Különleges korokban, helyzetekben, személyeknél, közösségeknél vizsgálták a barátság szerepét, jellemzőit, hatását a hévízi Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság múlt hét végén tartott hagyományos találkozóján, a Hévízi Tanulmányi Napokon.
A Csokonai Társaság működése több évtizedre nyúlik vissza, igaz, a kezdeti időkben “csak” még afféle magán irodalmi szalon volt. Létrejöttét egy Zalából elszármazott svájci magyarnak, Major-Zala Lajosnak köszönheti. A 2006-ban elhunyt költő az 1970-es évektől a Hévízen vásárolt nyaralójába hívta meg Lajos napra művészbarátait. Az írók, költők és más alkotók rövid felolvasásokkal mutatták be újabb műveiket.
A névnapi irodalmi szalont 1985-től Csokonai Asztaltársaságnak nevezték, majd az akkori hévízi polgármester és a Szent András Kórház igazgatójának támogatására is építve 1992-ben “Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság” néven hivatalos szervezeti formában folytatták tovább a működésüket. Az évente megrendezett tanulmányi napokon számtalan előadás hangzott el, amelyekből később kötetek, publikációk születtek. A társaság vendégeként sokan megfordultak Hévízen a magyar szellemi élet kiválóságai közül. Így volt ez az idei tanulmányi, vagy más néven irodalmi napokon is, aminek témáját a barátság adta.
A találkozóhoz most is a Szent András Reumakórház biztosított helyet. A Csokonai Társaságot vezető Tar Ferenc elnök pénteki megnyitója után köszöntötte a résztvevőket Papp Gábor polgármester is, aki örömét fejezte ki, hogy a társaság ma is stabilan működik, s ehhez a város további támogatását ígérte.
Az első előadást, a később Csokonai-díjjal jutalmazott dr. Katona Csaba történész a barátság szó jelentéséről, jelentésének koronkénti változásairól tartotta. A két napon át zajló előadások között több más mellett Pomogáts Béla Fejtő Ferenc a békítő szerepét mutatta be József Attila és Illyés Gyula kapcsolatában, Tóth Éva Csokonait és barátait mutatta be, Kardos Gy. József Arany és Petőfi barátságáról, Kapiller Imre Kisfaludy Sándor és Szegedi János kapcsán az úgymond kutya-macska barátságról beszélt. Előadást tartott még Kubasek János, Nagy Pál, Szécsényi Mihály, Sárai Szabó Katalin. A betegsége miatt távol maradó Alexa Károly helyett pedig közösen dolgozták fel az emberi kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását.
Az irodalmi napok résztvevői – az első sorban Tar Ferenc elnök
Az előadások között volt egy “erdélyi blokk” is, amiben Kántor Lajos a kolozsvári Korunk című folyóirat korábbi főszerkesztője a Korunk “barátairól”, Gálfalvi György a marosvásárhelyi Látó című folyóirat egykori főszerkesztője a lap körül csoportosuló értelmiségiekről, Szabó Zsolt a szintén kolozsvári Művelődés című folyóirat korábbi főszerkesztője Koós Károly és Szentimrei Jenő barátságáról beszélt.
A résztvevők megismerkedtek több folyóirat friss számaival és több új kötettel is. Köztük volt egy olyan is, amit a Csokonai Társaság adott ki. A “Liebe Linda, kedves Lajos” című kötetet Bokányi Péter szerkesztette Major-Zala Lajos és Weöres Sándor levelezésének egy részére építve. A leveleket Major Zala Lajos gyermekei, Attila és Gyöngyi ajándékozta a társaságnak. A kötetben a leveleken túl helyet kapott Lőcsei Péter tanulmánya, melyben Weöres Sándor és Károlyi Alice nyugat-európai kapcsolataival foglalkozik, valamint a Csokonai Társaság tagjainak, Zalán Tibornak, Tari Istvának, Hizsnyai Zoltánnak, Jász Attilának, Balogh Robertnek, Balla D. Károlynak és Sütő Csabának Weöres Sándor ihletésére írt egy-egy verse.
Az irodalmi találkozó fontos eseménye hagyományosan a költőverseny. Ehhez Zalán Tibor költő minden évben az első reggel megad öt mondattöredéket. Ezeket felhasználva, beépítve verset kell írni az indulóknak, amit este már fel is kell olvasni. Az idén az alábbi töredékekből kellett építkezni:
“csöndesen és váratlanul; tegnap éjjel eső verte a fákat; a harisnyatartó a fogason lógott; behúzott fékkel; óvjanak a tavirózsák”
Zalán Tibor szombaton reggel hirdette ki, mi lett a költőverseny eredménye, minden indulót legalább egy Sportszelettel ajándékozott meg. Mint kiderült, ez legalább biztos nyeremény volt, mert a Szécsényi Mihály Hévízi haikuk című verséért megítélt különdíj – egy hévízi hétvége – fedezetét még ezután kell előteremteni. A találkozón előadóként is szereplő költőről annyit mindenképpen tudni kell, hogy társadalom- és várostörténettel, elitkutatással és nőtörténettel foglalkozó történész. Az utóbbi területen belül is különösen nagy szakértője a 19. század második felében és a 20. század első felében működő kéjnőknek, bordélyházaknak, kéjnőtelepeknek.
Szécsényi Mihály (balról) és Zalán Tibor a különdíj jelképes átadásakor
A költőverseny fődíját, a Lilla-díjat Balogh Robert író, költő, szerkesztő nyerte el a Több romantikát hiányló lamenta… című versével. A verset akár meg is hallgathatják a költő előadásában.
Mivel Balogh Robert ezzel már a harmadik alkalommal vitte el a fődíjat, a társaság vezetői úgy döntöttek, hogy jövőre is örömmel veszik az indulását, de díjra akkor már ne számítson, mert annak elnyerhetőségét három alkalomra korlátozták. A “Lilla-szobor” mellé a díj egy egy hetes hévízi pihenés, ami a különdíjjal ellentétben nem kérdéses, mivel a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház ezzel is támogatja a társaság működését.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
