A korábbi hírekkel ellentétben az úszó VB után mégis újra kiírják a fűzfői Balaton Uszoda felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárást, és addig is folyamatosan biztosítják az uszoda működési feltételeit.
A fűzfői Balaton Uszoda az elmúlt negyedszázadban sokszor szerepelt a hírekben. Többnyire azért, mert megfelelő források és gazda hiányában gondok voltak a működtetéssel. Legutóbb áprilisban került a sajtóba, amikor nyilvánosságra került a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója arról, hogy eredménytelennek nyilvánították az uszoda felújítására kiírt közbeszerzést.
A tájékoztató szerint a felújítás a FINA 2017 évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezése kapcsán vált szükségessé. A tervekben több más mellett szerepelt a fűtés és szellőző rendszerek teljes átépítése, vízgépészeti rendszerek szükséges felújítása, cseréje, erős- és gyengeáramú szerelési munkálatok, közönségforgalmi részek felújítása, akadálymentesítéssel összefüggő lift telepítése. Tehát egy csomó olyan munka, amit egy 35 éves uszodánál már nagyon időszerű lenne elvégezni. Az érintettek abban bíztak hogy a vastag bukszával kistafírozott VB kapcsán a Balaton Uszodára is jut majd elég pénz.
Az uszoda ma is szép, de a három és fél évtized nem múlt el nyomtalanul
A hatósági tájékoztatóból azonban az derült ki, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította, mert az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződés megkötéséhez nem áll elegendő anyagi fedezet ajánlatkérő rendelkezésére.
A Veszprém megyei Napló akkor az uszodát működtető akkor az érintettekre hivatkozva azt írta, hogy a BMSK jelenleg nem tervezi új közbeszerzési eljárás kiírását.
Ez a vég, mondták sokan. Ha egy ilyen rendezvény kapcsán sem jutott pénz a felújításra, hogyan jutna később külön program nélkül?!
Marton Béla polgármester akkor azt nyilatkozta a Balatontippnek, hogy jelentős fejlesztés nélkül hosszabb távon veszélybe kerülhet az uszoda működése. Pedig szerinte nem szabadna veszni hagyni egy ilyen, a balatoni régióban egyedülálló létesítményt, ami mérete alapján alkalmas nemzetközi versenyek lebonyolítására a klasszikus vizes versenyszámokban. A kisebb balatonfüredi uszoda vagy a tervezett veszprémi uszoda ezt a szerepet nem tudja betölteni. Persze komoly versenytárs lehet az edzőtáborok lebonyolításánál, de abban bízik, hogy mindenki belátja, az egész régiónak érdeke a Balaton Uszoda fennmaradása. A balatonfűzfői önkormányzat mindent megtesz ezért, de lehetőségei végesek.
Az uszoda nagymedencéje 50 méteres, 8 pályás, 2 méter vízmélységű feszített víztükrű medence, ami alkalmas úszó- és búvárúszó versenyek, vízilabda mérkőzések, valamint műúszó bemutatók lebonyolítására
Az ügyben mi is írásos kérdéssel fordultunk az uszoda gazdájához, a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-hez illetve az azt vezető dr. Kiss Lászlóhoz.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy az eredménytelen eljárás után terveznek-e újabb eljárást módosított feltételekkel. Ha igen, mit és hogyan módosítanak a feltételekben?
Amennyiben nem indítanak újabb eljárást, van-e arra elképzelés, hogy mikor tűzik újra napirendre a most tervezett fejlesztéseket, vagy határozatlan időre elnapolják azt?
Választ kértünk arra is, hogy az uszoda milyen időtartamra rendelkezik hatósági működési engedéllyel, s ha ez határozott időre szól, okozhat-e majd problémát a fejlesztés elmaradása az újabb engedély megszerzésénél.
Dr. Kiss László megbízásából Varró Beatrix az alábbi választ küldte.
A közbeszerzési eljárás végeredménye nem befolyásolja a világbajnokság programját és helyszíneit. Az uszoda az eredeti terveknek megfelelően edzéshelyszínként szolgál a júliusban kezdődő vizes világbajnokságon.
Tekintettel a rendkívül szűkös időkeretre, a Balaton Uszoda teljes körű felújítása a vizes világbajnokság után kerülhet napirendre. A jogszabályoknak megfelelően új közbeszerzési eljárás kerül kiírásra, majd ennek lefolytatása és lezárása után lehet nyertest hirdetni a kivitelezői munkákra.
A Balaton Uszodának jelenleg 2017 őszéig van működési engedélye. A működéséhez szükséges műszaki feltételeket az üzemeltető a megjelölt időpontig, illetve azt követően is teljes körűen biztosítja, az átfogó felújításig a folyamatos működéshez szükséges gépészeti beruházásokat elvégzi – ígérte Varró Beatrix válaszában. (kiemelés gyá)
Viszontválaszként legfeljebb annyit tehetünk hozzá: Köszönjük. Így legyen!
A Balaton Uszoda történetéről
Az uszoda megálmodója, a megvalósítás első szakaszának irányítója, majd hosszú időn keresztül a működtetés segítője Gyuricza László volt, aki az építés indulásakor még a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek vezérigazgatójaként dolgozott.
– Az uszoda építését én kezdeményeztem. Akkoriban volt egy nagy felbuzdulás, hogy tanuljanak meg a magyarok úszni, mert csak nagyon kevesen tudtak. Elkezdtek sátorral fedett, nem szabványos méretű uszodákat építeni különböző városokban. Én arra gondoltam, hogy nálunk minden feltétel adott ahhoz, hogy egy nemzetközi szabványoknak megfelelő, 50 méteres, feszített tükrű uszodát építsünk, ahol majd azok a sportolók is otthonra találhatnak, akik más uszodákban kezdtek. Erre azért volt lehetőségünk, mert a Nitrokémia sport bázisvállalat volt, s ebben a minőségben komolyabb fejlesztéseket is végezhettünk.
Gyuricza László, aki kitalálta és hosszú időn át segítette az uszoda működését
Akkoriban törvény mondta ki, hogy egy szocialista vállalatnak nem csak termelési, gazdasági feladatai vannak, hanem szociális ellátási, gondoskodási és fejlesztési feladatai is. Ez volt a jogalap, hogy vállalati pénzekből ilyen célokra, sport bázisvállalatként a sportra fordítsanak – magyarázta a jogi hátteret Gyuricza László. Majd így folytatta a történetet.
– A javaslatom végigment az üzemi demokrácia akkori fórumain, és nagyjából közösségi óhajjá nőtt. Így már egy vállalati elképzelésként sokkal eredményesebben lehetett képviselni az ügyet. Ez nagyon segítette a munkámat, mert nem kértem, nem is kaptam semmilyen országos párt vagy minisztériumi hozzájárulást. Saját erőből álltunk neki a munkának, de azt tudtuk, hogy a vállalatnak nincs megfelelő tőkeereje a létesítmény megvalósításához. Ezért a megyei tanács és a megyei pártbizottság egyetértését kértem ahhoz, hogy a megye különböző szervezeteitől támogatást kérhessek az uszoda építéséhez. A támogatásukért cserébe az uszoda használatához kedvező árat, esetenként ingyenességet ígértem, ami talán a legfontosabb, az iskolás gyerekek úszásoktatása eleve ingyenesen szerepelt az elképzelésekben. A Veszprémieknek külön kedvezmény volt az uszodajárat, ami oda-vissza vitte az embereket 8 forintos jeggyel.
A terveket az Ipartervnél Patonai Dénes készítette, aki ezért a munkájáért Ybl díjat kapott. A gépészeti tervek egy részét ifj. Rajk László csinálta. Gyuricza László adatszolgáltatóként, konzultánsként segítette a munkát. Az uszoda tökéletesen alkalmazkodott a környezetéhez a sportpálya nyugati sarkán. A mostani parkolója az építés előtt egy korábbi homokbánya után megmaradt tájseb volt, amit eltüntettek, beültettek fákkal.
– Az építés 1977-78-ban kezdődött. Az uszoda előregyártott, úgynevezett győri elemekből, gerendázattal készült. A fő szerkezeteket helyszíni gyártással készítették. Különlegessége, hogy a medencéje lábakon áll, alatta a vezetékek, szerelvények teljesen hozzáférhető állapotban vannak. A megoldásnak köszönhetően rengésbiztos, és ha netán meghibásodna, alul azonnal látszana a probléma.
Az építés teljes költsége 130-140 millió forint volt, ennek felét körülbelül 40 támogató szervezet adta össze. A nevük az aulában egy táblán látható. A megyében működő termelőszövetkezetek, vállalatok, társadalmi és állami szervezetek, köztük a rendőrség és a bíróság, a szakszervezetek országos központjai és más szervezetek voltak a támogatók között. Az idegenforgalmi illetékesek is pártolták az ötletet. Ha jól emlékszem a Balatoni Intéző Bizottságtól ötmillió forintot kaptunk.
A pénz negyedét, valamint a vizet, a gőzenergiát és az áramot is a Nitrokémia adta. A fennmaradó negyedrészt a megyei tanács fedezte, aminek ebben az időben már elnöke voltam, mivel az építés megkezdése után elhagytam a Nitrokémiát. A távozásom idején az uszoda szerkezetkész állapotban volt. Sajnos az utódom nem volt uszoda párti. Már az építésnél gondok voltak, ekkor a megyei tanács 45 millió forintot adott a munkához.
Az uszoda 1981 novemberére készült el. Ekkor a gyártelep lakóival megtartottuk a társadalmi avatást. A hivatalos országos avatás 1982. április 4-én volt, mert az ünnepen kellett valami újat mutatni – folytatta Gyuricza László.
A Balaton Uszoda nem sokkal a megnyitás után – a sok Trabant, a Barkas, Zsiguli, KisPolski legalábbis erre utal – a fotóst nem ismerjük, a kép talán egy képeslap lehetett, Groszvald Attila talált rá
Mint Gyuricza László visszaemlékezéséből kiderül, a problémák az uszoda elkészültével sem szűntek meg, mert a Nitrokémia akkori vezetője azt közölte, hogy nem tudják vállalni a működtetést. Ekkor a megyei tanács támogatásával a megyei vízmű vállalat lett működtető.
– Ebben a helyzetben azt láttam volna helyesnek, hogy a megye vegye át az uszodát, de a fűzfőiek ellenállásán megbukott az ötlet. “A Gyuricza elment, most vinné az uszodát is, ami a mienk” – mondták. Persze fenntartani nem akarták. Ennek aztán sajnos az lett a vége, hogy a vízmű a rendszerváltás után azonnal felmondta az üzemeltetési szerződést, és az egész a Nitrokémia nyakába szakadt. Azóta tartott ez az állapot, hogy nem volt egy olyan gazdája az uszodának, aki igazán magáénak érezte volna. De most sokat várunk a mai gazdától, tegye szívügyévé a Balaton uszoda sorsát. – mondta Gyuricza László, aki ma is úgy gondolja, jó tett volt az uszoda megépítése. Maradandó és hasznos alkotás valósult meg, ami a Balaton térségében sokáig egyedül szolgálta a szervezett úszósportot.
Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a heti hírlevelünkre
