Negyven éven át hordhatják a sittet a világörökség várományos terület központjában lévő hegy gyomrába. Egy évtizedek alatt kialakult rend borul fel azzal, hogy a Mészkő-Polgár Kft. hulladékkal töltheti fel a Rendesi-hegy tetején működő vöröshomokkő bányájának kivájt gödrét. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata a hulladék lerakását hivatalosan hasznosításként értelmezi.
Ahogy a Horváth László osztályvezető illetve Takács Szabolcs kormánymegbízott által aláírt határozatból kiderül, a Kft.-t képviselő Piller Péter 2018. augusztus 15-én nyújtott be kérelmet a balatonrendesi “0139 hrsz. alatti ingatlant érintő nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység végzése tárgyában”.
A kormányhivatal alig egy hónappal később ki is adta “az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatot”, amivel hozzájárult a “hulladék hasznosítási tevékenység” végzéséhez. A végleges hozzájárulás azonban csak két évvel később, 2020 októberében született meg, mert a kővágóörsi Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület fellebbezést nyújtott be az első, majd a második határozat ellen is. A másodfokként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal különböző okok miatt mindkét alkalommal megsemmisítette a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát.
A kérelmező a kifogások alapján többek között egy erdőrésszel csökkentette a sittlerakásra tervezett területet és pontosította a “hasznosításra” kiszemelt hulladékok körét. Ezek után a Veszprém Megyei Kormányhivatal harmadik alkalommal már véglegesen rögzíthette, hogy “A rendelkezésre álló adatok és dokumentumok, továbbá a szakhatósági állásfoglalás és a jegyző nyilatkozata alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszereire nem jár jelentős környezeti hatással, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A tervezett tevékenység nem kötött egységes környezethasználati engedélyhez.”
A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata alapján a Mészkő-Polgár Kft. jogosulttá vált a mintegy 3,5 hektáros területen többek mellett meddő, hulladék homok és agyag, kőtörmelék, hulladékkavics, üveg alapú szálas anyagok hulladékai, üveghulladék, hulladék beton, betonkészítési iszap, tégla, cserép, kerámia és azok keverékének, kotrási meddőnek a lerakására naponta maximum 120 tonna mennyiségben. A sittlerakás 40 éven át folyamatosan tarthat, mert a határozat szerint nem csak a most üres gödröt lehet feltölteni, hanem a jövőben kibányászott kő helyére is folyamatosan lehet a sittet hordani.
A hulladéklerakás ellen kétszer is tiltakozó Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület többek között az akkor még hatályos Balaton törvényre hivatkozott, ami kimondta, hogy az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők. A Balatont törvényt tavaly márciusban felváltó “Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szóló törvényben már csak az új hulladékártalmatlanító létesítését tiltják. Ez viszont nem lehet akadály, mivel a határozatban tételesen rögzített lerakható anyagok nem számítanak veszélyes hulladéknak, ez a lerakás sem számít ártalmatlanításnak.
Az sem segítené a tiltakozókat, ha az új törvényben is szerepelne a hulladéklerakó létesítésének tilalma, mert a hivatalos álláspont szerint Balatonrendesen nem lerakás, hanem hasznosítás történik. Illetve ebben az esetben maga a lerakás számít a hasznosításnak – hogy a sittel visszatemetik, majd talajréteggel letakarják, növényekkel beültetik a kibányászott kő helyét. A hasznosítást pedig nem tiltja semmi, és a cégnek engedélye is van ehhez.
Bár nem tárgya az engedélyezésnek, de nem kerülhetjük meg a hasznosítás másik értelmét sem, az üzletit. Képzeljük csak el, micsoda hasznot hozhat, ha valaki a telkére befogad több mint egymillió tonna sittet, amit mai árakon tonnánként nettó kétezer forint feletti díjért lehet lerakni az üzemelő lerakókban. Mivel mindez egy továbbra is működő bánya folyamatos feltöltésével valósul meg, az érintettek akár innovációs díjat is érdemelnének. Gyakorlatilag megalkottak egy olyan aranytojást tojó tyúkot, amelyik elől a kő kitermeléssel, hátul a kitermelt kő helyének betemetésével duplán tojja az aranytojásokat legalább 40 évig.
Az új sittlerakótól alig kétszáz méterre található az a rekultivált szeméttelep, ahová a környék településeiről hordták a háztartási hulladékot 1987-től. Természetesen veszélyes hulladékot ide sem lehetett lerakni, mégis előfordult, hogy egy badacsonyörsi pincészetből hét konténernyi, bor szűrésére használt ferrocianiddal átitatott azbesztlapot pakoltak le. Az eset miatti kiakadást fokozta, hogy a lerakás helyétől alig két kilométerre volt az akkor még működő Kékkúti-forrás, aminek akár a vize is szennyeződhetett volna.
A zajos teherautó forgalom és hasonló ügyek is hozzájárultak a telep gyors bezárásához. Az évtized elején több más szeméttelepekkel együtt szarkofág alá temették ezt is 3,4 milliárdos uniós támogatással.
A felhagyott kőbányák esetében a Balaton-felvidéken eddig nem volt divatban hogy szeméttel temetik be. Az egykori bányagödrök ma is mementóként mutatják, mit követtünk el a hegyeinkkel. Ezek többnyire nagyon kedvelt kirándulóhelyek, tanösvényekkel, kiállításokkal mutatják be a távoli földtörténeti múltat és az emberek későbbi tetteit. De van példa arra is Alsóörsön, hogy színházzá, turisztikai szolgáltatásokat kínáló közösségi térré alakították a hajdani kőbánya gödrét.
Ha valaki mégis sittlerakók nyitását tervezné bennük, a határ gyakorlatilag a csillagos ég lenne, annyi szabad hellyel rendelkezünk a Balaton-felvidéken. A legismertebbek közül a Hegyestűt csak azért nem vehetjük ide, mert fokozott védelmet kapott. A Haláp-hegy is önkormányzati védelem alá került, de manapság ez nem lehetne igazi akadály. De ott van a Hajagos is a hatalmas bányagödreivel. Ezekbe a Balatonrendesre szánt sitt sokszorosát földelhetnék el.
Nem zárhatjuk ki, hogy jönnek majd olyanok, akik jogalkotóként, hatósági emberként és persze vállalkozóként a rendesihez hasonló megoldással képzelik az ilyen helyek “rekultivációját” is. Ahogy ez most kinéz, rajtunk nem fog múlni. Sajnos.
Győrffy Árpád
A BRTE Balatonrendesi Természetbarátok Egyesülete 2021. áprilisában Ökológiai bomba ketyeg a Balatonnál? – Segítsen, hogy megállítsuk! címmel aláírásgyűjtést indított az ügyben. Csatlakozni a címre kattintva lehet.
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Kedves “Aggódó pálkövei”,
a gond az, hogy a jelenlegi polgármester nem partner a tisztességes és korrekt felvilágosítás ügyében. Sajnos, ezért nem tudjuk, mit szól hozzá…
A lakosság természetesen tiltakozik.
Mit szól ehhez Balatonrendes önkormányzata és lakossága? Állítólag Balatonrendes a bánya működtetését már ellehetetlenítette, most meg ezt szó nélkül tűri?
Kedves Győrffy Árpád,
rendszeres olvasója vagyok a hírleveleinek. Köszönöm a jövő nemzedéke iránti töretlen
kiállását. Egy a baj, a Balaton-felvidéken Önből csak egy van. Kellene több ezer.
If I were now 50, I could help you. But I am over 75.
Visszatérve a témára, kicsi ország, kicsi lélekszámmal vagyunk, de az 1 főre jutó
szemét, építési hulladék,környezetrombolás, stb. tekintetében “világelsők”!
Világelsők vagyunk a “térkövezésben”, a “láncfűrész” kezelésében. (ld. Bp. V.ker. Kossuth tér) (no az ott lévő szobrokról is van véleményem).
Bezárva: milyen ország az, ahol nincs Vízügyi Hivatal, Műemlék Felügyelőség,Környezetvédelmi Minisztérium, Egyészgégügyi Minisztárium? Oktatásügyi Minisztérium?
Van helyettük “Emberi erőforrás….” hülyeség. (v. hüjeség?)
Jó egészséget, további szuper leveleket! Üdvözli egy vén nyugger: Apor Ivánné
Kedves Illetékesek! Leülhetsz, hlye vagy fiam, egyes!