Ha valaki meg akarta tudni, mi az az igazi hungarikum, akkor a Balatonszárszón megrendezett Kárpát-medencei halászléfőző magyar bajnokságon megtapasztalhatta.
Alapvetően nem a hivatalosan is hungarikummá nyilvánított bajai halászlére gondolok, hanem az összes fajtára, stílusra, amiből harminchármat megismerhettünk a szárszói versenyen. Az igazi hungarikum ez a hatalmas gazdagság, sokszínűség volt, ami a magyarok lakta területeket mindig is jellemezte. Hisz mindenütt más folyók, tavak halai, másképp feldolgozott fűszerek és más népek kulturális hatásai formálták ma megismerhetővé a gasztronómiánkat is. A szárszói hallevesekben is igazán csak az volt közös, hogy mindegyik vízben főzött halból készült és volt bennük paprika.
A 32 induló csapat 33 versenyételét a Lukács István háromszoros Oscar-díjas mesterszakács vezetésével működő zsűri értékelte. Tizennyolc bronz, tíz ezüst és öt arany minősítést ítéltek oda.
A fődíjat, a 2016 év halászlékészítője címet a horvátországi Munk Erik nyerte el.
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség és az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend különdíjait kapta Kárpátaljáról Juhász Miklós és csapata, Nagyváradról Imre Zoltán és csapata.
Munk Erik mellett arany minősítést kapott Gyuricza Tibor (Al-Duna Régió), Csémi László (Al-Duna Régió), Kollmann Péter (Al-Duna Régió) és Szucsány György (Kőrösök Régió).
A fentiek szerint elmondható, hogy a zsűrinek elsősorban a bajai – al-dunai – módra készített halászlevek tetszettek.
Az alábbiakban talán sikerül megmutatni, hogy az alaplé nélküli, tésztás halászlénél százszor sokszínűbb ez a világ.
Bárány Csaba a vajdasági Adáról érkezett csapatával. Mint elmondta, a település elhelyezkedésének megfelelően “tiszai” módra készítették a halászlét. Az alapba keszeg került “jól kipasszírozva, ahogy illik”. Majd később hozzá harcsa, süllő, ponty és kötelezően márna, valamint az ikra.
A szintén a Vajdaságból érkezett szabadkai Tumbasz Rozália olyan bevállalós asszonynak mondja magát, aki még halászlét is mer főzni. Bár földrajzilag a Tiszához jóval közelebb vannak, ő dunai módra, alaplé nélkül készítette tükörpontyból a halászlét, amit tésztával tálalnak. A minőséget szerinte a hal és a paprika határozza meg
A szlovéniai Kót községból érkezett Gyurica József (középen), aki a zalai testvértelepülés, Külsősárd két törpeharcsájával, a mohácsi gyökerű Ragoncsa Ferenccel és Gasparics Győzővel főzött együtt. Passzírozott alaplével pontyból – nálunk a tészta nem szokás, kenyérrel esszük a halászlét – mondták
Imre Zoltán a Szilágyságot képviselő nagyváradi csapat séfje, az érmindszenti Ady Múzeum vezetője – Mi a dunai és a tiszai módszer között találtuk meg az igazi megoldást. Készítünk alaplét, de nem passzírozzuk, csak megszűrjük. Mivel közel vagyunk a Nyugati-Kárpátokhoz, az alaplébe a folyami és tavi halak mellé hegyi halakat és medvehagymát is teszünk. Amikor ez kész, pontyszeleteket főzünk a halászlébe, amit általában kenyérrel fogyasztunk, de itt most sajtos kapros pogácsát adunk hozzá és szilvapálinkát
A horvát zászlóba öltözött Sipőc Árpád a horvátországi Baranyából, Csúzáról érkezett. – Mi a halászlét pontyból, csukából, harcsából főzzük. Nincs semmi passzírozás, mindent hidegen beleteszünk, 45 perc főzés, aztán kész a halászlé. Tésztával tálaljuk.
Sipőc Árpád “csíptetős pontyot” is sütött parázs fölött. Paprikával, Vegetával, sóval ízesíti. Azt mondja 2,5 óra kell nekik, hogy finom legyen
Juhász Miklós Kárpátaljáról – Lepirítjuk a szalonnát, rajta a hagymát, beletesszük a pirospaprikát. Rögtön felöntjük vízzel is, hogy ne égjen oda. Tiszai halakat, vörös szárnyú és dévérkeszeget, domolykót használunk. Amikor már majdnem teljesen elkészült, akkor tesszük bele a patkó alakúra szeletelt tiszai márnát, pontyot és az utolsó 15 percre krumplit. Ízlés szerint egy kis házi pálinkát vagy bort is teszünk bele, majd vörösborral fogyasztjuk
A Balaton déli partjáról a Tisza mellé elszármazott Szalai János, vagy ismertebb nevén Duda és kollégái, korhely módra készítik a világos színű halászlét a Tiszacsegei Halászcsárdában. A tiszai térségnek megfelelően passzírozott alaplével indítanak, majd amikor már a halszeletek is megfőttek, behabarják. A habarást tejföllel, mustárral, babérlevéllel, citromlével készítik, ami egy kis savanykás ízt ad az ételnek. – A behabarás előtt leszedem a paprikát a tetejéről, hogy ne vegye el a tejföl fehérségét – magyarázta Ferge Attila (jobbról), mellette Szalai Zsolt, a kisebbik Duda
A Bajai Jópofa Srácok séfje Bíró Antal tíz éve járja a versenyeket társaival, hogy népszerűsítsék a bajai halászlét. – Most pontyból, kárászból, törpeharcsából készítjük. A lényeg, hogy nincs pirítás, csak főzés. Titka nincs, csak az arányokat kell eltalálni. Mivel a hagyma és a víz mindenütt egyforma, a lelke a finom paprika és a jó ízű hal. Mellé gyufatésztát adunk, amit külön főzünk ki.
Csóti Zoltán Szegedről érkezett társaival. Ők is az alaplé készítésével kezdik a halászlé főzését. Szárszón 35 kilogramm pontyot, harcsát főztek. Hozzá egy szegedi pékségből 3 kilós fehérkenyereket is hozott, amiket külön ide sütöttek neki. A halászlét száraz rozéborral kell lekísérni
Promenád csapat Hódmezővásárhelyről Varga László séffel – Éppen passzíroztak, az alaplét is pontyból készítették, és a végén is pontyot tettek bele. De ők nem szeletben, hanem lekockázva – előtte kicsit besózták, paprikázták, fokhagymázták. Amikor már majdnem elkészült, akkor haltejes, vöröshagymás raguval töltött derejét főztek bele. Plusz mellé még savanyú káposztás, fokhagymás túrós csuszát is adnak szalonnapörccel
Ratvay László és csapata a Duna által közrezárt Szigetcsépről érkezett. Azonnal kiigazított, amikor a bajai halászlét dunaiként emlegettem. Mint mondta, az legfeljebb al-dunai, hisz ők sem úgy készítik, pedig náluk dunaibb település kevés van. Alaplével kezdik keszegből, törpeharcsából, süllőből és más halakból. Szeletként azonban csak pontyot, süllőt, compót tesznek hozzá. Lehet tésztát is enni mellé, de minek, finom ez kenyérrel is – mondta
Karakas János (balról) Szeghalomból, a Berettyó és a Körösök partjáról. Szerinte a passzírozott alaplés halászlé csak vendéglős trükként alakult ki, amikor sajnáltak finom alapanyagot használni, inkább besűrítették a kidobni való részekkel. Ő finom halakból – jelen esetben csukából, süllőből, pontyból készre főzi a halászlét. Hasonlít a bajaira, de mégis más
Hegedűs Csaba mesterszakács Mohács képviseletében érkezett – korábban a mohácsi halászcsárdában dolgozott. Mohácsi halászlét főzök, amit a bajaiak bajainak mondanának, mert ugyanúgy csináljuk, hisz szomszédban lakunk. Talán ők rámenősebbek volta a reklámban, azért terjedt el inkább a bajai elnevezés. Ezt a halászlét dunai pontyból, tavi pontyból, csukából, törpeharcsából és kárászból készítem. Feldarabolok mindent, lesózom és főzöm. Amikor elkezd forrni, bepaprikázom és 20-25 perc alatt készen van. Gyufatésztát adok mellé.
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. munkatársai és segítőik duplán versenyeztek. Először elkészítettek mintegy ötszáz adag halászlét a közönségnek, amit támogatói jeggyel lehetett megvásárolni – a cég ezzel segítette anyagilag is a program megrendezését -, majd nekiálltak a saját versenyételeik készítésének.
Fekete Áron a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. lellei tógazdaságának a vezetője Irma-pusztai pontyból főzött halászlét bajai mintára – alaplé nélkül, gyakorlatilag egybefőzöm a halat a paprikával, hagymával, vízzel. Nem tésztával, inkább kenyérrel és száraz fehérborral ajánlom.
Stanka Gábor, a bugaszegi horgásztó vezetője többféle halból készített, passzírozott alaplébe főzte bele a szálkátlanított pontyszeleteket. Szigorúan kenyérrel fogyasztandó – a versenyételt nem kóstoltam, de a Stanka Gábor közreműködésével is készült 500 adagos halleves finom volt
A fődíjas Munk Erik csapattársa, Molnár Mónika. Valahogy így alakult, hogy róla készült a kép. Mindketten Horvátországból, a baranyai Laskóról érkeztek. Mint elmondta, bajai módra, passzírozás nélkül készítették a halászlét pontyból és harcsából. Ők is tésztával tálalják,
Dorogi Sándor polgármester rendkívül elégedett volt a nemzeti összetartozás napjához megemlékezéssel is kapcsolódó rendezvénnyel. Azt mondta, program előkészítésén, lebonyolításán dolgozó mintegy harminc szárszói kiválóan teljesített. A polgármesteri hivatal, a művelődési ház és más önkormányzati intézmények munkatársai mellett több civil szervezet tagjai is bekapcsolódtak a hatalmas munkába. Külön feladatot jelentett a rossz idő, ami ellen egy hatalmas sátortábor kialakításával próbáltak védekezni. A fával tüzelőknek a fa mellett kis fémállványt is készítettek, hogy a fű ne károsodjon. Nagyon köszönte a Lukács István háromszoros Oscar-díjas mesterszakács által vezetett zsűri munkáját is.
A polgármester úgy tapasztalta, hogy a versenyzők is jól érezték magukat, így megvan a feltétele a jövő évi folytatásnak.
A finom halászlék, pálinkák, borok mellett a jó hangulat kialakításában nagy szerepe volt a mohácsi Dunavkinje tamburazenekarnak, melynek tagjai hol az egyik sátornál tűntek fel, hol egy másoknál. Az éppen ráérő versenyzőkből időről-időre kisebb csapat verődött össze melléjük, hogy a zenéhez saját szokásaik szerint táncoljanak.
És ráadásként egy kis szálka, hisz a nélkül nincs igazi halászlé. Volt olyan határon belüli magyar versenyző is, aki Horvátországból hozott dunai pontyokat, mert itthon január óta a Balaton után már a folyókban sem lehet halászni, így hivatalosan csak halastóban hizlalt, vagy külföldi halakat lehet beszerezni. Ő meg úgy vélte, hogy folyami halból készült halászlét, csak folyami halból szabad főzni.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
