Napra pontosan harminc évvel ezelőtt, 1989. december 20-án alakult meg a tó körüli önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség, hogy képviselje a régió sajátos érdekeit.
Mivel gyakorlatilag végig jelen voltam a megalakulással, majd az 1991-es újjáalakulással kapcsolatos eseményeken, az akkori lépések rövid felidézésével tisztelgünk a jubileum előtt.
A teljes Balatonra kiterjedő összefogás ötlete a déli parti települések vezetőiben, tanácselnökökben, vb-titkárokban fogalmazódott meg a rendszerváltás indulásának pezsdülő időszakában, 1989 nyarán. Október közepén egy Boglárlellén tartott egyeztetésen a Zalához és Veszprém megyéhez tartozó települések vezetői is támogatták a somogyiak kezdeményezését, és úgy döntöttek, mielőbb létre kell hozni a településeket összefogó Balatoni Szövetséget.
Akkor a tanácskozás házigazdáját, Szabó József boglárlellei tanácselnököt kérdeztem a szervezkedés okairól, céljáról.
– A Balatonnak ezernyi gazdája van, ebből következően valójában egy sincs. Ennek a szövetségnek alapvető feladata lesz, hogy ezt a gazdaszerepet együttesen és minden településen vállalja. Most végre a tanácsokon keresztül az itt élő lakosság veheti kezébe a Balaton gondjait, szemben a megelőző időszakkal, amikor mindenféle megyei és országos bizottságok, főhatóságok akarták eldönteni, hogy mi jó nekünk. Az egyesülési törvény alapján működve szeretnénk elérni, hogy többé ne dönthessen senki a Balatonról a mi megkérdezésünk nélkül.
Talán szemléletesebb, ha saját városom példáját hozom. Mi az eddigi, állami atyáskodó rendszerben néhány terület kivételével ugyanolyan megítélés alá estünk, mint bármely más település, így az állandó lakosok alapján visszaosztott pénzből kellett megoldanunk a város nyári működtetését is, pedig akkor hatszorosára is megnőhet az itt élők száma. Mi nem kérünk kedvezményeket, csak azt szeretnénk elérni, hogy nagyobb arányban részesedjünk az itt termelődő pénzből. Természetesen tudjuk, hogy a város lakói többletjövedelemre tesznek szert az országos átlaghoz képest a szobák kiadásával, de ez a tevékenység az országnak is hasznot hajt – mondta akkor többek között Szabó József.
Az egyeztető fórumon egy hat fős bizottságot állítottak fel, ami elkészítette a szövetség alapszabályának tervezetét, és azt megküldte minden érintett tanácsnak. Az alakuló közgyűlést december 20-ára hívták össze keszthelyi Balatoni Múzeumba.
A közgyűlésen huszonhárom Balaton-parti tanács mondta ki a Balatoni Szövetség megalakítását Siófok székhellyel. A szám kicsit becsapós, mert a ma ismert települések szerint ennél jóval nagyobb kört érintett a szervezet. Nem csak az olyan, később megfeleződő településekről van szó, mint Boglárlelle vagy a Zamárdiból önállósuló Szántód, hanem a több kisebb települést képviselő közös tanácsokról is.
A szövetség tagjai a régió érdekeinek közös képviseletét, védelmét tűzték ki célul. Beleszólási lehetőséget kértek a törvények kialakításába, a Balatont érintő kormányzati döntésekbe. A szövetség elnökévé dr. Gáti Istvánt, Siófok nyugalmazott tanácselnökét, ügyvezető titkárává dr. Filiszár Tibor siófoki vb-titkárt választották.
Balatonalmádi és Balatonfüred nem volt az alapítók között. A balatonfüredi tanács képviseletében megjelent dr. Hajba Csaba megbízott vb-titkár gratulált az alakuláshoz, de bejelentette, hogy Füred pillanatnyilag nem kíván belépni.
– Ez a bejelentés az én személyes véleményem, hisz tanácsunk se a belépésről, se a távolmaradásról nem döntött még. Az alapítás gondolatát nagyon jónak tartom, azt csak támogatni lehet. Ellenben az alapszabályból visszaköszönő hierarchikus felépítésű szervezet helyett egy megfoghatóbb, közvetlenebb, ad hoc bizottságokkal működő kellene. A szervezetben a hangsúlyt a közgyűlésre helyezném, nehogy az elnök vagy az ügyvezető titkár önmagában a szövetségként működjön – magyarázta kérdésemre akkor a kívülmaradás okát távozása előtt.
Balatonfüred belépésére a következő év őszén tartott önkormányzati választásig nem került sor, de az új képviselő-testület már megalakulás után nem sokkal megvitatta a csatlakozás kérdését. A képviselők arra jutottak, a város érdekelt abban, hogy egy érdemlegesen és demokratikusan működő, a Balaton és a környező települések problémáit felvállaló regionális szerveződésben részt vegyenek. Nem érdekük azonban egy felülirányított, bürokratikus szervezet fenntartása és támogatása. Ezért javasolják, hogy a szövetség – a tisztségviselői garnitúra megújulásán túl — szervezeti életét is helyezze más alapokra, amelyet egy új alapszabály tükrözzön, a legközelebbi közgyűlésen megvitatva és elfogadva.
Egy 1991. január 14-én tartott siófoki egyeztetésen is felmerült egy új szövetség megalakításának lehetősége, de arra jutottak, nem húzzák az időt egy új alapszabály kidolgozásával, új szervezet bejegyeztetésével, inkább folytatják a munkát az 1989-ben létrehozott szervezetben. Úgy vélték, az alapszabályban korábban megfogalmazott célok, a Balaton védelme, az idegenforgalom és a helyi lakosság érdekeinek összehangolása, ma is érvényesek, de a szabályokat hozzá kell igazítani az önkormányzatisággal kapott nagyobb felelősséghez és lehetőségekhez.
A szövetség újjáalakuló közgyűlését 1991. február 8-án tartották meg Balatonfüreden. A közgyűlésen 26 önkormányzat képviseltette magát, további öt képviselője megfigyelőként volt jelen. Az alapszabályt a korhoz igazítás mellett kiegészítették azzal, hogy az 1904-ben Siófokon létrejött első Balatoni Szövetség megalapítóit a szellemi elődeiknek tekintik. Arról a szervezetről bővebben itt olvashatnak Schildmayer Ferenc írásában.
A megújított alapszabály elfogadása mellett megválasztották a szervezet új tisztségviselőit. Az elnök Simon Károly füredi, két tárelnök pedig Horváth Gábor fonyódi és dr. Szelestey Tamás keszthelyi polgármester lett.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
