Balatongyörök – Titokban épített kikötő, ami a Vízügy szerint csak beállóhely

A korábbi ígéretek ellenére megkezdődött az ipari kikötő építése a Szent Mihály-domb mellett, riasztottak bennünket balatongyöröki és vonyarcvashegyi olvasóink. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) cáfolja, hogy kikötő építéséről lenne szó, szerintük ez csak egy beállóhely.

 

Tavaly októberben írtunk arról, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) és a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) közösen ipari kikötőt építene Balatongyörök határában, Györök és a Vonyarcvashegyhez tartozó Szent Mihály-domb közötti területen. Az első elképzelések szerint a “fekete flottát” befogadó kikötő egyben kőberakó hely is lenne, ahonnan az egész Balatont a vízen keresztül el lehetne látni a partvédműhöz és más építkezésekhez szükséges kővel.

A hatalmas tiltakozást észlelve a kőrakodó hamar kikerült a tervből, a hivatalos megnevezés is szolgálati kikötőre változott. A tiltakozók demonstrációján, majd a Vízügy által meghirdetett fórumokon egyértelművé vált, hogy a helyiek alapvetően mindenféle kikötőt elutasítanak, még kisebb méretről sem akartak tárgyalni. Az előttük kikotort zagy lerakását el tudják fogadni a jelenlegi lerakóban, de azt már nem, hogy a lerakóhoz vezető utat felújítsák, megszélesítsék, mert attól tartanak, hogy akkor végül mégis kőrakodó lesz a Szent Mihály-kápolna közelében.

Dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a balatongyöröki fórumon azt javasolta, hogy még két fórumon, a később meg is tartott vonyarcvashegyin és egy újabb györökin folytassák az egyeztetést. Az utóbbiból nem lett semmi. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a vonyarci fórumon nem közeledtek az álláspontok.

Ilyen előzmények után robbant be a júliusi algaügy, amire a Vízügy azzal reagált, hogy a korábban legalább másfél évre számolt előkészítési idő helyett néhány nap alatt vízi munkagépeket vonultatott fel Balatongyörökön, és látványosan elkezdték kotorni a Balatont. A kotrás tervezett méretéről korábban megírtuk, az 3,3 százaléka annak, amit az ezredfordulón tíz év alatt a szükségesnek tartott mennyiség egy részeként elvégeztek.

 

Mint kiderült, a kotrás kapcsán került sor az egyszerű halandók által kikötőnek nézett objektum fű alatti megépítésére is. Legalábbis ez derül ki az OVF sajtó osztályától kapott válaszból.

 

– Kikötő építéséről szó sincs. Mint ismeretes, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el 2020 július 16-tól a Balaton nyugati medencéjére, mert a vízben a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mértek. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kárelhárítási tevékenységhez szükséges beavatkozásokat végzi, amihez egy fából ácsolt, ideiglenes stéget és beállóhelyet alakítottak ki a logisztika (a hajók üzemanyag-feltöltése, a személyzet beszállása) biztosítására – írták.

 

Megkérdeztük azt is, rendelkeznek-e az építéshez és a nádas kivágásához megfelelő engedélyekkel?

– A KDTVIZIG a kárelhárítási tevékenységhez szükséges engedélyekkel rendelkezik. A jelenlegi beállóhely kifejezetten az 1970-90-es években vízminőségvédelmi kotrásokhoz kialakított és használt beálló helyén létesült, ahol az igénybevétel elmaradásával nádas települt meg. (Az elhelyezésénél figyelembe vették az érintett nádasterületek minőségét, így a beavatkozás csak IV. és V. osztályú nádast érint.)

 

Kíváncsiak voltunk arra is, milyen céllal alakították ki a vitorláskikötő kerítése melletti utat.

– Út építése nem történt, a logisztika és a megközelíthetőség biztosítására tolólapos dózer egyengette el a zagytér gátjának talaját.

 

Megkérdeztük azt is, hogy a lakosság tájékoztatása nélkül lezajlott munkákról egyeztettek-e a balatongyöröki és a vonyarcvashegyi önkormányzattal.

– A védelemvezetés természetesen az Önkormányzatokat is tájékoztatta a munkákról, hiszen többek között ők szorgalmazták az azonnali beavatkozást – válaszolta kérdésünkre az OVF sajtó osztálya.

A jelek szerint az érintett önkormányzatok ezeket az információkat megtartották maguknak. Ez derül ki például a Balatongyöröki Hírlevél közelmúltban megjelent számából, ami csak arról ír, hogy megkezdődött az iszap lepel- és mélységi kotrás. A kitermelt anyagot az érvényes működési engedéllyel rendelkező balatongyöröki zagytárolókba helyezik el. A meglévő hat zagytározó kazettából kettőt tudnak használni, a zagygátakat megmagasítják, a cserjés, növényekkel benőtt területet pedig kitisztítják és a kikerülő száraz anyagot egy harmadik kazettába helyezik ki a terület letisztítását követően. A cikkben egy szóval sem említik a nádas kivágását és a “beállóhely” kialakítását.

 

 

 

A fentiek után nem zárható ki, hogy a beállóhely kisebb-nagyobb bővítésével akár a tervezett kikötő is megvalósulhat, ha továbbra is az ígért közvetlen lakossági kontroll lehetősége nélkül végzik a munkát.

Győrffy Árpád

A fentiek kiegészítéseként ajánljuk figyelmükbe a cikkhez kapcsolva egy szakértő olvasónk, Plósz Sándor tájrendező, ökológus hozzászólását

Az OVF felkészítette és rajtra készre állította Györöknél a lepel– és mélykotróit.

Ha egy biológiát szerető középiskolástól megkérdik, hogy az algák milyen formában veszik fel a tápanyagot, az rávágja, hogy „vízben oldott”. Kérdés, hogy akkor mi a fenét keresnek ott a kotrók? Felkavarni az üledéket?, Esetleg megépíteni az ipari kikötőt?, elpusztítani a maradék nádast?, vagy tán ők sem tudják, csak nagy és látványos a csinnadratta.

Pénzkidobás szemfényvesztés az egész.

A szagemberek válaszát, megnyilatkozását kíváncsian várom. Foszformérleget, hivatalos és független analitikát továbbra is mellőzik (ezt már ismerjük).
A szagemberek majd spórákról, azok eltávolításáról beszélnek, spóra az alga túlélőképlete, ha a környezet optimális, akkor őkelme újra szaporodik és vidáman osztódik a víztestben. Ezt mérik klorofillban. Ha meg a sok oldott foszforról beszélnek, az meg visszafolyik a zagytérről a tóba és a kotró csak kavarja.
Ilyen a 22-es csapdája.

Végül még egy kérdés más oldalról. A NASA 2019. augusztus 31-ei űrfelvételén látható, hogy a múlt év augusztusi algásodást okozó szennyezés jelentős része a Szigligeti-öböl nyugati partja mentén csapódott ki.

 

Kérdés: A kotró mi a fenét keres Györök előtt, amikor a valószínűen kicsapódó iszap, szennyezés odébb van.

A téma iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe ajánljuk Plósz Sándor “Vízi-mocsárifoszforciklusról – Balaton, Kis-Balaton” című dolgozatát, amit a címre kattintva lehet letölteni

•

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)