Százhetvennégy évvel ezelőtt nemes szívű magyar emberek Hertelendy Károly és Széchenyi István vezetésével megteremtették a menetrend szerinti balatoni hajózást. Most egyesek az államot képviselve ennek a hajózásnak a leépítésére készülnek.
A magát jó szándékúnak beállító kezdeményezés az anyagi alapok megnyirbálása mellett egyes települések hajóforgalmának megszüntetését, négy kikötő felszámolását, eladását irányozza elő. Köztük a keneseit, amelyik 1847-ben, az első teljes hajózási szezon idején a Balatont végig átszelő járatok egyik kiindulópontja volt.
A Balatoni Hajózási Zrt. vezetői április 8-án elkészítették a koronavírushoz igazított idei üzleti tervüket. Ebben az élet júniusi lassú újraindulását remélve a három meghatározó terület közül a komp- és a személyhajó forgalomnál a bevételek harminc százalék körüli visszaesésével számolnak, a legnagyobb bevételt biztosító vitorláskikötői szolgáltatásnál pedig a tavalyi bevételt is meghaladó eredményre számítanak.
A tervezet készítői szerint több más mellett racionálisabb létszámgazdálkodással, menetrendekkel, elhalasztott béremeléssel, kismértékű díjemeléssel, a felesleges műszaki eszközök és a nem alaptevékenységi vagy felesleges ingatlanok értékesítésének megkezdésével egyensúlyban lehet tartani a cég gazdálkodását.
Az üzleti terv készítése előtt öt nappal a főtulajdonos, az államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezése alapján valaki – formailag az Igazgatóság – elkészített egy reorganizációs tervet. Ez a menedzsment üzleti tervénél keményebb, és több ponton azzal nem passzoló intézkedéseket tartalmaz.
A legsúlyosabb ezek közül, hogy a járványhelyzet ellenére is stabil tevékenységnek és bevételi forrásnak tekinthető 11 vitorláskikötő kiszervezését irányozták elő. “A fejlesztési lehetőségek korlátaira, a vis maiorból, vagy egyéb tényezőkből fakadó piaci kockázatokra, valamint kiemelten arra való tekintettel, hogy tulajdonosi szándék alapján a Bahart a jövőben letisztult profilú hajózási társaság lesz, az Igazgatóság javasolja továbbá a vitorláskikötő üzemeltetési tevékenység megszüntetését és az érintett vagyon bérleti konstrukcióban való jövőbeni hasznosítását” – indokolták a javaslatot.
A cégnek azt az ágazatát akarják kiszervezni, amelyik a legtöbb bevételt hozza – vélhetően a legkisebb befektetéssel. Ráadásul területileg, műszakilag részben humán oldalon is szervesen összekapcsolódik a közforgalmú kikötőkkel és azok működésével.
A javaslat a fentieken túl több más mellett előirányozza 1,5-1,5 hektáros vízparti területen lévő balatonszemesi Hattyú kemping és balatonboglári Sellő kemping értékesítését. Ugyancsak eladásra szánják a siófoki Móló Hotelt, a tihanyi révnél piacként használt területet, egy siófoki iparterületet, ugyanott szolgálati lakásokat és a mólónál lévő Dísz teret.
A javaslatok között az egyszerű utasokat közvetlenebb módon érintő intézkedések is vannak. Hat menetrendi, 4 sétahajó járat szűnik meg, 3 járat pedig módosul. Mindezzel lehetővé tennék 5 hajó kivonását a forgalomból, valamint 4 pénztár bezárását.
Az alacsony kihasználtságra hivatkozva menetrendi közlekedésben megszüntetnék
a Siófok – Csopak – Alsóörs – Balatonalmádi – Siófok járatot,
egy Siófok – Balatonfüred – Siófok járatot,
a Balatonszemes – Balatonakali – Balatonudvari – Tihany járatot,
a Balatonszemes – Balatonakali – Balatonszemes járatot,
a Siófok – Balatonfüred gyorshajó járatot
a Fonyód – Badacsony gyorshajó járatot.
Törölnék a Balatonkenese – Balatonalmádi – Alsóörs – Csopak – Balatonfüred – Tihany járatból Balatonkenesét,
a Balatonföldvár – Tihany járat pedig a tavaszi időszakban megszűnne.
Ugyancsak megszüntetnék a sétahajójáratokat Csopakon, Alsóörsön, Balatonkenesén, Balatonszemesen, Balatonalmádiban pedig csak főidényben, este, a menetrendi hajók szabad időszakaiban lenne ilyen szolgáltatás. A “járatszám optimalizálást” követően kivonnák a forgalomból és eladnák a Hunor és a Magor gyorshajót valamint az Akali vízibuszt.
Racionalizálás címén megszüntetnék és még az idén elindítanák a balatonkenesei, a csopaki, a balatonakali és a balatonudvari (fövenyesi) közforgalmú kikötő és a hozzájuk tartozó terület értékesítését.
A menetrenddel, közforgalmú kikötőkkel kapcsolatos lépések minden bizonnyal indokolhatók egy olyan cégnél, ahol csak a közvetlen üzleti haszonról van szó. De a balatoni hajózás mindig is sokkal többet jelentett a közvetlen üzleti nyereség megszerzésénél, az az egész Balatonról szólt. Tudták, hogy a turizmushoz akkor is kellenek szolgáltatások, ha nem mindegyik hoz mindig mindenhol közvetlen hasznot.
Az elmúlt két évtizedben ezt mindig szem előtt tartották, amikor az önkormányzatok meghatározó tulajdonosi jogokkal rendelkeztek. Mára ezt a jogot elvesztették, részben eljátszották, így formailag még részt vehetnek a javaslatokról szóló szavazásban, de a Magyar Turisztikai Ügynökség 75 százalék feletti szavazatával szemben nem sokat tehetnek.
Tavaly augusztusban az alábbiakkal zártam, az állami többség megszerzéséről szóló írást: “A meghatározó többség megszerzésével szabaddá válik az út az állam, illetve képviselői előtt a cég “racionalizálására”. Nem lesz akadálya a jövőben annak, hogy az esetleg feleslegesnek, haszontalannak, vagy csak a struktúrába nem illőnek minősített tevékenységeket, vagyontárgyakat kiszervezzék, értékesítsék. A paletta nagyon széles, a siófoki szigeten lévő központi telephely, vagy a cég által ma működtett szálláshelyek, vitorláskikötők, de még akár ma közforgalmúnak tekintett hajókikötők is sorra kerülhetnek, ha úgy látják jónak.”
Azt azért nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan beteljesül a jóslatom.
Győrffy Árpád
A folytatásról
Balatoni kikötők – A települések inkább fizetnek, csak legalább megtarthassák
A hajókikötők eladásával elveszthetik a szabad vízhez jutás lehetőségét is
Balatoni kikötők – Megkegyelmeztek, csak a járatokat törlik, sétálni lehet
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
A vasút sem és a hajózás sem pusztán üzlet, hanem szolgáltatás. Soha nem értettem egyet egyetlen vasútvonal bezárásával sem, így a hajókikötők eladása, és komplett települések kivonása a menetrendi hajózásból számomra elkeserítő.