A tartalom és a megvalósulás is egyaránt kérdéses a 2,4 milliárdos balatonfűzfői hadiipari projektnél, derült ki azon a szerda este tartott fórumon, amit az önkormányzat hívott össze, hogy tisztázzák a még homályos részleteket és megismerjék a lakossági véleményeket.
A fórum nyitányaként dr. Takács László jegyző, a helyi választási iroda vezetője bejelentette, hogy két helyi képviselő, Lajkó Frigyes és Illés Susan népszavazást kezdeményeztek az alábbi két kérdésben:
1. “Akarja-e Ön, hogy Balatonfűzfőn, az Ipari Parkban megvalósításra kerüljön a “Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ” néven ismertté vált lőporgyár és hadianyag raktár bázis?”
2. “Akarja-e Ön, hogy Balatonfüzfőn, az Ipari Parkban működő veszélyes üzemekben további kapacitást bővítő fejlesztéseket hajtsanak végre?”
A jegyző elmondta, hogy aláírásgyűjtésre nincs szükség, mert a vonatkozó törvény szerint a kezdeményezéshez elég a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, ami a két személlyel megvalósul. Elmondta az is, hogy a kérdéseket az előírások szerint nyilvánosságra hozta és átadta a helyi választási bizottságnak. A bizottság dönt azok hitelesítéséről vagy a hitelesítés megtagadásáról. Hitelesítés esetén a népszavazás elrendeléséről a képviselő-testület határoz adott időkeretet tartva.
A jegyző tényként szögezte le, hogy sem a város önkormányzatának, sem az önkormányzat hivatalának nincs engedélyezési hatásköre a beruházás kapcsán.
Az engedélyező hatóság az ügyben a Bányakapitányság és az Országos Mérésügyi és Kereskedelmi Hivatal. A Bányakapitányság tájékoztatás alapján
jelenleg sem a MIL-EXIM, sem a REXPRO nem rendelkezik engedéllyel termelés beindításához.
Később még az is elhangzott, hogy pillanatnyilag nem is zajlik ilyen egedélyezési eljárás.
A továbbiakban Marton Béla polgármester adott tájékoztatást az üggyel kapcsolatos eddigi lépéseikről. Véleménye szerint az önkormányzat, illetve tisztségviselői, valamint az önkormányzati hivatal illetékesei eddig mindenben a jogi előírások szerint jártak el.
A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban úgy vélte, hogy ha megismerik a nép véleményét valamilyen formában, akár a képviselő-testület is tud dönteni. A népszavazás viszonylag drága játék, több millió forintba kerül, és nem is biztos, hogy érvényes lesz. Senki nem akar mást, mint, amit a nép akar – fogalmazott. Ugyanakkor azt is tisztázni kell szerinte, hogy van-e az ügyben a képviselő-testületnek mozgástere az esetleges tiltakozáson túl.
A két-háromszáz fő részvételével tartott fórumon az érintett cégeket képviselő Csala József többször is kifejtette, hogy a lőporgyár és más kapcsolódó beruházások semmilyen veszélyt nem jelentenek a városban élőkre.
Ennek ellenére sok hozzászóló foglalkozott az esetleges veszélyekkel, de ugyanígy kíváncsiak voltak arra is, hogy honnan hoznak megfelelő képzettségű dolgozókat és hogyan oldják meg az anyagok szállítását.
A konkrét véleményt is megfogalmazó hozzászólók többsége nem tartotta jó ötletnek, a hadiipar fűzfői újraindítását. Úgy vélték, negatívan hathat a turizmusra, elriaszthat más vállalkozásokat és elértéktelenítheti a lakásokat.
Többen is tisztázni szerették volna azt, hogy pontosan milyen tevékenységet fog végezni a Mil-Exim Kft. a 2,4 milliárdos projekt keretében, mire kapja 960 millió forintos uniós támogatást.
A kérdésekre válaszolva Csala József leszögezte, hogy a Mil-Exim nem pályázott a támogatásra. Úgy került hozzá a projekt, hogy a támogatást eredetileg elnyerő cég ellehetetlenült, ezért másik lőszergyártó céget kerestek helyette a országban. Mivel rajtuk kívül egy sem volt alkalmas a feladatra, az illetékes minisztérium őket kérte fel és írta át nekik a támogatást.
Az évi 50 ezer tonna hadianyag hasznosítási és lőszergyártási kapacitásról szóló közleményt az eredeti nyertes vállalása alapján tették fel a honlapjukra. Ők is tudják, hogy ennek nincs realitása, ezért módosították is a sajtóközleményüket.
Úgy ítélik meg, hogy a lőpor és lőszergyár éves árúforgalma nem haladja meg a 2 ezer tonnát – mondta többek között.
Többen is rákérdeztek, hogy a vállalt feladat ilyen jelentős módosítására kaptak-e engedélyt a támogatást odaítélő szervezettől, illetve hogyan változott a támogatás összege emiatt, de erre nem sikerült megnyugtató választ kapni. Így az sem derült ki, hogy fenntartható-e egyáltalán a támogatási szerződés ilyen módosítás után.
A fórumon részt vett a térség fideszes országgyűlési képviselője, dr. Kontrát Károly is. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a Balatonfűzfőn élők véleményt mondjanak ebben a nagyon fontos kérdésben, és már itt kijelenti, hogy azt az álláspontot képviseli majd, amit a helyiek eldöntenek. Ugyanakkor hozzátette:
Balaton-parti országgyűlési képviselőként az a véleménye, hogy ez a beruházás nem idevaló.
Az a következő napokban, hetekben dől el, hogy lesz-e népszavazás, s ha igen, milyen eredménnyel zárul. A kérdések tartalmilag biztosan átmennek a választási bizottság szűrőjén, de kérdés, hogyan értelmezik a vonatkozó törvénynek azt a pontját, ami szerint “A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.” Mint korábban Takács Lászlót idéztük, az önkormányzatnak nincs engedélyezési hatásköre az ügyben.
A kérdés persze lezárulhat támogatási oldalról is. Ha Kontrát Károly véleményével azonosulni tudnak a támogatás odaítélői, akkor még az is előfordulhat, hogy elkezdik keresni a vállalásból kivett 48 ezer tonnát.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Kapcsolódó írásaink:
- Balatonfűzfő – Hadiipari gigaberuházás a Balatonnál
- Folyt a föld a levegőből, mintha az eső szakadna
- Lőporgyár – Az évszázados technológia önmagában nem lenne akadály
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
