A hosszú távú előrejelzések szerint az idei nyár az átlagosnál melegebbnek és szárazabbak ígérkezik, de nem lepődhetünk meg a szélsőséges időjárási jelenségeken, sőt nagy valószínűséggel számíthatunk ilyenekre, derült ki a Balaton Fejlesztési Tanács pénteki ülésén.
Az online rendezett tanácskozáson dr. Horváth Ákos meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának vezetője tartott előadást a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásairól.
A klímaváltozás létezése és hatását ma már nem lehet letagadni, de nem az a lényeg, hogy egy vagy két fokot emelkedik a hőmérséklet, ahogy sokszor leegyszerűsítve tárgyalják. Alapvetően arról van szó, hogy az egész globális cirkuláció megváltozott. Az északi pólus és a trópusok közötti különbség által vezérelt rendszer kaotikusan kezd viselkedni, a pólus hideg magja felszakadt. Ennek a hatása mutatkozik meg a Balatonnál is – mondta bevezetőjében.
Az átalakulás téli hatásaként rövidebbek a jeges periódusok, a jég állaga is megváltozott. Kisebb az esélye annak, hogy olyan összefüggő jég alakuljon ki, ami sportolásra alkalmas. Persze előfordul, ahogy 2016-17. telén rendkívül vastag jég alakult ki.
Az a bizonyos 2017-es jég, amin még átcsúszást is tartottak – a képen az ábrahámhegyi lékfürdés február 4-én – Fotó: Győrffy Árpád
Horváth Ákos szerint a korábban elsősorban Nyugat-Európára jellemző téli, tavaszi viharok, az úgynevezett viharciklonok gyakorisága megnőtt nálunk is. De megfigyelhetjük az évszakok eltolódását is. Az ősz nagyon sokáig tart, sokszor november közepéig, végéig, ugyanakkor a klasszikus tavasz későn érkezik, s akkor is zaklatott időjárással, gyakori komoly fagyokkal.
A téli, tavaszi viharos időjárás és a viharciklonok a megnövelt magasabb vízszinttel párosulva egyre gyakrabban eredményezik a Balaton kilengését, főként a délnyugati szektorban jelentkező elöntésekkel.
– Ezeknek a kilengéseknek jelentős áramlási hatása is van. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez az iszaplerakodás hagyományos módját is valamilyen módon befolyásolja – mondta a meteorológus.
A 2019. júliusi Balaton billenés és a szél együttes hatására Keszthelyen kijött a víz a partra – Fotó: Győrffy Árpád
A csapadék eloszlásában jelentkező szélsőségek mindenekelőtt a Balaton vízszint ingadozására vannak hatással. A klímamodellek számításai alapján statisztikailag nagyobb
esély van az enyhébb és csapadékosabb telekre, illetve a melegebb és szárazabb nyarakra. A csapadék eloszlására viszont a szélsőség a jellemző. Vannak olyan évek, amelyek rendkívül csapadékosak, mások rendkívül szárazak. Például 2010 volt a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb év, míg a rá következő 2011. év a legszárazabb. Arra is van esély, hogy ezek a szélsőségek hosszabb ideig fennmaradnak. A 2003-ban kulminálódott alacsony Balaton vízállás is már ennek a klímaváltozási folyamatnak, a cirkuláció változásnak is határozott megnyilvánulása volt.
– Nem akarok ördögöt kiáltani, remélem, az idei év az nem egy nagyon hosszú száraz periódusnak a kezdete lesz – mondta Horváth Ákos, aki szerint ebből a szempontból logikusnak tűnik a Balaton vízszintjének növelése. Azzal együtt, hogy az ilyen kilengések, és főleg a tavaszi, téli időszakban létrejövő árvizek esélye megnő.
2003 nyarán majdnem szárazra kerültek a vízibiciklik Balatonfenyvesen – Fotó: Győrffy Árpád
A nyári időszak melegebb hőmérséklete miatt a Balaton átlagos vízhőmérsékletének kisebb emelkedése és a vízfelület párolgásának további növekedése várható, vagyis nagyobb lesz a Balaton vízjárása. Ezt mindenképp egy intenzív szabályozással kell ellensúlyozni. Mindennek vízbiológiai hatása is lehet. A hosszabban fennmaradó magasabb vízhőmérséklet bizonyos áramlási viszonyokkal együtt hatással lehet az algásodásra, vagy egyéb biológiai anomáliákra.
Nyaranta nagyobb az esély arra, hogy kevesebb számú, de hevesebb zivatar alakuljon ki. A leghevesebb zivatarok legnagyobb valószínűséggel július első felében jönnek létre, gyakran rekordokat megdöntő széllökésekkel, jégesővel, intenzív villámlással, de területi átlagot tekintve viszonylag kevés csapadékkal. Ezek veszélyességét lehet azzal ellensúlyozni, hogy a viharjelzést fejlesztésekkel szinten tartjuk. Az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésével a Balatoni Viharjelzés felelőssége egyre nagyobb. Egyrészt törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kint a korlátozásokkal járó viharjelzés, ami érzékenyen érinti a vízen tartózkodókat. Másrészt az egyre nagyobb számú üdülő elemi életvédelmét biztosítja a viharjelzés – mondta.
Vihar előtt – Fotó: Győrffy Árpád
Az időjárás változás kapcsán Horváth Ákos beszélt arról is, hogy tovább nőnek a helyi hatások. Rendkívül fontos a parti cirkuláció, ami a Balaton sajátos lokális mikroklímáját adja. Az időjárás átalakulás mellett erre jelentős hatása van a parti területhasználatnak. Ebben óriási az építészet, a tervezés hatása. Ha például a déli partot folyamatosan beépítik egy beton házsorral, akkor ezek a hatások gyengülni fognak.
A parti betonházsorok tönkre tehetik a különleges mikroklímát – Fotó: Győrffy Árpád
Összefoglalóan elmondta, hogy egyértelműen fel kell készülnünk a szélsőségek gyakoriságának növekedésére. Ezekre a problémákra válaszolnunk kell, ideértve a veszélyjelzéssel kapcsolatos meteorológiai munka megfelelő eszköz és emberi hátterének biztosítását.
Amikor a vízen is árnyékot kell keresni – Fotó: Győrffy Árpád
A várható szezonnal kapcsolatos hosszú távú előrejelzések alapján elmondta, ez a nyár az átlagosnál melegebbnek és szárazabbak ígérkezik. Persze ezt még fenntartással kell fogadni – tette hozzá.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
