A Balatonnál a 2016-os viharjelzési szezon idején csökkent az erős viharok száma az előző évekhez képest, ugyanakkor a keleti medencében 3 százalékkal, a középső medencében egy százalékkal, a nyugati medencében két százalékkal növekedett a viharjelzések fenntartási ideje – derül ki többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szezonzáró sajtóanyagából.
Az OMSZ minden évben április 1-től október 31-ig üzemelteti a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására a vihar-előrejelző szolgálatot egy belügyminiszteri rendelet alapján. A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította.
Az OMSZ siófoki viharjelző obszervatóriuma
A Balatonnál nyugati medencében 122 I. fokú, 92 II. fokú, a középső medencében 117 I. fokú, 93 II. fokú, a keleti medencében 115 I. fokú és 96 II. fokú viharjelzést adtak ki. A nyugati medencében 2012, a középső medencében 1931, a keleti medencében 1929 óra volt az összesített fenntartási idő. A korábbi évhez képest a nyugati medencében két százalékkal, a középső medencében egy százalékkal, a keleti medencében három százalékkal növekedett a viharjelzések fenntartási ideje.
A viharjelzések összes időtartama a Balaton három medencéjében hónapok szerint
Az OMSZ szerint a 2016. évi viharjelzési szezon időjárásának főbb jellemzői az alábbiak voltak.
Az erős viharok száma az előző évekhez képest csökkent. A Balatonnál idén 5 napon mértünk 90 km/h-t meghaladó szélsebességet, négy nappal kevesebbszer mint 2015-ben. A legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz, a hónapban három napon is volt 110 km/h körüli vagy azt meghaladó szélmaximum.
A legerősebb vihar július 13-án tört a tóra. Ekkor a Dunántúlon nyugatról kelet felé nagy nedvességtartalmú léghullámok haladtak át, melyben kedvező feltételek jöttek létre heves zivatarok kialakulására. Az egyik nagy kiterjedésű szupercellává fejlődött zivatartömb nyugatról indulva a Balaton északi partja mentén vonult végig, majd ráhúzódott a keleti medencére. Hatására kezdetben 90 km/h, majd a keleti medence fölé érve néhol már 128 km/h sebességet is elérő szélrohamok jöttek létre. Másnap a hajnali, kora reggeli órákban hidegfront menti zivatarokhoz kapcsolódóan fokozódott viharossá a szél. A szélmaximum Balatonőszödnél volt 109 km/h.
A viharok elvonultával július 14-én délelőtt rajtolt el már biztonságban a 48. Kékszalag vitorlás verseny – a rajt előtti gyülekező idején még sötét felhők takarták délről az eget
Az éjszakai vihar nyomai a Kékszalag rajtjának reggelén a Tagore sétányon
Összetört sátortartók, széttépett vásznak a sétányon
A hatalmas szél tönkretette Paulovits Dénes, illetve a Pauger Kft. vadonatúj katamaránját is, ami a Kékszalagon mutatkozott volna be
A harmadik nagy vihar ugyancsak júliusban, a hónap végén, 31-én érkezett a Balatonhoz. A zivataros hidegfront mentén Szigligetnél erősödött meg a legjobban a szél; itt 111 km/h-t mért az automata. A fentieken kívül még áprilisban és augusztusban haladta meg a szélsebesség a 90 km/h-t. Ekkor a nyugati és a középső medencében mértük a legnagyobb értékeket. A havi átlagos szélsebességet tekintve az április és a május volt a két legszelesebb hónap.
Valami készülődik a Balaton felett
2016-ban a viharjelzési szezon első hat hónapjának átlaghőmérséklete a sokévi átlagnál magasabban alakult: Keszthelyen 1,0, Siófokon 1,9 Celsius fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát.
Az időjárás júniusban és júliusban az átlagosnál melegebb, augusztusban már az átlagosnál hűvösebb volt. Az év legmelegebb napja a Balatonnál június 24-e volt. Ekkor Fonyódon 35,2, Siófokon 35,5 fokig emelkedett a hőmérséklet. Egyben ez volt az egyetlen nap, amikor 35 fok felett alakult a napi maximum hőmérséklet. A 30 fok feletti hőségnapok száma Fonyódon 20, Siófokon 22, ami a sokéves átlag közeli érték. Ugyanakkor ez kb. 20 nappal kevesebb, mint 2015 forró nyarán. A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 22,1, Keszthelyen 20,6 fok volt, ami tavaly nyárhoz képest 1,2, illetve 1,0 fokos csökkenést jelent. A Balaton vize július 30-án melegedett fel a legjobban, a napi maximum 28,5 fok volt (1 m mélységben). A hűvösebb augusztusban már csak a hónap első hetében lehetett mérni 25 fok feletti vízhőmérsékletet Siófoknál.
A csapadékviszonyokról elmondhatjuk, hogy az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban a tó térségében átlagosan 405 mm körüli csapadék hullott. Ez a keleti medencében az átlagot mintegy 20%-kal meghaladó, a nyugati medencében az átlaghoz közelítő érték.
A három nyári hónapban több csapadék hullott a szokványosnál. Az egész Balatonra jellemző 280 mm körüli átlagérték a keleti medencében 44%, nyugaton 24%-os emelkedést jelent a sokévi átlaghoz képest. A legcsapadékosabb nap Balaton-szerte július 13-a volt, amikor többfelé hullott 50-60 mm-t meghaladó mennyiség az átvonuló zivatarokból.
♦
Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal közösen kiadott közleményből kiderült, hogy a kapitányság hat vízirendészeti rendőrőrsén dolgozó 17 motorcsónaknak, illetve 56 hajóvezetőnek elsősorban nem a fürdőzők adták a munkát. Főleg a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használókkal kapcsolatban szükség rendőri intézkedésre, mentésre.
A kapitányság munkatársai 2016-ban eddig 132 esetben 311 fürdőzőt, vagy hajózó személyt mentettek ki a vízből. 2016. április 1. és október 28. között 10 ember fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna – írják az OMSZ és a vízirendészet közös közleményében.
Képek és infografika Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
