylatban.
A spórolást szolgálja az is, hogy nem osztunk jutalmakat, várhatóan a cafeteriát is el kell vennünk a dolgozóktól, a korábbi bérkiegészítéseket is meg kell szüntetni átmeneti időszakra.
Szombaton a késő délutáni óra ellenére is sokan fürödtek a Hévízi-tóban – Fotó: Győrffy Árpád
– Milyen hosszú lesz ez az átmenet?
– Másfél-két év is lehet, amíg teljesen helyre tud állni a rend, s ennek az új finanszírozási formának meg tud felelni a város fenntartása.
– Ezt mind a koronavírus számlájára kell írnunk?
– A racionalizálás alapvetően mindig fontos. Ha más nem, egy polgármesteri ciklus végén át kell gondolni, hogyan tovább legközelebb, ha az embert megválasztják újból. Ez az átgondolás gyakorlatilag meg is történt, csak a veszélyhelyzet tovább erősítette a feladatot. Ekkora racionalizálásra eredetileg nem számítottunk.
Én azt gondolom, hogy a veszélyhelyzet idején is kiválóra vizsgázott a város, ezt is meg fogjuk tudni oldani úgy, hogy minél kevesebb embernek kelljen adott esetben a munkahelyétől megválnia. De ezért mindenkinél a kollektív önvédelem után egy kollektív összefogásra, kollektív felelősség vállalásra van szükség. Hisz mondhatnám, gyakorlatilag valahol a 22-es csapdájában vagyunk, mert a vendégek jönnének Hévízre, de ha a város fenntartása nem olyan, mint amilyenek megkívánják – akár a virágosítás, a akár programok, akár az új attrakciók területén -, akkor a vendégek elmaradhatnak. Ezért ha sokkal kevesebb pénzből, kisebb létszámmal is, de fejlődnünk kell. Ehhez mindenkinek hozzá kell tennie a magáét, legyen egy hivatali vagy intézményi dolgozó vagy éppen egy adózó állampolgár, akitől ember ilyenkor elvárja azt a kötelezettséget, hogy megfelelően vallja be a vendégéjszakák számát, megfelelően adózzon. Ezt jelenti a kollektív közösségvállalás, felelősségvállalás. Hiszen ha nem tudunk megfelelő összegeket visszafordítani a városban, akkor emiatt még annál is nagyobb mértékben csökkenhetne a turisták száma, mint amekkorát a veszélyhelyzet indokolna.
Vendégek a Kocsi csárda teraszán – Papp Gábor szerint az önkormányzatnak, a szállásadóknak, a vendéglátósoknak és minden más turizmussal foglalkozónak közösen kell dolgozni azért, hogy a város továbbra is fejlődő pályán maradjon – Fotó: Győrffy Árpád
– A KSH tavalyi adatai szerint a vendégek hatvan százaléka volt külföldi. Mire számítanak az idén?
– Ha lemegyünk a tóhoz, vagy sétálunk a városban már ma is sok külföldi vendéggel találkozhatunk. Az utcai beszélgetéseket figyelve hallhatjuk, hogy Szlovákiából, Németországból, Csehországból, Oroszországból is vannak már vendégek. Természetesen nem olyan számban, mint az előző évek ugyanezen időszakában. A belföldi turizmus viszont egyértelműen növekszik. Ezt látjuk a foglalási számokon is. Pillanatnyilag sújt bennünket az is, hogy három szállodánk, a két Hunguest Hotel és Aquamarin Szálloda még zárva van. Az utóbbi várhatóan augusztusban kinyit egy teljes felújítás és tulajdonosváltás után. Van egy másik szálloda is, ahol 92 szobával kevesebbet üzemeltetnek, mert pályázatot nyertek el, felújítják a szobákat. Ez még időszakosan mindenen felül pluszban sújtja a város bevételeit. Ezért mondtuk azt az egy két évet, amit át kell vészelni ilyen módon, és utána helyreállhat a rend, adott esetben a külföldi piacok is megindulhatnak.
– Másfél-két év után visszaáll minden a régibe, vagy valamennyire megmarad ez a “szükségállapot”?
– Én azt látom, hogy erre a típusú védekezésre, erre a fajta biztonságra be kell rendezkednie mindenkinek, ahogy a korábbi más vírusok esetében is. Megfelelő odafigyeléssel lehet ezzel együtt élni. Hévíz városa ehhez az együttéléshez biztosítja a feltételeket, a biztonságot, profizmust, a természetet, a gyógyvizet, a gyógyfürdőt és az ezt kiegészítő tevékenységeket. Azt gondolom, hogy mindez továbbra is vonzó az emberek számára. Ráadásul úgy, hogy átalakultak az utazási szokások, a belföldiek belföldön maradnak, és keresik a nyugodt, biztonságos, de megfelelő szolgáltatásokat nyújtó várost. Ez az amiből mi nem engedhetünk, tovább kell haladnunk a racionalizálások meghozatalában is.
A Festetics téren dolgozó fagyis hölgy is azt tapasztalja, hogy elsősorban a magyarok tértek vissza Hévízre, de vannak külföldiek is – Fotó: Győrffy Árpád
– Más, idegenforgalomból élő települések a parkolódíj emelésével, kiterjesztésével próbálják kipótolni az elmaradt bevételeiket. Hévízen az eddigi nyilatkozatok szerint az idén talán nem is kell fizetni.
– Természetesen ezen a területen is kell bevételt generálni, de azt gondolom, hogy a mindenáron való parkolódíj emelés és beszedés nem jó megoldás. Figyelembe kell venni azoknak a vendégeknek a pénztárcáját is, akik most esetleg kevesebbet tudnak költeni, vagy lerövidült a szabadságra fordítható idejük. Őket eltántoríthatja egy nyaralástól, vagy akár egy hosszú hétvége eltöltésétől, ha azt látják, hogy nagyon megemelkedtek az árak, és mindenért fizetni kell. Mi egy normális középutat szeretnénk választani ebben. Lesz Hévízen is parkolódíj szedés, de még zajlik egy olyan önerős pályázatunk, amit tavaly indítottunk el egy speciális parkolási rendszer kiépítésére. Ennek egy része már elkészült, és lehet, hogy július 15-étől működőképes tud lenni. Az egész rendszer majd az év vége felé, késő ősszel fog felállni teljesen. Az emeléssel is csak az inflációt szeretnénk követni, miközben a vendég egy nagyon jó ár/érték arányú szolgáltatást kap a díj megfizetésért, mert a kamerarendszerünknek köszönhetően az autójával védett helyen tud parkolni.
A Nagyparkoló továbbra is kísérleti üzemben – Fotó: Győrffy Árpád
– Mi lesz a tervezett fejlesztésekkel?
– Az önerős fejlesztéseket későbbre kell tolnunk, vagy akár át kell raknunk másik időszakra. Más a helyzet azokkal a projektekkel, amikhez már pályázati támogatást nyertünk, ott mindent meg kell tennünk, hogy a támogatást felhasználhassuk. Gondolok például a gyógyhely és a közlekedési pályázatra, az autóbusz pályaudvar kitelepítését, a piac és a Schulhof sétány átépítését célzó projektre, vagy a Kultúrbarangolás Hévízen nevű turisztikai, vallás turisztikai projektre. Ezekkel kapcsolatban a megfelelő szerveket már megkerestük, hogy a hozzá rakandó, vagy a láthatóan még hiányzó pénzt pótolni tudjuk. Vannak már pozitív visszajelzések, sőt adott esetben konkrétumok is. Ezeket a pályázatokat végig akarjuk vinni, meg szeretnénk csinálni jövő év közepéig.
A Tófürdő főbejáratának belső felújításával májusban készültek el – Fotó: Győrffy Árpád
Az egykori keskeny járda és hatalmas árok helyén elkészült teljes hosszában a Festetics sétány is – Fotó: Győrffy Árpád
A Festetics sétány tovább szépítette a tó déli oldalán lévő “Festetics Fürdőház” bejáratot – Fotó: Győrffy Árpád
– A városba látogatókat közvetlenül érinti a programok szervezése. A művelődési központtól a Tourinform vette át ezt a munkát. Mit jelent ez a működésben?
– A veszélyezettől függetlenül is formálódott bennünk, hogy külön választjuk azokat a rendezvényeket, amik úgynevezett turisztikai vonzerővel bírnak, és ezeket a rendezvényeket a Hévízi turisztikai Nonprofit Kft. a még meglévő TDM Egyesülettel közösen szervezi. A művelődési intézménynél azok a feladatok maradnak, amik a múzeumok és a könyvtár fenntartásához tartoznak, illetve olyan városi rendezvények, nemzeti ünnepek és hasonlók, amik nem bírnak turisztikai vonzerővel. Ehhez emberek átcsoportosítása és feladatok racionalizálása is történt.
– Hogyan változnak maguk a programok?
– Mivel a korlátozások miatt egyes rendezvényeket nem tudunk megtartani, más típusú programokra kell berendezkedni, hogy a városba látogatóknak mindig legyen valami. Nem olyan nagy rendezvényeket fogunk csinálni, mint korábban, amik a térségnek is szóltak, hanem egyértelműen inkább Hévíz városára, az ideérkező vendégekre koncentrálunk. De ez nem jelenti azt, hogy nagyobb fesztiválokat ne szeretnénk tartani, csak más formában, mint eddig. Nem biztos, hogy akkora zenekarokkal, akkora színpaddal dolgozva, mint korábban. Itt is meg lehet találni azokat az átmeneteket, amik szórakozást, kikapcsolódást nyújtanak az embernek, de egy kisebb volumenben, és nem akkora költséggel. Ezeket preferáljuk mind anyagi, mind biztonsági szempontból is.
Ilyen például a borünnepünk, ami augusztus huszadika környékére van pontosan belőve. Ezt át is neveztük, nem borünnep lesz az idén, hanem egy bor- és gasztrokorzó. A Boldog békeidők május elején elmaradt a veszélyhelyzet miatt, de szeretnénk megtartani valamikor szeptember végén, október elején. Tehát lesznek nagyobb fesztiválok, de most jobban koncentrálunk a sok kisebb rendezvényre, amikből már számos meg is valósult, mert szeretnénk, hogy valami élet mindig legyen.
Példa lehetne a következő időszak visszafogottabb programjaira a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tagjaiból alakult kamaraegyüttes szombat délután koncertje – Fotó: Győrffy Árpád
A vendéglátósokkal, borosokkal elindultak az egyeztetések arról, hogy elosztjuk a rendezvényeket különböző helyszínek között. Lehet, hogy éppen egy étteremben, vagy egy kávézóban lesz egy attrakció, egy kisebb zenekar fellépése, vagy akár egyszerre több helyen. Ezzel erősíteni szeretnénk a stabil üzlettel rendelkező vendéglátó egységeket, miközben takarékosabban, kevesebb pénzből tudunk lebonyolítani valamit. Úgy látjuk erre nagyon nagy a fogadókészség a vállalkozók körében, hisz nekik is, a városnak is plusz bevételt jelent, miközben a vendégek ugyanúgy élvezhetik, mint a korábbi módon megrendezett produkciókat.
Azzal, hogy nem az óriási rendezvényeket preferáljuk, valahol egy kicsit visszatérünk a boldog békeidők hangulatához. Természetesen ebben is lehetnek változások, mert ha például kiírnak egy olyan pályázatot, ami kifejezetten rendezvények, fesztiválok támogatásáról szól, akkor abba az irányba is elmehetünk. De most ebben kell alapvetően gondolkodunk. Bárhogy is lesz, mindenképp fontos az a fajta összefogás, az a fajta egymásra való figyelés, ami most az önkormányzat és a vendéglátóhelyek tulajdonosai között most kialakult.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Érdemes elolvasni, sokak számára példa lehet.