Balatoni TOP31 – Eljött az igazság órája, kiderült, kik voltak a legjobbak

Egy nem igazán balatoni város, Hévíz verte a tóparti településeket a turisztikai váltófutásban. A következő öt helyen is a korábbi szereplőket, Siófokot, Balatonfüredet, Zalakarost, Zamárdit és Balatonszemest találjuk a 2016-os listán. A részletes adatokból azonban kiderült, hogy nincsenek bebetonozott helyek.

 

A napokban vált hozzáférhetővé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teljes adatbázisa a kereskedelmi szálláshelyek 2016-os forgalmáról. Innen gyűjtöttem le több évre visszamenőleg a vendégéjszakákra vonatkozó éves adatokat, hogy a szükséges számítások elvégzése után a változásokról is képet kapjunk.

Mielőtt még áttérnénk a részletekre, néhány adat a 2016 végéig “balatoni idegenforgalmi régióként” besorolt terület együttes teljesítményéről. Mint az adatokból kiderül, kicsivel az országos átlag alatt, de így is jelentősen nőtt a balatoni vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakák számának együttes emelkedése 2016-ban 6,2 százalék volt, ami 0,8 százalékkal marad el az országos átlagtól. A balatoni belföldi forgalom 8,3 százalékos emelkedése 1,2 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A külföldi forgalom 2,2 százalékos növekedése azonban a legkisebb volt a régiók között, csak harmada a 6,9 százalékos országos javulásnak. 

A balatoni térség az ország idegenforgalmi régiói közül tavaly is a második legnagyobb vendégforgalmat bonyolította. A kereskedelmi szálláshelyeken országosan eltöltött 27,7 millió vendégéjszakából 19,5 százalékos volt a részesedése. A külföldi forgalomból ennél kevesebb, 12,9 százalék, a belföldiből viszont több, az összes hazai vendégéjszaka 26,1 százaléka jutott a balatoni régióba.

A teljes vendégforgalmat nézve az első helyen továbbra is Budapest és a fővárost körülvevő közös régió áll 38,2 százalékos részaránnyal. De maga Budapest is kicsit több mint harmadát adta a teljes országos forgalomnak a 33,7 százalékos részesedésével.

A részletes balatoni eredményekre áttérve azt már a bevezetőben tisztázni kell, hogy a KSH-nál nem számíthatunk teljes körű adatsorra. Ugyanis olyan településekről nem teszik nyilvánossá az adatokat, ahol a szálláshelyek alacsony száma miatt szerintük következtetni lehetne egyes üzletek forgalmára. Így nincs adat Alsópáhokról, Tapolcáról, Révfülöpről, Balatonakaliról, Balatonkeneséről, Balatonakarattyáról, Marcaliról – hogy csak néhány olyan helyet emeljek ki, ahol nagyobb szálláshely is működik.

A másik oldalról viszont érdekes lehet, hogy az idén először készítettem olyan összeállítást, ami már visszamenőleg tartalmazza a 2017. januártól létező balatoni kiemelt turisztikai térség jelentősebb új területeit, Veszprémet, Sümeget és Kehidakustányt. A három új szereplő a középmezőnyben talált magának helyet.

A fentiekre tekintettel a mintegy félszáz kereskedelmi szálláshellyel rendelkező “balatoni” településből 31 került az adatsorba. A könnyebb kezelhetőség miatt balatoni TOP31-nek kereszteltem a csoportot, de ezt csak azzal a megszorítással vehetjük komolyan, hogy lennének más olyan települések is, amik még bőven beleférnének a középmezőnybe, ha ismernénk az adataikat.

A listában szereplő balatoni települések – az újak nélkül – a decemberig létezett régió teljes forgalmának 90 százalékát adták.

Minden településnél a 2008, 2015 és 2016 teljes évi vendégéjszaka forgalmat gyűjtöttem le külön a külföldi, külön a belföldi vendégekkel és együttesen is. A számok közül csak a 2016-os adatok láthatok az alábbi táblázatokban, a korábbiakat csak a számoláshoz használtam, hogy kiderüljön, hogy változtak a forgalmi adatok egy év és nyolc év viszonylatában. Ahol az n.a., tehát a nincs adat szöveg szerepel, ott az adatbázis nem tartalmazott nyilvános forgalmi adatot a 2008-as évre.

 

Az első balatoni táblázatban azt mutatom be, hogy egyes településeken hogyan változott a vendégéjszakák száma a különböző vendégcsoportokban a két időtávlatban. A százalékos adatok a növekedés, illetve negatív előjel esetén a csökkenés mértékét jelzik a 2016-os forgalom százalékában. Tehát például egy 583,7-es szám azt jelenti, hogy az adott esetben közel hétszeresére nőtt a forgalom a két év viszonylatában.

A számok magukért beszélnek, így talán mindenki levonhatja a következtetéseket egy-egy településről és összességében is. Talán annyit azért hozzá tennék, hogy az első öt helyet huzamosan tartó Hévíz, Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Zamárdi a jelek szerint 2016-ban is erősített. Bár Fürednél kicsit rezeg a léc, hisz a 3,6 javulás jóval alatta van az országos és a balatoni átlagnak is. Az meg különösen meglepő, hogy miközben új, korszerű szálláshelyekkel bővültek, mintha csak a határig érne a jó hírük. A külföldi forgalom 3,2 százalékos csökkenése legalábbis ezt jelzi akkor, amikor az élcsoport többi tagja 5-18 százalékkal erősített ezen a területen.
A hatodik hely lassan kiadóvá válik Balatonszemes gyengélkedése, Keszthely, Cserszegtomaj erősödése miatt. Zánka valószínűleg nem tartozik az esélyesek közé – erről majd később.

A mezőny második felében, a százezer körüli határ alatt azért láthatunk nagyobb forgalomváltozásokat akár egy év távlatában is, mert ezeken a településeken egy szálláshely kiesése – például egyházi kézbe adása, szociális célú hasznosítása, bezárása -, vagy egy új szálláshely beindulása is radikális változást okozhat. Néhol a csőd, egy nagyobb felújítás, vagy az Erzsébet táborok színe változása hoz radikális változást. Ezt az adatsort még nem érinti, de hasonló okok miatt már előre keresztet vethetünk például a zánkai úttörőváros 2017-es adataira, amit az idei szezontól várhatóan “vallási célú” besorolással használnak.

A másik táblázatban  is a TOP31-es települési kör szerepel a tavalyi összes vendégéjszaka szerinti sorrendben, de itt a forgalmi adatok helyett az egy évvel és a nyolc évvel korábbi helyezésük olvasható a táblázat utolsó oszlopaiban.

 

A nagy lemaradók között, a korábbi jó pozícióból több helyet is vesztők között találjuk Tihanyt, Balatonalmádit, Világost, Földvárt, Lellét, Boglárt, Szárszót.

A nagyon sikeresek között pedig mindenképpen Zamárdit kell kiemelni, ahol sikeres programokkal találtak rá valami eredményes megoldásra. És végül Cserszegtomaj, amelyik a sor végéről egyik évről a másikra az élbolyba került. Sajnos nincs információm arról, hogyan csináltak a 2015-ös 47 ezer vendégéjszaka után 2016-ban 155 ezret, de igyekszem kideríteni. Addig is jó böngészést a számok között.

Fotós, számológép és szövegíró Győrffy Árpád

Az országos toplistásokról készült írásom további balatoni információkkal is a Turizmusonline oldalon olvasható: Összeállt a leglátogatottabb hazai települések listája

 

Itt is feliratkozhat a heti hírlevelünkre