170 évvel ezelőtt, 1846. szeptember 21-én, Széchenyi István 55. születésnapján indult első útjára az első géppel hajtott balatoni vízijármű, a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó. Ezt eddig is így tudtuk, de a részletekben nem minden stimmel.
A balatonfüredi gyógyfürdő történetét eredeti források alapján régóta kutató dr. Lichtneckert András történész, levéltáros az évtized eleje óta több tanulmányt publikált levéltári forrásokra építve a Kisfaludy gőzös és a balatoni gőzhajó-közlekedés elindulásról, külön is a Kisfaludy gőzhajó méreteiről és anyagáról, majd újra a Kisfaludy gőzhajó anyagáról. (Az első dolgozatot a hivatkozás kattintva elolvashatják, de a másik kettő sajnos már nem elérhető, mert az időközben elhunyt Lichtneckert András saját oldala sajnos megszűnt.) Az alábbiakban a fenti írásokból néhány olyan részletet emelek ki, amelyek más megvilágításba helyezik az eddigi, többnyire nem forrásokon, hanem egy másik, hasonló íráson alapuló “hajózástörténeti” anyagokat.
Az első magyar gőzhajó, a pécsi Bernhard Antal által Sellyén épített Carolina gőzős Arany János születésének évében tette meg az első útját a Dunán, majd visszakerült a Drávára – a kép a nagycenki Széchenyi-kastélyban látható
Lichtneckert András írja “A balatoni gőzhajózás eszméje Hertelendy Károlytól ered, aki azt először 1837-ben a füredi savanyúkút mellé kihelyezett panaszkönyvben fejtette ki. Kossuth Lajosnak a Pesti Hírlap 1842. augusztus 7-i számában közzétett írása nem hozta előbbre a balatoni gőzhajózás létrehozását, annál inkább egy Fletscher nevű bécsi vállalkozó fellépése, aki 1844-ben monopóliumot akart szerezni a Balatonon való gőzhajózásra. Ebben a helyzetben Hertelendy belevágott a szervezésbe, megkezdte a részvényesek gyűjtését. 1845. szeptember 1-jén kiadta a Gőzöst a Balatonra című röpiratát, ezzel zászlót bontott a balatoni gőzhajózásért szervezkedő Balaton-vidéki csoport.
A balatoni gőzhajózás megteremtésében gróf Széchenyi Istvánnak és Hertelendy Károlynak egyformán kiemelkedő érdemei voltak, de nem szabad megfeledkezni az Óbudai Hajógyár igazgatójáról, John Masjonról és munkásairól, név szerint S. Precious hajóépítő mesterről sem.
A Kisfaludy gőzös makettje a nagycenki Széchenyi-kastélyban
Széchenyi a balatoni gőzhajózás megszervezését másodrendű vállalkozásnak tekintette, amelyet azért támogatott, mert a sikerével elősegíthette az elsőrendűek megvalósulását, ezzel szemben Hertelendynek a Kisfaludy az életművét jelentette. Az előkészítés szakaszában (1845) Hertelendyé, a megvalósítás szakaszában (1846) Széchenyié, a menetrendszerű gőzhajó-közlekedés elindításában (1847) és Széchenyi kiválása után (1848. szeptember) a balatoni gőzhajózás megmentésében ismét Hertelendyé volt a főszerep.
A Kisfaludy gőző menetrendje 1847 májusából Hertelendy Károly aláírásával – a nagycenki Széchenyi-kastélyból
Hertelendy erőssége a türelemben és a szívósságban, Széchenyié a gyorsaságban rejlett. 1845 végéig kevéssé avatkozott bele a szervező munkába, de már 1846 áprilisától működésbe hozta a részvénytársaságot. Szeptember 21-én, Széchenyi születésnapján vízre bocsátották, október 18–22-én próbautat tettek a gőzössel. A két fő szervező kiegészítette egymást, Széchenyi Hertelendyhez intézett szavaival: „Ön képezi a centrifuga, én pedig a centripeta erőt”” – írta Lichtneckert András A Kisfaludy gőzös és a balatoni gőzhajó-közlekedés elindulása a levéltári dokumentumok tükrében című dolgozatában, amiből több érdekes részletet is megtudhatunk a Balaton életére máig kiható 170 évvel ezelőtti történésekről. (kiemelések gy.á)
A Kisfaludy gőzös makettje a balatonfüredi Városi Múzeumban
Lichtneckert András munkái nem csak a főszereplők megítélésében, hanem a Kisfaludy gőzös méreteiről és anyagáról is új információkat hoztak a levéltári kutatások alapján. Így többek között átírta azt az eddig vitathatatlannak tűnő állítást, ami szerint a hajó teste fából készült. “E sorok szerzője 2011-ben publikálta a Kisfaludy fő méreteire vonatkozó új kutatási eredményét, azonban a hajó anyagát illetően elfogadta a szakirodalomban ismert álláspontot, a fa hajótestet. A Kisfaludy folyamatban lévő újjáépítése kapcsán a kutatás folytatása és a feltárt források – szakemberek bevonásával történt – értelmezése arra az eredményre vezetett, hogy az eredeti Kisfaludy vastestű hajó volt” – írta Lichtneckert.
A Kisfaludy makettek alapján épített klónja a Balatonon
De térjünk vissza a nem igazán az érdemei szerint kezelt Hertelendy Károlyra. A Wikipédián és a Hertelendy család oldalán többek között az alábbiakat olvashatjuk róla:
“Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (Lesencetomaj, 1784 – Lesencetomaj, 1861. november 5.) országgyűlési követ, főszolgabíró, Zala vármegye alispánja. Régi dunántúli nemesi származású család sarjaként született. Jogot végzett és inszurgens századosként részt vett az 1809-es nemesi felkelésben. 1810-1819 között a zalaegerszegi járás főszolgabírója. Zala vármegye alispánja és – Deák Ferenc mellett – országgyűlési követe az 1832-1836-os, majd az 1839-1840-es országgyűlésen. A reformkor küzdelmeiben a konzervatív-nemesi álláspontot képviselte, a zalai konzervatívok vezetőjének tekintették. Széchenyi István 1845-től az Ő közreműködésével indította el a balatoni gőzhajózást. Az 1850-es években visszavonult és lesencetomaji birtokán élt.”
Korábban úgy tudtam – ahogy egyes források ma is állítják -, hogy a Badacsony egyik szép kilátópontja, a Hertelendy-páholy Hertelendy Károly előtti tisztelgésként kapta a nevét.
Panoráma a Badacsony egyik szép kilátópontjáról, a Hertelendy-páholyból
Más források és egy 2011-ben elhelyezett emléktábla szerint az elnevezéssel az 1919-ben elhunyt Hertelendy Ferencnek, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete egykori alelnökének állítottak emléket. Ferenc Hertelendy Károly unokája, Kálmán fiának gyermeke volt.
Ha igaz a Hertelendy Károlynak állított emlék, ha nem, Hertelendy Károly mindenképpen többet érdemelne az utókortól. Hogy a témánál maradjunk, legalább egy hajót elnevezhetnének róla.
Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
