Közel nyolc éven át tartó bizonytalanság és többéves pereskedés után a Kúria döntésével lezárult Balatonkenese és a tőle hivatalosan 2014 októberében önállósodott Balatonakarattya határvitája. A legfelső bírói testület az akarattyaiak által kidolgozott határt támogatta. Ezzel azonban még nincs vége a pereskedésnek.
Jurcsó János balatonkenesei polgármester nyílt levélben jelentette be a döntést a város honlapján. “Tisztelt Balatonkeneseiek! 2020. december 14-én kézbesítésre került a Kúria ítélete Balatonkenese és Balatonakarattya közigazgatási határával kapcsolatban. A bíróság elfogadta Balatonakarattyának a leválás pillanatában megfogalmazott területi igényeit, ezzel együtt a mi javaslatainkat elvetette. A fentiek értelmében a területért folytatott vita lezártnak tekinthető, hiszen a Kúria ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs” – írta a polgármester.
Az akarattyai álláspontot még a leválás előkészítésére létrejött bizottság 2012-es beadványából ismerhetjük. Mint ebben írták “a két település közötti határvonalat ott húzza meg az Előkészítő Bizottság, ahol a két településmag közötti határvonal a korábbi térképek alapján egyértelműen megállapítható… A fentebb hivatkozott térképeken a balatonakarattyai és a balatonkenesei településmag egyértelműen elkülönül és nem csupán a XX. század elején, de az 1965-ben készült térképen is jól látható, hogy a balatonakarattyai településmag a jelenlegi Tompa Mihály utca – Matacsalja utca vonaláig tartott, ugyanis azt követően dél-nyugati irányban művelés alatt álló területek helyezkedtek el, majd dél-nyugati irányban tovább haladva következett a balatonkenesei településmag határa.”
Az előkészítő bizottság beadványát a kenesei testület akkor tudomásul vette. Igaz, másra nem is volt lehetősége. Az igazi vita, vagy inkább üzengetés a leválást kimondó 2012. augusztus 5-ei sikeres népszavazás után alakult ki. 2012 novemberében kenesei civilek aláírásgyűjtésbe is kezdtek egy újabb népszavazás kiírásához arról, hogy elfogadják-e az emberek az akarattyaiak által kijelölt határt. A népszavazás alacsony részvétel miatt eredménytelenül zárult. Bár egyébként sem lett volna jogi következménye.
A most lezárult pereskedés tartalmáról, a kenesei képviselő-testület konkrét követeléseiről az önkormányzat honlapján nincsenek információk. A korábbi sajtónyilatkozatokban a keneseiek fő problémájaként az fogalmazódott meg, hogy a település összlakosságának 25 százalékát kitevő akarattyiak vinnék a terület 43 százalékát. A szóban és különböző vázlatokban megjelenő határelképzelések szerint a keneseiek alapvető célja a Fürdőtelep megszerzése – vagy ahogy ők fogalmaznak, visszaszerzése – volt.
A Csittény-hegy lábánál az első világháború utáni években kezdték kiépíteni a “Székesfővárosi Tisztviselői üdülőtelepet”. A második világháború után ebből lett a honvédüdülő, majd tőle délkeletre az egykori MÁV üdülő, ami most MNB alapítvány tulajdonában van.
A határvita lezárult, de mint a bevezetőben idézet polgármesteri üzenet folytatásából kiderül, ezzel nincs vége a pereskedésnek, mert várhatóan a vagyonról is bíróságon lesz végleges döntés. “A további tárgyalások és bírósági eljárás tárgya a települések közötti vagyonmegosztás módja. Balatonkenese Város Önkormányzata minden erejével azon lesz, hogy továbbra is településünk érdekeit maradéktalanul képviselje a vagyonmegosztás során” – zárul Jurcsó János üzenete.
A két önkormányzatnak normál esetben fél éve lett volna a megállapodásra. Ez öt évvel ezelőtt lejárt.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)