Durva környezetkárosítás, környezetszennyezés zajlik Szepezdfürdőn, közvetlenül a Balaton-parton, jelezte a Balatontipp több olvasója is a hét elején. Amikor a napokban magam is körülnéztem, egy magát építésvezetőnek mondó személy erőszakkal fenyegetett meg, ha nem hagyom el a területet.
Terepszemlém megerősítette, amit az olvasók is jeleztek, hogy Balatonszepezd szepezfürdői részén, a vasútállomástól szepezdi irányban egy hatalmas “hegyláncot” építettek fel aszfaltdarabokból, földből, kisebb-nagyobb kövekből a Balaton-part egy fás, bokros részén. Az építési törmelék és kibányászott talaj mintegy 70 méter hosszúságban, néhol a három métert is közelítő magassággal, a Balaton felé 5-7 méteres mélységben kíséri párhuzamosan a parti nádast. Az anyag lerakásával jelentős részben elpusztították a területet korábban borító növényzetet.
Az aszfalttörmelékből, kibányászott földből, hatalmas kődarabokból épített halom mintegy 70 méter hosszan kíséri a parti nádast a két ponttal határolt területen – a fehér vonallal jelzett út a valóságban a lerakott anyag vasút felőli oldalán van
Az állomás felől ezzel az aszfalttörmelék dombbal kezdődik a lerakó
A halom magassága egyes helyeken közelít a három méterhez is
Az anyag vélhetően a község területén zajló csatornaépítésből származhat. Legalábbis erre utal, hogy amikor ott jártam, egy teherautó a 71-es főúton zajló csatornaásástól hozott a kibányászott talajból. A balatonszepezdi önkormányzat oldalán a csatornaépítéssel foglalkozó tájékoztató nem tér ki arra, hogy közvetlenül a Balaton-part mellett törmeléklerakót létesítenek akár átmeneti időre is.
Éppen egy új adagot is hoztak
A terepszemlém közben a 71-es főúton dolgozó csoportból odajött hozzám egy férfi egy másik kíséretében. Magát építésvezetőként megnevező személy felhívta a figyelmemet a lepusztított területen a fákra erősített, “Munkaterület! Idegeneknek belépni tilos!” táblákra. Felszólított, hogy távozzak innen.
Közöltem vele, hogy én nem a táblák által jelzett területen, hanem egy közút területén állok, és itt is maradok.
– Rendőrt hívok, ha nem megy innen – mondta, mire én biztattam, hogy csak hívjon, én szívesen venném. Ez kicsit elbizonytalanította, de tovább folytatta, hogy menjek innen, majd azt kezdte firtatni, mit fényképezek, nekik erre a munkára engedélyük van, mondta.
– Idejön fényképezni a munkagépünket, semmi köze hozzá – mondta. Majd ismét keményebbre váltott.
– Menjen ki innen gyorsan, menjen, vagy a brigád viszi ki – fenyegetett meg. Ekkor már nem is a közúton, hanem a fél méterrel arrébb kezdődő vasúti töltés szélén álltam, hogy még véletlenül se sértsem meg az állítólagos szabályaikat.
A tettlegesség végül elmaradt, miután befejeztem a fényképezést, távoztam.
Víz csillog a bozótosban, közvetlenül a lerakó mellett
Csonkított fák az aszfalttörmelék mellett
A vasút alatti áteresz most közvetlenül a lerakóra viszi a vizet
A lerakó északkeleti vége a szabadstrand bejáratánál volt, amikor ott jártam – talán a strand területét békén hagyták azóta is
Azt természetesen magam nem dönthetem el, hogy hivatalosan történt-e környezetszennyezés, környezetkárosítás, vagy bármilyen más szabálytalanság, ezért az illetékesekhez fordultam. A Fejér Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától, a “Zöldhatóságtól” kértem választ közérdekű adatigénylésként arra, hogy tudnak-e arról, mi és hogyan zajlik Szepezdfürdőn, ha mindez szabályos, milyen indokkal engedélyezték, ha nem, mit kívánnak tenni.
A közérdekű adatokról szóló szabályok szerint 15 napon belül kell válaszolniuk, s akkor okosabbak leszünk. Persze addig is bárki gondolhatja azt – amit én is -, hogy ilyen durva dolgokat nem szabadna elkövetni a Balatonnal.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
A további fejleményekről itt olvashat: Balatonszepezdi sitt – A Zöldhatóság vizsgálódik, az önkormányzat hallgat
ui. Felhívom a figyelmet a cikk alatti hozzászólásokra, köztük a magát építésvezetőként megjelölő személy kiegészítéseire és – szándéka szerint – korrekciójára.
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
Mára megoldódni látszik a lerakó ügye.
Az illetékesek elszállították az itt felhalmozott felesleges oda nem illő anyagot s a terepet rendezettebbé, tették.
Nos, csak nem csillapodnak a kedélyek. A vita már rég nem a Győrffy Árpád cikkében korrektül megfogalmazott és leírt szánalmas és felháborító szakmaiatlansággal megvalósított, ámde valószínűleg “törvényes” és kellő engedélyekkel rendelkező súlyos környezetszennyezésről szól. Ismét újabb személyeskedés és vádaskodás a válasz a lakosság és az épp eszű “sötétzöld” környezetért aggódó szepezdiekkel szemben. Ha a Balaton-partra, lerakott szemét un. törvényes keretek között került a kiemelt tájvédelmi területre, akkor még nagyobb baj, mint gondoltam. Ha azok adtak erre engedélyt, akiknek alapvető feladata lenne a “Világörökségi védelem” alá tartozó terület védelme az bizony komoly elemzést tesz szükségessé. Ott akkor a helyzet súlyosabb, mint gondoltam. Az építésvezető nem gondolkodik, azon, hogy valamit rosszul csinált, visszatámad és perrel fenyegetőzik. Már egy másik lapon felajánlottam, hogy én állok egy ilyen per elé, mert életem 65 éve alatt mindig is vállaltam tetteim, véleményem következményeit és ezen a hátralévő időben se kívánok változtatni.
Tisztelt Czinder Attila.
Nem személyesen ön ellen irányulnak a kritikus megjegyzések, hanem a nem megfelelő tájékoztatással, és a nem megfelelően, körültekintően kiválasztott anyagtárolás helyszínének.
Mint írja, hogy feldolgozásra kerülnek ezek az anyagok és újra lesznek hasznosítva. Ez nagyon jó ötlet, támogatom, de nem tudom elfogadi most sem, hogy akkor legyen az ön szavaival a Balaton szélén, olyan közel a tárolást, még ha csak ideiglenesen is történik. Lett volna máshol is alkalmas hely rá, mint lett is.
Reméljük, hogy rövidesen, mit írta, megoldódik ez a probléma. Végezzék munkájukat körültekintéssel, és alaposan ehhez kívánok önöknek minden jót.
Szepezd nem egyedülálló: a Balaton feltölthető! Kb. 1 millió m2 belterület van a tóban, közte 1200 hektár nádas. Ha ezek a belterületek – amelyeket eddig védett a vasúti pálya vagy a nád- , közútról (akár a mostanában épült kerékpárutakról) megközelíthetők, építési telkekké válnak. Egyesületünk évekig perelt, s elértük, hogy egy 2009-es rendelettel megkezdték visszajegyezni e területeket a Balaton tó javára. 2010-tól azonban a Vízügynek is földhivatali illetéket kell fizetnie, ezzel a folyamat, pénz hiányában, megállt. Isten óvja a nádasainkat!
Tisztelt Németh Úr!
Mint korábban írtam, a teljes terület építési terület, mivel az átemelő”aknán”, (ami valóban 3-4m), kívül még számos berendezést kell elhelyezni: 3db szerelvényakna,vezérlőszekrény, biofilter, vegyszeradagoló, stb., mely önmagában pár száz négyzetméter. Ezen kívül a területen végig kell vinni egy szennyvíz nyomóvezetéket és egy ivóvízvezetéket. A terv egyébként megtalálható a balatonszepezdi hivatalban is, de a helyszínen lévő művezetőknél is, akik bármilyen kérdés esetén állnak rendelkezésre. Ahogy írtam jelenleg ideiglenesen tároljuk az ÉPÍTÉSI TERÜLETEN a munkaárokból kiszoruló anyagot, a terület feltöltését még nem kezdtük el. Azt is írtam, hogy előkezelést követően ezek az anyagok újrafelhasználásra kerülnek, ami szerintem a lehető legkörnyezetbarátabb módja a kezelésüknek. Az is szerepel, hogy a területet a beruházás végén rekultiválni kell. A vonatkozó jogszabályokat is próbáltam ismertetni. A helyi anyag, mellyel ön a területet vissza kívánja tölteni: leülepedett szennyezőanyagokkal teli felgyülemlett iszap, illetve tömörítésre nem alkalmas sárga agyag. Egyébként a feltöltés előtt leszedendő iszapot is olyan helyre szállítjuk, ahol azt komposztálás és előkezelés után mezőgazdasági célra felhasználják. Nekem az az érzésem, hogy a korrekt tájékoztatásomat nem is akarják egyesek megérteni, hiszen akkor nem lehetne “támadni”. Győrffy Úr ismerheti a kommentek kapcsán az elérhetőségemet, kérem hogy fejtse ki, hogy a főként tájékoztató jellegű hozzászólásaim közül melyik is volt “provokatív”!
Igen egy átemelőre van engedélyük, melynek a méretét pontosan nem tudjuk, de környéken egy átemelő méret 3-4 méter, önök meg többszörösét töltik fel, vagy helyeznek el oda olyan anyagot ami nem odavaló. Előbbre írta, hogy a vízszínt magassága miatt kell feltölteni, az átemelő helyét. De megkérdezem az átemelő helyéből, nem származik felesleges anyag melyet ott helyben vissza, lehetne tölteni, s az talán környezetbarát anyag lenne, mert az eddig is ott volt.
Kedves Olvasók!
Azt javaslom, ne hagyják magukat provokálni Czinder Attila hozzászólásaival, mert valóban elképzelhető, hogy egy rosszul fogalmazott félmondat miatt is bíróság elé citálnak bárkit.
Várjanak türelemmel a folytatásra. Ma elküldtem részletes kérdéssoromat az önkormányzatnak is.
Győrffy Árpád
Tisztelt varga béla!
Önnek komoly szövegértelmezési problémái vannak. Nem tudom érthetőbben leírni, hogy mi történik ott. Ha a legutóbbi hozzászólásomból sem derül ki, hogy az általunk végzett tevékenység jogszerű, akkor nem tudom miből. Gondolom nem járt a helyszínen, hogy meggyőződjön róla, hogy mi történik, csupán egy egyoldalú véleményt kifejtő cikkből próbál következtetéseket levonni. Mégegyszer megpróbálom: egy jogerős építési engedély alapján építkezünk a területen. A tervet nem én készítettem, az engedélyt nem én adtam ki, csupán megépítjük azt amire szerződtünk. A rágalmazásról: miután a cikk írója nem jelenítette meg közvetlenül az irományában a nevemet, sem a cégét, így önmagában a cikk megjelenítésével ez valóban nem valósult meg. Az más kérdés, hogy mint a portál üzemeltetője – miután a kommentelés név szerint lehetséges csak – mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy a becsületem csorbítására alkalmas tény kerüljön közlésre, illetve híresztelésre. Miután a cikk írója és Ön környezetkárosítással vádol, szerintem simán megállja a helyét, de ezt majd bízzuk szakemberre.
T. ” sötétzöld ” Kivitelező Úr!
Látom tud egy pár jogszabályt amely a kivitelezéssel kapcsolatban hozott fel mentségére.
Hadd hívjam fel a figyelmét én is egyre, ami önre és mindenkire vonatkozik, még arra is aki maguknak azt a helyet kijelölte.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Hatályos: 2013.08.01 – 2013.09.18
XXIII. FEJEZET
A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Környezetkárosítás
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős
mértékű szennyezéssel vagy más módon
a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak
beavatkozással állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható
helyre,
bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott
esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a)
pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában
meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig
büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig a bűncselekmény által
bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet
eredeti állapotát helyreállítja.
(4) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok
összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket
meghaladó terhelése.
Egyébként a rágalmazást mint olyat a BTK. szépen megfogalmazza, ami az alábbi szerint szól:
Btk. 179. § (1)455 Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Amiről itt szó van az észrevétel nem rágalom, viszont a tény az tény “sötétzöld” Úr. Önök töltik a Balaton medrét és pusztítják a nádat és a növényzetet, mert önök nem a partot töltik fel hanem a vízbe billentenek és dózerólják be az ön által környezetbarát anyagot. Vigyék oda az anyagot átmenetileg annak az embernek a portájára aki ezt a helyet kijelölte maguknak. Remélem nem mondtak önöknek olyat, hogy robbantással kell az utat feltörni,vagy hogy a törmeléket hordják be hajóval a Balaton közepére, mert ezek után feltételezem, hogy azt is megtennék. Önnek mint kivitelezőnek is kötelessége lenne meggyőződni, hogy cselekményével nem követ-e el valamilyen törvénysértést.
Ez bizony a Balaton drámájának kis része: tizenöt éve harcolunk, pereskedtünk a Balatonban levő kb. 1 millió m2 belterületbe vont víz védelmében – jól értik: ennyi, köztük 1200 hektár nád feltölthető, amennyiben, közútról, vagy mint itt látható, akár a kerékpárútról megközelíthetővé tették. A Balaton újabb kori “szűkítése” az’50-es, ’60-as években kezdődött déli parton, az északit védte a mélyebb víz. Az évekig tartó pereskedéssel elértük, hogy 2009-ben rendeletileg megkezdték ezeknek a belterületeknek a földhivatali visszajegyzését a Balaton tó javára, pl. Kővágóőrs-Pálkövén, de 2010. januárjában valakik húztak rá egy lapot: onnantól a Vízügynek is földhivatali illetéket kell fizetnie, ezzel megállt a Balaton partjának egyetlen járható védelme. Isten óvja a nádasainkat!
A jogi háttér:
“45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól:
Az építési és bontási hulladék kezelése
(4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.
5. § (1) Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére áttelepíthető, illetve telepített berendezések alkalmazhatók. Ezek feladata a hasznosítandó hulladék aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése.
(2) Az építési vagy bontási helyszínen létesített áttelepíthető hulladék előkezelő létesítmény az adott helyszínen legfeljebb egy évig üzemeltethető.”
Az önkormányzat jelölte ki egyébként a területet kellő körültekintés után. Az adott terület helyrajzi száma szerepel a vonatkozó vízjogi létesítési engedélyben, mivel arra egy átemelő telepet kell építeni, továbbá egy szennyvíz nyomóvezetéket és egy vízvezetéket. Ezek után, és figyelemmel arra, hogy a területen semmilyen korlátozás vagy védelem nincs (művelési ága: beépítetlen terület) teljesen logikus, hogy igénybe vehető ideiglenes deponálási helyként. Természetesen a beruházás végéig a területet rendezni kell, amely a munkálatok befejezését követően egy a korábbinál jóval rendezettebb képet fog mutatni. A helyszínen Győrffy Úrnak említettem, hogy rendelkezésre áll a kivitelezési dokumentáció, melynek része a jogerős engedély is, de nem érdekelte, illetve törvénytelennek minősítette. A határozat (vízjogi létesítési engedély) száma: 35700/6517-8/2016.ált., melyhez a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya előírások és kikötések nélkül hozzájárult. A szakhatósági állásfoglalást a határozat tartalmazza, amennyiben a cikk írója kellő körültekintéssel járt volna el, úgy a helyszínen is meggyőződhetett volna erről. A tájékoztatást és a felajánlott betekintést a dokumentációba azonban határozottan elutasította. Nyilvánvalóan azért, mert egyből kiderült volna a jogszerű magatartás és így nem lett volna szenzáció. Aki környezetkárosítással vádol minket, azzal az alábbiakat közlöm:
“A rágalmazás nemcsak tény állításával valósulhat meg, hanem tény híresztelésével is. A tény híresztelése mások tényállításainak, közléseinek továbbítását jelentik. A híresztelés nemcsak kijelentő módban, hanem feltételes módban, illetve kérdő módban is tényállásszerű, azaz megvalósítja a rágalmazást. A híresztelés megállapíthatósága szempontjából nincsen jelentősége annak hogy ez elkövető az általa híresztelt tényállítás való vagy valótlan volta tekintetében állást foglalt-e.”
Kérem továbbá, hogy nyáron mielőtt a “sötétzöldek” a Balaton vízébe mennek, ne használjanak semmiféle kozmetikumot, mivel azzal jóval jelentősebb mértékű szennyezőanyagot juttatnak abba, mint a vízparton elhelyezett kőtörmelék.
Tisztelt Czinder úr!
Tudomásom szerint ha egy építési beruházás folyik akkor illik azt kitáblázni. Ha nem sárosak a a nagymértékű környezetkárósítás bűntettében, akkor miért nem táblázták ki a munka területet, hogy mi a beruházás célja, kezdete, befejezési határidő, kivitelező cég, felelős kivitelező, stb. Ez tudomásom szerint előírás, lázsd. például Budapest Róbert Károly Krt. felújítása. Ha van engedélyük a környezet kárósításra akkor csak gratulálni tudok, annak aki azt kiadta és aláírta. Remélem ott fog ülni maga mellett a bíróságon.
Egyébként a többi felháborodott polgártársamnak csak a figyelmét akarom felhívni arra, hogy
tudomásom szerint arra a területre még a Balatoni Vízügy sem ad ki horgászállásra engedélyt mivel ezen területet védett nádasként jelöli.
Tc. Bódis László úr, én megpróbáltam annak érdekében tenni, hogy ne oda kerüljön az a sok anyag, de kaptam mindenfélét. Győrffy Árpád és jó magam saját szemünkkel láttuk a környezetkárosítást.
„Attila Czinder Ön ezzel sincs tisztába, a munkaterületet nem körbe keríteni kell, hanem lehatárolni, mely lehet figyelmeztető tábla is. Egy közmű építési munkánál be kellene keríteni az egész településrészt? A fényképek szerint is a tábla meg kinn van. Különben mi kerül a szepezdi adófizetők pénzéből? A beruházás 100%-os állami támogatásból valósul meg, amihez a helyieknek nem kell hozzátenni semmit. A bírságot, amennyiben lenne meg a kivitelezőnek kell állnia. Ha további szabályok után kutakodna, kérem nézzen utána a Ptk.-ban a rágalmazás, becsületsértés és hasonló fejezeteknek is.”
„Németh Ferenc Attila Czinder akár milyen pénzből is épül a közmű a szabályok betartása akkor is kötelező, ne azon lovagoljunk, hogy bekeríteni, vagy lehatárolni kell a munkaterületet, meg, hogy kint a tábla, de egy közút is van ott. Meddő vita még nem oldott még semmit. Kívánok a további munkájukhoz minden jót.”
„Attila Czinder A vádaskodására akkor sincs mentség. Szerintem nem kellene látatlanul, hiányos ismeretek birtokában sok ember munkáját ennyire leírni. Ön gyakorlatilag semmibe veszi a folyamatban részt vevő mérnökök, felelős vezetők, műszaki ellenőr, de még a hatóságok munkáját is.”
Nos , amiket itt olvastam , sajnos megint a magyar gyakorlat mintapéldája .Vannak emberek akik még képesek felháborodni / jogosan !!! / ha ilyen eseteket látnak és szót emelni is hajlandóak .
Azután vannak emberek , akik azt hiszik , hogy mindent lehet és hivatkoznak dolgokra , amiről meggyőző dokumentumokat kellene bemutatniuk , ha valóban szabályosan jártak el . Ez utóbbi most ha felkerülne az internetre , biztos megnyugtatná a kedélyeket – bár nem igazán akarom elhinni , hogy szakhatóság vagy környezetvédelmi hatóság , netán a Balaton -Felvidéki Nemzeti Park illetékese erre az építési folyamathoz tartozó , súlyos és komoly környezetkárosításra hivatalosan rábólintott és engedélyt adott . És mivel ezek a dokumentumok egyenlőre nem állnak rendelkezésre , közszemlére – igencsak kétséges sok minden .És persze nincs megnevezhető felelőse a dolognak , hát miért is lenne ? Nagyon szánalmas , hogy mindez pont a Balaton partján / közelében játszódik le – rombolva a természetet ott . Most már igazán komolyan érdekelne , hogy kinek az aláírása van azon az engedélyen !!!!! Kedves Építésvezető Úr , scannelje be és tegye fel ezt a dokumentumot Balatonszepezd facebook oldalára , ma már ez nem okozhat problémát .
Őszintén szólva örülök, hogy élnek még környezettudatos, természetbarát emberek itt és próbálják megóvni ezt az értékes és szép tájat , a környezetünket az ilyen jellegű pusztítástól -és nagyon jó , hogy vannak újságírók , akik kérdezni mernek dolgokra , amik nem egyértelműek . Kíváncsian várom az eredményt és a meggyőző bizonyítást , hogy ez az építési hulladék lerakás nem csak önkényes, anyagi előnyszerzéssel párosuló akció.
Kedves Szerkesztő Úr! Ismervén az alaposságodat, biztos voltam abban, hogy az általam feltett kérdést alaposan körbe jártad. Ismervén a települést, biztos vagyok abban, hogy a kifogásolt lerakó hely helyett alkalmasabb is van a Köz birtokában. Most már csak remélni merem, hogy a szakértelem Téged és engem igazol. Most már csak arra lennék kíváncsi, hogy a Helyiek közül hány ember áll melléd-, ki vállalja elsőként a kiállást?
Kedves László!
A cikk készítése közben természetesen átnéztem az önkormányzat minden, az üggyel kapcsolatban nyilvánosan hozzáférhető iratát. (Ülési jegyzőkönyvek, határozatok, közmeghallgatás…) Mivel a lerakással kapcsolatban nem találtam semmit, azt gondolom a hatóságot kell a következő lépésben kérdezni. Arra én is gondoltam, amit javasolsz. Idemásolom a hatóságnak küldött tételes kérdéseim érintett részét.
Üdvözlettel Győrffy Árpád
“Amennyiben Önök engedélyezték a fenti anyagok felhalmozását választ kérek az alábbiakra
– milyen célból és feltételekkel adták ki az engedélyt
– mi indokolta, hogy az anyag lerakására nem találtak más helyet, csak közvetlenül a Balaton-partját
– mi indokolta, hogy engedélyezték a parton húzódó növényzet – fák, bokrok kipusztítását
– meddig lesz ott a lerakott anyag, onnan hová kerül
– kinek kell helyreállítani az érintett területet és milyen módon, feltételekkel
– amennyiben kivitelezők cselekménye nem felel meg az engedélyben foglaltaknak, miben tér el attól
– az engedélytől való eltérés esetén kezdeményeznek-e, s ha igen milyen szervezet, illetve milyen (beosztású) személyek esetében felelősségre vonást, ennek milyen formája lehet”
Tisztelt Győrfi Úr! Én megkérdeztem volna az illetékeseket (talán van ilyen?), hogy az általad is környezetszennyezőnek ítélt anyag ideiglenes elhelyezésére nincs-e a közelben olyan terület, ahol ezt a “természetbarát anyagot”, az újabb felhasználásig a környezet legkisebb károsítási kockázata, és a hozzád hasonlóan gondolkodók megtévesztésének veszélye nélkül lehetett volna elhelyezni. Én a szemléletednek szurkolok! Nem figyelmen kívül hagyni:A költségeket az adófizetők állják-,joguk van kételkedni és kérdezni.
Tisztelt Czinder Úr!
Azt írja, nem reagáltam a “környezetkárosítással kapcsolatos válaszaira”. Felületesen olvasta a hozzászólásomat, én azt írtam: “Köszönöm, hogy kiegészítette és megerősítette a fent leírtakat…” Ez vonatkozik a további hozzászólásaira is, így azokra már külön nem reagálok.
Üdvözlettel, Győrffy Árpád
Megint sikerült kiragadnia a lényeget. A gép hatósugara nem a billentés iránya, hanem a gép körül egy bizonyos terület minden irányba, mivel az a gép nemcsak billent, hanem halad is. Az építési engedély micsoda, ha nem az érintett hatóságok állásfoglalását is magába foglaló határozat? A táblák kihelyezése is szabályos, hiszen ha le tudta fotózni, akkor jól látható helyen van. Én nem írtam semmi olyat, hogy az “Újságírói etikai kódex” szerint az Ön tájékoztatása mennyire nevezhető szabályosnak, mivel nem értek hozzá, így kérem Ön se “tippelgessen” a mi szakmánkkal kapcsolatban, vagy legalább előbb nézzen utána. Érdekes, a környezetkárosítással kapcsolatos válaszaimra nem reagált.
Tisztelt Czinder Úr!
Az “egy éppen mozgó munkagép (teherautó billentés közben) hatósugarában tartózkodott” csúsztatás, mivel én végig a magát útnak mutató területen, illetve a vasúti töltésen, a teherautó előtt tartózkodtam – nem a billentés irányában. A teherautó és köztem ráadásul ott volt Ön is. A táblák az úton túli területet jelölték meg munkaterületként. Amennyiben ez az útra is vonatkozott, Önök nem szabályosan helyezték ki azokat. Szerintem nyugodtan leírhatja, mit mondtam a táblákkal kapcsolatban. A cikkbe beleírtam, hogy Ön szerint megfelelő engedélyeik vannak. De már ott jeleztem, hogy én nem az engedélyeikre, hanem az érintett hatóság, hatóságok nyilvános álláspontjára vagyok kíváncsi.
Köszönöm, hogy kiegészítette és megerősítette a fent leírtakat és egyben be is mutatkozott az olvasóknak.
Üdvözlettel Győrffy Árpád
Tisztelt Győrffy Úr!
Ön a helyszínen meg sem sem próbált informálódni arról, hogy valójában milyen tevékenységet fényképezett, sőt meg sem hallgatta a tájékoztatást, a hatósági engedélyek legális voltát enyhén szólva megkérdőjelezte, a figyelmeztető tábla nem érdekelte, amit Ön ott ki is fejtett. Látott egy törmelék kupacot, amiből lehet egy kis szenzációt csinálni. Ez szerintem nem éppen etikus újságírói magatartásra vall.
A cikkben szereplő tevékenységről:
Az adott terület teljes egészében építési terület, mely helyrajzi szám szerint szerepel a jogerős vízjogi létesítési engedélyben (melyhez egyébként a környezetvédelmi hatóság kikötés nélküli szakhatósági hozzájárulást adott). Amit Ön közútnak gondol, az a terület része, nem közútként szerepel az ingatlan nyilvántartásban, ellenben “beépítetlen területként”. Jelenleg a munkaárokból kitermelt betontörmeléket és természetes követ tárolunk ott addig, amíg az előkezelés után újrafelhasználásra kerül. Az útalapból elbontott beton bazaltbeton, amiről a bazalt színe miatt sokan úgy gondolják, hogy aszfalt. Tájékoztatom, hogy a közútból felmart aszfalt a Magyar Közút telephelyére kerül beszállításra, ami szintén újrafelhasználásra kerül. Ezzel a bontott anyagokat a lehető legkörnyezetbarátabb módon kezeljük.
A vonatkozó rendelet szerint a bontott anyag 1 évig tárolható a munkaterületen. A helyszínen tárolt anyagokból a kioldódó szennyezőanyag mértéke “0”, azaz nulla, hiszen sem a több évtizedes betont, sem a többmillió éves természetes kőzetet nem oldja a víz.
Az adott területen a terv és az Ön által megkérdőjelezett létesítési engedély alapján egy szennyvíz-átemelő telep épül, melyhez a területet fel kell tölteni annyira, hogy a műtárgyak felső síkja a Balaton legnagyobb vízszintje felett 1,0m-rel legyen. Ehhez a helyszínen lévő növényzetet is szükséges eltávolítani. A helyszínen tapasztaltak alapján egyébként a part menti iszapban jelentős mértékben leülepedett szennyezőanyagok voltak, melyhez hozzájárult a településrészen ezidáig kezeletlen szennyvíz is.
Visszatérve az Ön magatartására: azt elfelejtette leírni, hogy eleinte többször is megkértem arra, hogy hagyja el az építési területet, mivel egy éppen mozgó munkagép (teherautó billentés közben) hatósugarában tartózkodott. A kérést természetesen magasról lesz…rva tovább folytatta a fényképezést a gép mellett, így nyilván egy idő után erélyesebben próbáltam jobb belátásra bírni. Rendőrt csak azért nem hívtam, mivel Ön nyilvánvalóan a kiérkezésük előtt lelépett volna. Azt is elfelejtette leírni, hogy a figyelmeztető táblát és az általam említett jogerős hatósági engedélyt milyen szavakkal illette. Véleményem szerint Ön abszolút nem objektív módon járt el, sem a beruházót, sem a kivitelezőt, vagy a folyamatban részt vevő egyéb szerveket nem kereste meg. Az egyetlen üdvözlendő tette az volt, hogy megkereste az illetékes hatóságot.
Czinder Attila – “a magát építésvezetőnek mondó”
Igy fogy el lassan a Balaton! Remélem a helyreállítás és a példás büntetés nem marad el!
Köszönöm a tájékoztatást. Amennyiben az általam megkeresett Fejér Megyei Kormányhivatal nem lenne illetékes, a szabályok szerint az ügyet át kell adnia az illetékes szervnek. Legalábbis nem rég még így volt.
Győrffy Árpád
Elvileg ma a Fejér Megyei Kormányhivatal a zöldhatóság. DE, csak a Balaton – pontosabban a „Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe” esetében. A „jogi határtól kifele” pedig a Pest Megyei Kormányhivatal a kompetens. (Megjegyzem, hogy a „jogi” és a tényleges (természetes) határ helyenként akár 50 – nem tévedés ÖTVEN – méterrel is eltér egymástól, tehát nem biztos, hogy ahol víz van az a Balaton, de az is lehet, hogy a szárazulat jogilag Balaton.)
Egyébként most olvastam a Magyar Közlönyben, miszerint „az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba történő beolvadással megszűnik, azzal hogy a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi feladatai megyei illetékesség szerint kerüljenek ellátásra; Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: 2017. január 1.”