Balatoni vízpótlás – Tihanyban felkészültek a vizsgálatokra – 2003. január 8.
Természetes körülmények között a tavak vízszintje erősen ingadozik, és élőviláguk ehhez alkalmazkodott – mondja Dr. Herodek Sándor, az MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója. Szerinte a Balaton is ennek megfelelően viselkedik.
– A Sió csatorna megnyitása (1863) előtt hosszú távon 3,5 méter volt a legmagasabb és legalacsonyabb vízszint közötti különbség, de ez azóta is elérte a 2 métert. A 19. század végén többször is volt több mint fél méterrel alacsonyabb vízszint a mostaninál. Gyermek-koromban, 1949-ben 20 centiméterrel volt alacsonyabb a vízszint, mint az idei minimum. Sebestyén Olga, a Balaton kiváló kutatója akkor részletesen vizsgálta a tó állapotát. Tanulmányaiból tudjuk, hogy tiszta, átlátszó volt a víz, nem alakult ki algainvázió, és növekedtek a nádasok. Több kutató azon a véleményen van, hogy a külföldi tavakban is gyakori nádpusztulás oka az üdülési szempontból megemelt és stabilizált vízszint lehet. A 80-as években, amikor a Balaton vízszintje lényegesen magasabb volt, sokkal rosszabb volt a vízminőség, mint most. A javulást a külső szennyezések csökkentése okozta, és nincs közvetlen kapcsolat a vízszint és a vízminőség között.
Azt mondhatjuk tehát, hogy a több mint 3 méter átlagos mélységű tóban néhány deciméteres vízszint csökkenés nem jelent ökológiai katasztrófát, a mesterséges vízpótlást nem ökológiai érdekek indokolják.
– A turisztikai érdekek azt kívánják, hogy a megépült kikötőt, csúszdát használni lehessen, ne kelljen sokat gyalogolni a strandon, amíg mélyvízbe ér az ember.
– Természetes. Persze nemcsak a tavat lehet a hajókhoz, a strandokhoz igazítani, fordítva is van megoldás. Például régen a déli parton főként felhúzható uszonyos vitorlásokat használtunk, amelyekkel a sekély vízbe is ki lehetett futni.
– A szakmai érvek ellenére kezd kialakulni a politikai akarat a mesterséges vízpótlás megvalósítására. Készen állnak a szükséges vizsgálatok elvégzésére?
– A korábban mondottak fenntartva is úgy vélem, hogy a vízpótlásnak reális lehetősége van, de azt alapos szakmai munkának kell megelőznie. Intézetünket úgy fejlesztettük, hogy ne legyenek hiányterületek. Vannak vízkémikusaink, algológusaink, mikrobiológusaink, botanikusaink, gerinctelen állatokkal és halakkal foglalkozó kutatóink, akik ismerik a Balatont és a nemzetközi irodalmat.
– Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Meg kell vizsgálni, hogyan változtatja meg a hozott víz a tó vizének ion összetételét, milyen szennyező anyagok érkezhetnek a kibővített vízgyűjtőről, ezeket hogyan lehet kizárni, mennyi növényi tápanyag található az új vízben, ami növelhetné az algásodást, és mit lehet tenni ez ellen, milyen idegen állatfajok behurcolásával kell számolni.
|
Balatoni strandok, bicikliutak, kulturális, sport, szabadidős programok, koncertek, hangversenyek, látnivalók