Balatoni vízpótlás – Átfúrnák a Kemeneshátat – 2003. január 21.
Lassan egy éve, hogy lapunkban olvashatták dr. Gallai István javaslatát arról, hogy legoptimálisabban a Rábából lehetne a Balaton hiányzó vízét pótolni. A nyugalmazott erőműtervezési szakértő szerint a Kemeneshát átfúrásával, a meglévő patakok, folyók bekapcsolásával viszonylag gyorsan és olcsón gyógyírt lehetne találni a tó bajára.
De nem csak most, már harminc évvel ezelőtt is felmerült egy hasonló ötlet. Aztán – vélhetően a csapadékosabb éveknek köszönhetően – feledésbe merült. Az elmúlt hónapokban a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából lefojtatott tudományos vizsgálat megerősítette Gallai István elképzelését. A szakértők szerint a Rábából való vízpótlás mellett szól többek között, hogy a vízkivétel tervezett helye közel van a vízválasztóhoz, a vízátvezetés hossza minden más lehetőségnél rövidebb, a megvalósítás költségei kedvezőek, a vízkivétel helyén a Rába minősége jó, a vízátvezetés útvonala túlnyomó részben meglévő vízfolyásokat venne igénybe, az üzemeltetés olcsó, a költség független az átvezetett vízmennyiségtől, s az esetenként többéves üzemszünet nem csökkentené az üzembiztonságot.
A tanulmány szerint a megoldás ellen szól, hogy a rábai szabad vízkészletek korlátozottak. Bár a szakértők úgy vélik, még így is jutna annyi, hogy éves viszonylatban mintegy 20-25 centiméterrel megemelje a Balaton szintjét. S ez már elég lenne a tó megfelelő működéséhez.
A javaslat szerint a vizet Körmend közelében, a várostól délnyugati irányban kialakított elágazással vezetnék ki a Rábából. Innen egy alig egy kilométeres csatornán a Rábával párhuzamosan haladó Csörnöc-Herpenyő patakba jutna. További 15 kilométernyi út megtétele után, Vasvár közelében újabb elágazó következne. A patakból a Kemeneshát átfúrásával egy öt kilométeres földalatti csatornán át vezetnék a vizet a Zala vízgyűjtő területére. A mintegy 2,5 méter átmérőjű cső végét nyílt csatorna kötné össze a Hegyhát-szentpéteri, majd a Sárvíz patakkal, ahonnan a Rába vize a Zalába, onnan a Kis-Balatonon át a Balatonba jutna. A Kemeneshátat átszelő földalatti szakasz, illetve a kapcsolódó nyílt csatornák két végpontja között közel 40 méter lenne a szintkülönbség. Az áramlást csillapító medencével és érdesített mederrel lassítanák.
A szakértők szerint a mintegy 8 kilométer hosszú új szakasz megépítése, a 30 kilométer meglévő meder rendezése a kisajátítási költségekkel és az üzemirányítási célú monitoring rendszer kiépítésével együtt 2,4 milliárd forintba kerülne ÁFA nélkül. A működtetés éves költségét amortizációval együtt 63 millió forintra becsülik.
Győrffy Árpád
|
Balatoni strandok, bicikliutak, kulturális, sport, szabadidős programok, koncertek, hangversenyek, látnivalók