Fontos ponthoz érkeztek a Balaton működésére hosszú távon kiható hatalmas beruházás, a partvédőművek megemelésének, felújításának előkészítésével. A “Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmányról” virtuális közmeghallgatást hirdettek, amin bárki kifejtheti a véleményét.
A tervezett beavatkozás a Balaton teljes partszakaszának közel negyedét, a köz által használt részek mintegy felét közvetlenül érinti. Eredetileg több településen hagyományos közmeghallgatást terveztek, de járvánnyal járó korlátozások miatt virtuális vita lesz helyette. A kérdéseket, észrevételek január 18-áig várják. Ehhez az érintett hatóság az interneten közreadta a tervezési anyagokat – a cikkünk végén megtalálják a letöltésekhez szükséges linkeket. Egy kis kedvcsinálóként néhány érdekes részletet itt is bemutatunk, de előtte még egy saját felvezető az ügy hátteréről.
A partvédőművek felújítását, magasítását az általános leromlottság mellett elsősorban a tó vízszintjének korábbi megemelése indokolja. Mint többször is írtunk róla, az utóbbi tíz évben döntési helyzetbe jutott politikusok, szakértők szerint akkor lehet folyamatosan megfelelő mennyiségű vizet biztosítani a Balatonban, ha eleve több vizet tárolnak a tóban. Ezért a névleges vízszint addigi 95-110 centiméteres felső szabályozási határát 115-120 centiméterre emelték. Az új felső határokkal a Balaton átlagmélysége 358 centiméterről 368 centiméterre emelkedett, ami 3 százalékos víztömeg növekedést jelent. Úgy gondolták, ezért érdemes vállalni azokat a problémákat, amelyek a döntően 100 centiméteres maximális vízszinthez tervezett Balaton-parti védműveknél, lakó- és más építményeknél, közműveknél, strandoknál, partoknál és más közterületeknél, valamint a tó élővilágában jelentkeznek a magasabb vízszint miatt. (A vízszint emeléséről további háttéranyagaink a cikk végén.)
Szinte szigetté vált ház a zamárdi Gáspár utcában 129 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A gyenesdiási Diási Játékstrand 109 centiméteres vízállásnál – Itt néhány éve parti napozóstégeket alakítottak ki a magas vízszint miatt a Balaton által elfoglalt partfal tetején – Fotó: Győrffy Árpád
A Balatonba torkoló árkok, csatornák és más vízfolyások visszaduzzadása nem szokatlan jelenség a magas vízszint miatt. A képen a nevét kiválóan illusztráló zamárdi Folyó utca – Fotó: Győrffy Árpád
A fonyódi Árpád part 128 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
Vacsorázó hattyúk a siófoki Rózsakert előtt 131 centiméteres vízállásnál – Fotó: Győrffy Árpád
A balatonalmádi “Négyméteres” 134 centiméteres vízszintnél – Fotó: Győrffy Árpád
A magas vízszint miatti a problémáknak egy részét hatástalaníthatják a közterületekhez kapcsolódó partvédőművek felújításával, megemelésével. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Viziterv Environ Kft. által készített anyag szerint a munka a tó körüli 44 településből 40-re terjed ki, csak Aszófőt, Balatonfőkajárt, Balatonszentgyörgyöt és Paloznakot nem érintené. Egyes településeken akár 4-5 helyen is sor kerülhet a meglévő partvédő művek átépítésére.
A balatoni partvédőmű emelés, felújítás tervezett helyszínei – Forrás: Viziterv Environ Kft. környezeti hatástanulmánya
Mint írják, egy-két rövidebb szakasz kivételével csak olyan területeken kerül sor beavatkozásokra, ahol már korábban is szabályozott, kiépített volt a part. Ezek elsődlegesen strandterületek, kisebb részben sétányok, kikötők.
A partvédőművek magasságát a Balaton túlnyomórészén 180 centiméterben határozták meg a névleges vízszinthez viszonyítva. A tó két végén ennél magasabb szinteket alakítanának ki az esetenként előforduló kilendülések miatt. A keleti parton Balatonfűzfőtől délre és a délnyugati sarokban Fonyódtól nyugatra 190 centiméteres, a nyugati parton (Keszthely környéke) 200 centiméteres szinttel számolnak.
Vízibiciklisek a keszthelyi Mikus Gyula sétányon a Balaton egyik kilengése idején – Fotó: Győrffy Árpád
A tervezett munkák
- partvédőmű átépítés (a régi elbontása, az új megépítése), tervezett hossza közel 32,5 km
- partvédőmű felújítás (beleértve a lidó homokozás és a kőszórás pótlását, emelését), tervezett hossza közel 20 km
- cölöpös partvédelem – tervezett hossza közel 1,4 km
- tervezett új kőszórással érintett partszakasz hossza mintegy 350 m
- tervezett/felújítandó támfalak hossza mintegy 100 m
- tervezett új sétányok hossza mintegy 12 km (ahol korábban nem volt sétány)
- tervezett új csapadékvíz elvezető rendszer hossza mintegy 18,5 km
- háttérterület rendezése: kicsivel több mint 45 hektár
- a feltöltési mennyiség becsült nagysága 62 ezer köbméter földfeltöltéssel
A beavatkozások közel felén a háttérterület feltöltésre is sor kerül, de többségében csak a partvédőmű közvetlen 3-6 méteres környezetében. A beavatkozással érintett helyszínek mintegy harmadán a sétány felújításra, átépítésre kerül, vagy új sétány épül ki, illetve kicsit több mint harmadán önállóan, nem a partvédőmű átépítés részeként is sor kerül a kőszórás pótlására.
Az ábrahámhegyi községi strand 127 centiméteres vízszint idején – Itt 50-80 centiméteres feltöltést terveznek 10 méteres szélességben – Fotó: Győrffy Árpád
Az ábrahámhegyi strand pázsitja. A magas talajvízszint miatt már egy kevés csapadék is nehezen szivárog el. Ez valószínűleg akkor is így marad, ha lesz előtte egy 50-80 centiméter magas, 10 méter széles “bástya” a parton – Fotó: Győrffy Árpád
Az örvényesi szabadstrand 124 centiméteres vízállásnál – itt 30 centiméteres feltöltést terveznek részlegesen – Fotó: Győrffy Árpád
Az alsóörsi strand 41 centiméteres vízszintnél – Átépítenék és 15-40 centiméteres vastagságban feltöltenék a strand és a Sirály park partirészét – Fotó: Győrffy Árpád
A zamárdi Pipacs-Gyöngyvirág úti szabadstrand 124 centiméteres vízállásnál – itt cölöpsor kialakítását tervezik – Fotó: Győrffy Árpád
A Balatonőszödi szabadstrand – itt a “teljes mögöttes terület feltöltését” tervezik 40 centiméteres vastagságban – Fotó: Győrffy Árpád
Hogy mikor lesz a tervekből konkrét építkezés, az az engedélyek megszerzésén túl azon is múlik, hogy mikor lesz rá pénz. Ígéret van, hisz öt évvel ezelőtt tudósítottunk a 300 milliárdos balatoni pénzeszsák bemutatásáról, aminek egyik csomagja a “balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával” címet viselte 35 milliárd forintos összeggel. A Viziterv Eviron is ebből a keretből végezte az előkészítő munkát az OVF-el kötött nettó 216 millió forintos szerződés alapján. Pillanatnyilag azonban még a vitánál tartunk. A kérdésekre, hozzászólásokra január 18-áig van lehetőség a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál a veszprem.kornyezetvedelmifo@veszprem.gov.hu címen (többek között) valamint az érintett települések jegyzőinél.
A balatonakarattyai Bezerédj strand 101 centiméteres vízszint idején – Itt 30 centiméteres feltöltést terveznek egészen a Lidó strandig (félúton épül az MNB alapítvány új kikötője) – Fotó: Győrffy Árpád
Az alábbi linkre feltettük az ügyet 41 oldalon röviden összefoglaló anyagot, ami tartalmazza az egyes településeken tervezett beavatkozásokat is. (Igaz, néhol a tervezett emelés méretével, máshol csak olyan általános szövegekkel, mint “meglévő kőszórásos védmű magasítás”. A hiányzó információkat a részletesebb anyagokban kell keresni.)
A Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmány – közérthető összefoglaló
A balatonboglári Vejtey sétánynál 10-30 centiméteres feltöltést terveznek – Fotó: Győrffy Árpád
Az alábbi két linkről az összes anyag letölthető a különböző mellékletekkel együtt
Jó olvasást mindenkinek!
Győrffy Árpád
A folytatásról itt olvashat
Tudósok és civilek próbálják megvédeni a Balatont a Vízügy tervezett megaprojektjétől
Válogatás a balatoni vízszinttel kapcsolatos korábbi írásainkból
A ma mértékadó szakmaisággal indul a balatoni vízleeresztő rendszer rekonstrukciója – 2019.04.01.
Hivatalosan is engedélyezték a csurig töltött, feszített tükrű Balatont – 2018.0912.
Cseppet sem vidám balatoni képeslap a víz világnapján – 2018.03.22.
Ismét komoly károkat okozhat a balatoni vízszint magasan tartása – 2018.03.17.
Új nádgazdálkodási terv a feszített vízszint által okozott károk ellen is – 2017.07.27.
Balatoni vízszint – ki felel azért, ha kezelhetetlenné válik a helyzet? – 2016.02.12.
Vízszint – Balatoni irányelvek – Vízpótlásról szó sem lehet, a szintet kell emelni – 2015.09.17.
Vízügyek – 2020-ig megoldják a balatoni magas vízszinttel kapcsolatos gondokat – 2014.12.19.
Vízszint – Balatoni kiöntés Yvette tombolása miatt – 2014.05.15.
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Vízszint – Balatoni vízszintemelés hiányzó feltételekkel – 2014.01.31.
Vízszint – Balatoni sétányokkal emelnék meg a kád szélét – 2013.05.22.
Tisztelt OVH!
A tanulmány csak a Balaton parti közterületekkel foglalkozik és nem ad magánterületekre
javaslatot.
Úgy gondolom ha az OVH.( Magyar Állam) olyan változtatást hajt végre mely érinti a parti
telkeket,az e miatt szükségessé váló módosítások költségeit is neki kell viselni. Az egységes partvédelem érdekében legalább tervet készítsenek. Az egész tavat érintő tervet kellene csinálni. A partfal 180-200cm magasságúra emelését 10 cm. vízszint emelés nem
indokolja, ez nagyon megnehezítené a víz megközelítését és csúnya is lenne. A leeresztő zsilip átépítése is sokat javít a vízszint szabályozásába.
Üdvözlettel: