Borzalmas veszteségeket hozott az első covidos év a balatoni turizmusnak. Régiós szinten 44 százalékkal esett vissza a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, a vendégéjszakák száma 2,6 millióval lett kevesebb, miközben a szállásdíj bevétel 18 milliárd forinttal csökkent. De minden rossz ellenére is úgy tűnik, az érintettek többnyire sikeresen kezelték a kihívásokat. Ezt bizonyítja, hogy amíg országosan 58 százalékos volt a visszaesés, a balatoni régióban csak 44 százalék.
A szokatlanul korai éves turisztikai összesítés elkészítésére az a szomorú helyzet adott lehetőséget, hogy 2020. november 10-e óta gyakorlatilag nem működnek a szálláshelyek. Így nem kell megvárnunk a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) hagyományosan megszokott februári zárást, már az első 11 hónap adatainak ismeretében is kiszámolható a kereskedelmi szálláshelyek teljes évi forgalma. Igaz, az “összetett” eredményre júniusig várni kell, mert akkor válik teljessé a KSH adatszolgáltatása a magánszállásadók adataival.
Az elemzésünkbe 39 olyan települést vettünk be, amelyről néhány kivétellel a teljes adatkör rendelkezésre állt. A jelentősebb forgalmat bonyolítók közül Alsópáhok és Zánka kimaradt, mert az ott működő turisztikai vállalkozások száma nem érte el azt a jogszabályban megállapított alsó határt, ami fölött egy-egy szálláshely érdeksérelme nélkül önállóan nyilvánosságra hozhatók az adatok. Az adatokkal végzett számításainkat egy táblázatba összerendelve jelenítjük meg, hogy így szemléltessük a balatoni turizmus első járvány sújtotta évében zajló folyamatokat. A 2020-as év furcsaságainak, rendkívüliségének bemutatása mellett képet adunk arról is, mennyire sok színű a balatoni turisztikai piac.
A kötelező távolságtartás szerint kialakított terasz a hévízi Festetics téren augusztus elején – Fotó: Győrffy Árpád
A korábban készített országos összesítésünkből már kiderült, a balatoni települések az átlagosnál jobban vették a járvány miatti akadályokat. Miközben országosan 58 százalékos volt a forgalomcsökkenés a kereskedelmi szálláshelyeken a 2019-es eredményhez képest, a balatoni régió az észak-magyarországi és a Tisza-tavi régióval holtversenyben a második helyen végzett a vendégéjszakáknál elszenvedett “csak” 44 százalékos visszaeséssel. A legjobban dél-dunántúli régió szerepelt 43 százalékos forgalomcsökkenéssel.
A régiós dobogó első helyét a korábbi forgalmának egyharmadát elvesztő Balatonfüred szerezte meg az előző évet behozhatatlan előnnyel záró Hévíztől. Hévíz teljesítménye az idén csak a második helyre volt elég. A váltásra azért kerülhetett sor, mert Hévíz csak a 2019-es forgalmának bő harmadát tudta megtartani (37 %) a nála rendkívül meghatározó külföldi forgalom 79 százalékos csökkenése miatt. Balatonfüred külföldi vesztesége “csak” 69 százalékos volt, és náluk egyébként sem annyira nagy súlyú ez a vendégkör, mint Hévízen. A hazai forgalomban Füred rendkívül jó eredménnyel a 2019-es forgalom 87 százalékát hozta, és a 61 százalékos hévíz belföldi forgalom is 1 százalékkal jobb az országos eredménynél.
Kalanyos Dezső harmonikás hálás vendégekkel a balatonfüredi Tagore sétányon – Sokaknak szerepe lehetett abban, hogy az országos 44 százalékos visszaeséssel szemben itt csak 33% volt a veszteség – Fotó: Győrffy Árpád
Az augusztusi Bor- és Gasztrokorzó nyitófelvonulása – Hévíz csak a 2019-es forgalmának bő harmadát tudta megtartani a külföldi forgalom 79 százalékos csökkenése miatt – Fotó: Győrffy Árpád
A harmadik helyet az előző évhez hasonlóan Siófok szerezte meg. A város kereskedelmi szálláshelyei összességében a 2019-es forgalom 60 százalékát hozták. A hazai forgalom náluk a korábbi 76%-a, a külföldi a 2019-es 29%-a lett.
A siófoki Fő tér a Víztoronnyal – a város megtartotta harmadik helyét a kereskedelmi szálláshelyek forgalma szerinti versenyben – Fotó: Győrffy Árpád
Megtartotta 4. helyét a 61 százalékos eredményt produkáló Zalakaros is, az 5. helyre pedig egy helyet javítva Cserszegtomaj futott be szintén 61 százalékos teljesítménnyel.
Vízi torna a zalakarosi gyógyfürdőben megtartották a 4. helyet – Fotó: Győrffy Árpád
A lista további részében a fesztiválturizmusnak nagyon kitett Zamárdiban, a jelentős külföldi forgalmat bonyolító Tihanyban, Alsóörsön, a Hunguest szállodák működésére érzékeny Almádiban és Tapolcán láthatunk az átlagosnál nagyobb visszaesést a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka forgalmában. A közepes forgalmat adók között rendkívül jól teljesített Révfülöp, Badacsonytomaj, Balatonboglár és Fonyód többek között.
TOP39 – Balatoni települések vendégforgalmának, szállásdíjbevételének változása és a SZÉP-kártya használat mértéke a 2019-ben és 2020-ban – KSH – Győrffy Árpád – Balatontipp
Ahogy a táblázatból is kiderül, a vendégforgalmi adatok mellett kiszámoltuk azt is, hogyan változtak egy-egy balatoni település szállásdíjakból származó bevételei. Jól érzékelhetően a települések többségénél a bevételek a vendégéjszakáknál kisebb mértékben maradtak el az egy évvel korábbitól. Persze voltak ezzel ellentétes tapasztalatok is. A legnagyobb vesztesnek tekinthető Hévízen például egyaránt 37 százalékos volt a vendégéjszakák és a bevételek csökkenése is. A városban működő kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj árbevétele több mint hatmilliárd forinttal csökkent, a 2019-es 10,1 milliárd forintról 3,7 milliárdra esett vissza.
Megnéztük az is, hogy egy-egy településen átlagosan mennyibe kerül egy eltöltött éjszaka. Természetesen ezek az árak sokféle szálláshely díjaiból állhatnak össze, de valamennyire mégis képet adnak az érintett település turisztikai kínálatáról. 2020-ban a balatoni átlagos éjszaka 8381 forintba került a kereskedelmi szálláshelyen, ami 10 százalékkal magasabb a 2019-es éjszakánkénti átlagárnál. A legmagasabb átlagárat az egyik legkisebb településen, Köveskálon találtuk, ahol 19431 forintot kellett fizetni az átlagos éjszaka után. Ez szinte megegyezik az előző évi 19367 forintos díjjal. A legalacsonyabb átlagár 2534 forinttal Szántódon volt, ami ráadásul 19 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ebből a csökkenésből várhatóan nem lesz trend. Ha elkészül az ötcsillagos családi élményszálló, a település akár még Köveskál helyét is elirigyelheti.
Az exkluzív szálláshelyeket működtető Balaton-felvidéki Köveskál népszerű látnivalója a falu közepén álló egykori “közös mosoda”, a Mosó – Fotó: Győrffy Árpád
A szállásdíj emelkedés átlagos mértéke a jelentősebb forgalmat bonyolító települések közül Balatonfüreden 9, Siófokon 28, Zalakaroson 15, Cserszegtomajon 18, Balatonszemesen 10, Zamárdiban 30, Tihanyban 24 százalékos volt. Ezzel szemben Hévízen és Badacsonytomajon 1, Balatonbogláron 3, Balatonalmádiban 14 százalékkal kevesebb bevételt hozott egy vendégéjszaka 2020-ban, mint egy évvel korábban. A változásnak csak egyik oka lehetett a díjemelés(csökkentés), az is előfordulhat, hogy az adott helyen egy új, a korábbiakhoz képest magasabb kategóriájú szálláshely lépett be, vagy éppen kiesett egy drágább hely a kínálatból.
A zamárdi 30%-os díjemelkedést valószínűleg a fesztiválok elmaradása miatti olcsóbb szálláshelyek kiesése magyarázza elsősorban – A 2013-as Balaton Sound vendégei egy alkalmi kempingben Fotó: H. Szabó Sándor
A Covid hatását talán legjobban azon a grafikonon érzékelhetjük, amelyiken a három legnagyobb forgalmú település, Balatonfüred, Hévíz és Siófok vendégéjszakáinak havonkénti változását mutatjuk be a két legutolsó évben. Ebből nem csak az egyes hónapok lenullázódását láthatjuk, hanem azt is, hogy a nyári csúcsok is jelentősen elmaradtak a korábbitól a külföldiek kiesése miatt.
A vendégéjszakák számának havonkénti változása Balatonfüreden, Hévízen és Siófokon 2019-ben és 2020-ban a KSH adatai alapján – Balatontipp – Győrffy Árpád
Végül érdemes egy pillantást vetni a SZÉP-kártyák használatára is, ami a régió teljes szállásdíj bevételéből 29 százalékos részt képviselt 2020-ban. Településenként jelentősen eltér a használat aránya, de többnyire meghaladja a bevétel 20 százalékát. A nagyobb forgalmú települések közül Füreden 26, Hévízen 29, Siófokon 19, Zalakaroson 46 százaléka származott SZÉP-kártyás befizetésből.
Az adatokból kiderül az is, hogy 2020-ban a SZÉP-kártya a korábbinál is fontosabb fizetőeszközzé vált. Ezt jól jelzi, hogy a régióban lezajlott 44 százalékos vendégforgalom csökkenéssel szemben a SZÉP-kártyával fizetett szolgáltatások értéke csak 7 százalékkal maradt el az előző évitől. Csak három olyan települést találtunk a TOP39 között – Balatonkenesét, Balatonmáriafürdőt és Zalacsányt – ahol az éjszakák számánál és a bevételnél jobban csökkent a kártyával fizetett összeg. Vannak egészen extrém növekedések is, de például Füreden is 8, Hévízen is 11 százalékos volt az emelkedés a teljes 2019-es összeggel összehasonlítva. Mivel már ma is sok olyan kártya van a lakosságnál, aminek lejárt a normál felhasználási ideje, valószínűleg a többség mielőbb szabadulni akar majd tőle, ha megnyílnak a szálláshelyek. Így a második covidos szezonban akár még a korábbinál is fontosabb fizetőeszköz lehet a SZÉP-kártya.
A balatonkenesei part Akarattya irányából – Itt kisebb lett a SZÉP-kártya részesedése a bevételben – Fotó: Győrffy Árpád
Zárásként egy kis megnyugtatás azoknak, akik mást vártak győztesnek. Bár most a Balatonnál és országosan is Balatonfüred került a dobogó csúcsára, ez az első hely lehet, hogy csak pünkösdi királyság lesz. Mint az írásban többször hangsúlyoztam, a fenti számítások a kereskedelmi szálláshelyektől, tehát a szállodáktól, panzióktól, kempingektől begyűjtött adatok alapján készültek. A köznyelvben magánszálláshelyként, “zimmer freiként” emlegetett “üzleti célú egyéb szálláshelyek” tavalyi adatait csak június elejére gyűjti össze, teszi közzé a KSH. Így az igazi végeredményt is csak akkor lehet majd kihirdetni.
A magánszállásadás különböző súllyal szerepel egy-egy település vendégforgalmában. A korábbi években a négy legjobban teljesítő közül Balatonfüreden 10 százalék alatti, Hévízen és Zalakaroson 11-12 százalék közötti volt a magánszállásadók részesedése a teljes vendégéjszakaszámból, miközben Siófokon általában közelítette az egyharmadot. Ha 2020-ban is hasonlóan alakult a forgalom összetétele, akkor szinte biztosra mondható, hogy “összetettben” Siófok megelőzi majd Hévízt, de az is elképzelhető, hogy Siófok Füredet legyőzve a balatoni első helyet is megszerzi. Az országos első hely megszerzése ennél kicsit nehezebb lesz, mert a jelenleg 2. helyen álló Hajdúszoboszló Siófokhoz hasonlóan sok magánszállással működik, így várhatóan ott is jelentősen nőnek majd a számok.
Ennyi izgalom maradt a következő hónapokra a Siófok- és Füred-pártiaknak. A szállásadóknak az lesz az igazán fontos, hogy a második covidos évben mikor nyithatják ki végre újra házaikat a vendégek előtt.
Győrffy Árpád
Az országos összegzésünket itt olvashatják
Balatonfüred nyerte a kereskedelmi szálláshelyek országos versenyét a covidos évben
Ha valakit részletesebben is érdekel, és e-mailben kéri a szerkesztoseg kukac balatontipp.hu címen, akkor szívesen elküldjük a vendégéjszakák és bevételek településenkénti adatait hazai és külföldi vendégek szerinti bontásban is.
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
