A balatoni régióban az ötezer lakos alatti települések negyede maradt ki a falusi csok lehetőségéből. Köztük olyan apró települések is, amelyek önkormányzata sok munkával, összefogással stabilizálni, növelni is tudta a település lélekszámát. Most ezért jutalom helyett büntetés kaptak, pedig nekik is jól jött volna a segítség.
A pénteken ismertetett szabályok szerint egy gyermek megléte vagy vállalása esetén 600 ezer forint, kettő gyermek eseten 2 millió 600 ezer forint, három vagy több gyermek esetén pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fiatal párok használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére és kibővítésére az országosan 2486 kedvezményezett településen.
A támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra. A három vagy több gyereket vállaló családok esetben, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra, bővítésre.
A Liliomkert piacról ismert Káptalantóti a Csobáncról. A falut 1990-ben még 503-an lakták, 2003-ban már csak 410-en. 2018-rasikerült újra 476-ra emelni a lélekszámot. Persze jött is érte a büntetés – Fotó: Győrffy Árpád
A balatoni régió 172 ötezer fősnél kisebb települése közül 42 olyan volt, ahol 2003 és 2018 között legalább az induló szinten maradt az állandó lakosok száma, vagy kisebb nagyobb mértékben nőtt is. Így ezekben a falvakban, illetve néhány kisebb városban nem lehet igénybe venni a falusi csokot.
A városok közül öt került a kieső csapatba. A KSH adatai szerint 2018-ban 20145 fős Balatonföldváron 2,6 százalékkal, a 4365 fős Balatonfűzfőn 3,4 százalékkal, a 4633 fős Hévízen 2,8 százalékkal, az 1996 fős Zalakaroson 27,5 százalékkal, a 2410 fős Zamárdiban 4,9 százalékkal éltek többen 2018. január 1-én, mint 15 évvel korábban.
Ugyanakkor négy másik városban a lakosság fogyása miatt igénybe vehetik a falusi kedvezményt. A 2082 fős Badacsonytomajon 8,8 százalékkal, a 4829 fős Fonyódon 8,1 százalékkal, a 2847 fős Lengyeltótiban 17,4 százalékkal élnek kevesebben, mint a kezdődátum idején, így ők megkapták a lehetőséget. Kedvezményezett hely lesz Balatonkenese is, de ez kicsit bonyolultabb ügy mint a többi városé, mivel az összehasonlító mérés kezdőpontjánál még egy települést alkotott a mai Balatonakarattyával. 2018. január 1-én Kenesén 2605, Akarattyán 856 állandó lakos élt. Ha a kettőt együtt számolnánk, akkor a 2003-as, még egységes település 3378 lakosához képest közösen 2,5 százalékos növekedést mutatnának, ami kizárná őket a támogatásból. A közös kiesés helyett csak Akarattya község esett el a lehetőségtől, miközben Kenese városában jár majd a falusi csok.
A falvak közül a lakosság növekedése az alábbiaktól vette el a támogatási lehetőséget
Mindegyiküknek büntetése, hogy nem kaphatnak abból a lehetőségből, amiből mások, akár saját hibás munkájuk miatt is részesülhetnek
Harangtorony Telekiben – a községnek 1990-ben még 256 lakosa volt, 2013-ban már csak 212. Tavaly visszatornászták 223-ra, de a 11 fős növekedés miatt kiestek a falusi csokból – Fotó: Győrffy Árpád
A Szent György-hegy lábánál fekvő Hegymagas katolikus temploma. A község története hasonlít az előbbihez. 1990-ben 290 fős lélekszám, ami 2003-ra 251-re csökkent. 2018-ra sikerült 16 fővel javítani, de ezzel ők is bukták a lehetőséget – Fotó: Győrffy Árpád
A Szent Jakab forrás kútháza, ami 10 éve közös erővel építettek Vászolyon. A község 33 százalékos népesség növekedés mellett esett el a falusi csoktól. Ezt úgy hozták össze, hogy az 1990-es 211, majd a 2003-as 190 fő után 2018-ban 252-re emelkedett a község lélekszáma – Fotó: Győrffy Árpád
Barnagon az 1990-es 174 fő helyett most 125-en élnek, de ez 24 százalékkal több a 2003-as 101 főnél, így őket is lehúzták a listáról – Fotó: Győrffy Árpád
Elsősök 12 évvel ezelőtt a Nivegy-völgyi települések által közösen létrehozott, működtetett balatoncsicsói általános iskolából. Lassan már tervezhetik a falusi csok felvételét, ha nem Csicsón, Szentantalfán, vagy Tagyonban akarnak letelepedni – Fotó: Győrffy Árpád
Tagyon a Balázs-hegyről új házakkal. A községben 1990-ben 104-en éltek, 2003-ra 90-főre csökkent a lélekszám, amit új telkek kialakításával 2018-ban is tartani tudtak. A nullás növekedéssel – csökkenéssel – ők is elvesztették a falusi csok lehetőségét – Fotó: Győrffy Árpád
Végül itt vannak a szerencsésebb települések is, ahol a 0,1-38 százalék közötti lakosságfogyás miatt lehetőséget kaptak a falusi csok igénybevételére
Andocs, Ábrahámhegy, Ádánd, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonberény, Balatonederics, Balatonendréd, Balatonfenyves, Balatonfőkajár, Balatonhenye, Balatonkeresztúr, Balatonmagyaród, Balatonőszöd, Balatonrendes, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy, Balatonszepezd, Balatonudvari, Balatonvilágos, Balatonújlak, Buzsák, Bábonymegyer, Bálványos, Bókaháza, Csajág, Csömend, Dióskál, Dörgicse, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Főnyed, Galambok, Gamás, Garabonc, Gyulakeszi, Gétye, Hegyesd, Hács, Hollád, Kapolcs, Kapoly, Karmacs, Karád, Kereki, Kisapáti, Kisberény, Kékkút, Kéthely, Kötcse, Köveskál, Kőröshegy, Kővágóörs, Küngös, Látrány, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lulla, Mencshely, Mindszentkálla, Monoszló, Nagyberény, Nagycsepely, Nagyrada, Nagyvázsony, Nemesgulács, Nemesvita, Nikla, Ordacsehi, Óbudavár, Öcs, Öreglak, Örvényes, Pécsely, Pula, Pusztaszemes, Raposka, Révfülöp, Salföld, Ságvár, Sávoly, Sérsekszőlős, Som, Somogybabod, Somogymeggyes, Somogyszentpál, Somogysámson, Somogyvár, Szegerdő, Szentbékkálla, Szentgyörgyvár, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szólád, Szőlősgyörök, Taliándörögd, Táska, Tihany, Tikos, Torvaj, Uzsa, Vállus, Várvölgy, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Vindornyafok, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Visz, Vörs, Vöröstó, Zala, Zalaapáti, Zalacsány, Zalakomár, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszentmárton, Zalaszántó, Zalavár, Zalaújlak, Zánka.
Természetesen nem a nyertesek hibásak azért, hogy mások nem kaptak.
•
Akik most nem játszottak
Ha már a falusi csok miatt így elmélyedtem a KSH adatbázisában, ráadásként néhány érdekes adat azokról a balatoni városról is, amelyek az ötezer feletti lakosságszám miatt eleve nem szerepelhettek a csokos ügyben.
Siófokon jelentős folyamatos növekedést mutat az állandó lakosok száma. 2018-ban 25461 állandó lakos élt a városban, ami a 2003-as 23622 főnél 7,8 százalékkal több, az 1990-es 22627-főnél pedig 12,5 százalékkal több.
Keszthelyen 1990-ben csak 393-al éltek kevesebben mint Siófokon, 2018-ra a különbség 6074 főre nőtt, amiben a siófoki emelkedés mellett a keszthelyi fogyás is nagy szerepet játszott. 2018-ban 19387-en éltek a városban, ami 11 százalékkal kevesebb a 2003-as 21803 főnél, és 12,8 százalékkal marad el az 1990-es 22234 fős lélekszámtól.
A nagy vesztesek közé tartozik Tapolca is, ahol a 2018-as 15072 fős lélekszám 15 százalékkal marad el a 2003-as 17738 főtől, és 17,5 százalékkal kevesebb az 1990-es 18264 állandó lakosnál.
Ha nem is ennyire, Balatonfüred is fogyott az állandó lakosok száma. A 2018-as 12923 fő 2,6 százalékkal marad el a 2003-as 13265-től és 4,4 százalékkal az 1990-es 13520 főtől.
Marcaliban szinte pontosan a keszthelyivel azonos mértékű volt a fogyás. Itt a 2018-as 11169 fős lélekszám 11 százalékkal kisebb a 2003-as 12550 főnél és 12,8 százalékkal az 1990-es 12808 főnél. Ahogy Keszthelyen és Tapolcán, Marcaliban is az utóbbi 15 évben zajlott az igazán nagy lakosságfogyás.
Ahogy Füreden csökkent, Balatonalmádiban úgy emelkedett a lakosság az elmúlt három évtizedben. A 2018-as 8773 fő 2,7 százalékkal több a 2003-as 8542 lakosnál és 5,2 százalékkal haladja meg az 1990-es 8339 fős lélekszámot.
Az ötezer fősnél nagyobb balatoni városok közül a végére maradt egy kettő az egyben páros, az 1978-ban két községből, Balatonboglárból és Balatonlelléből alakult Boglárlelle nagyközség, ami 1991-ben két várossá, Balatonboglárrá és Balatonlellévé szakadt szét.
Róluk a KSH-nál 1992-től találtam önálló adatokat. Amíg Bogláron a folyamatos visszaesés, Lellén a bővülés derül ki ezekből. Balatonbogláron 2018-ban 5528-an éltek, ami 8,7 százalékkal marad el a 2003-as 6055-től és 10,6 százalékkal az 1992-es 6181 főtől.
Balatonlelle lakosság 2018-ban 5193 fő volt, ami 3,5 százalékkal haladta meg a 2003-ad 5017 főt, és 7,3 százalékkal magasabb az 1992-es 4840 fős lélekszámnál. Ha a trend nem változik, néhány éven belül helyet cserélhetnek a listán.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
