Balatonfüred – Gitárfesztivál tehetségkutató versennyel – 13.06.03.

Balatonfüred – Gitárfesztivál tehetségkutató versennyel – 13.06.03.

Tehetségkutató versennyel bővül az idén a hagyományos Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivál. Június utolsó harmadában ismét gitárzenétől lesz hangos a város a 8. alkalommal megrendezésre kerülő fesztiválnak köszönhetően.

Az Anna Grand Hotelben és a Kisfaludy Galériában megrendezésre kerülő koncerteken szlovák, belorusz, spanyol, brazil és magyar művészek lépnek fel június 22-29. között.

Az idei fesztiválon is fellép a két évvel ezelőtt nagy sikerrel szereplő brazil Celso Machado

De a sétálók is nap mint nap találkozhatnak a fesztivál résztvevőivel, mert a Tagore sétány végében álló szabadtéri színpadon minden nap 17-19 óráig bemutatkozó koncerteket tartanak.

Kép egy tavalyi délutáni koncertről a Kisfaludy Színpadon

A fesztivál keretében rendezik meg június 24-27. között az első Országos Klasszikus Gitár Tehetségkutató Versenyt. Az 1.2 millió forint összdíjazású versenyen négy szóló-korcsoportban, és két kamara-korcsoportban indulhatnak a versenyzők 10-24 éves korhatáron belül. A verseny fordulói ingyenesen látogathatóak majd a Ferencsik János Zeneiskolában. A díjkiosztásnak és a gálakoncertnek június 27-én este 8 órakor az Anna Grand Hotel díszterme ad otthont.
A fesztivál részletes programja ide kattintva olvasható >> 

A gitár mindig azt mondja, I love You!

A gitár lehet a híd, ami segít a fiataloknak, hogy a klasszikus zenéhez visszataláljanak, állítja Eötvös József.
A Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, a Zeneakadémia egyetemi szintű gitártanszaknak megalapítója rendkívüli kulturális missziót folytat megyénkben is a Balatonfüredi Nemzetközi Gitárfesztivál létrehozásával, évenkénti megszervezésével. Nemzetközi nagyságok és még a hírnév előtt álló ifjú tehetségek lépnek fel évről-évre kisebb elegáns előadótermekben, és a járművektől, emberektől hangos szabadtéri színpadokon. Szinte a tűzet és a vizet elegyíti sikerrel az idén már hatodik alkalommal megrendezett zenei ünnepen.
– Mivel magyarázza, hogy idősek és fiatalok ennyire szívesen fogadják a gitárzenét legyen akár halk, vagy hangos?
– A gitár hangja valahogy megfogja a fiatalokat. Nekem egy görög gitárművész barátom azt mondta: mindegy, hogy mit játszunk rajt, a gitár mindig azt mondja, I love You, szeretlek. Lehet ez a legkomolyabb Bach fúga vagy egy Beatles szám is. Akinek van fogékonysága a szerelemhez, annak a gitárhoz is.
– A többi zene talán nem azt mondja?
– Más hangszereknek talán nem ennyire intim a hangszíne. A klasszikus gitárra gondolva ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennek a hangszernek igazán nem a sportcsarnoki arénák valók, ez a hang igazán egy sokkal kisebb körben élvezhető. Az embernek érezni kell azt a kis intim kört, amibe ő is beletartozik, ahol látni és hallani lehet, hogy mi történik. Ez természetesen nem 10-20 főt jelent, de 2-300 fősnél nagyobb teremben ez az intimitás már kezd elveszni. Ugyanakkor egyes zenék megfelelően tudnak szólni egy hangosított gitáron is. A mai fiatalság elvesztette a kapcsolatát a klasszikus zenével. A gitár híd lehet a visszataláláshoz.

– Talán az is segíthet az elfogadottságában, hogy a gitárnál mintha nem lennének annyira kemény határok a komoly és a könnyű zene között, mint például a zongorán megszólaltatott daraboknál.
– Én nem is tartom szerencsésnek a zene ilyen fajta felosztását. Szerintem nem komoly és könnyű zene van, hanem jó és rossz zene. Hogy jó vagy rossz, az azon múlik, hogyan tölti be a funkcióját. Ha egy kávéházban Beethoven 9. szimfóniáját hallgatjuk egy nagyzenekarral, akkor ez zavaró, mert nem tudunk mellett beszélgetni, mert oda kell rá figyelni, a zenére kell koncentrálni nem a kávéra vagy a másik emberre. Ugyanilyen zavaró lenne egy kávéházi bárzongorista előadása a Zeneakadémián, mert nem arra való. A maga helyén mindkettő lehet csodálatos. A mi rendezvényünkön a gitár többféle helyen többféle funkciót tud betölteni. Megvan az intim tere a klasszikus gitárdaraboknak, de megfelelő közegben szólalhatnak meg a szabadtéri színpad nagyobb közönségének szóló zenék is. Művészeti vezetőként arra törekszem, hogy a gitárnak minél több olyan arcát mutassam be, amit én értékesnek találok, és ez nem csak a klasszikus arca.
– Az általános- és középiskolai tanulmányaink során nem nagyon foglalkoztunk a klasszikus gitárzenével. Talán legtöbbet Rodrigo darabjait halljuk. Igazán azt sem tudom, hogy ő klasszikus zenét vagy népzenét játszik.
– Rodrigo ugyanaz volt Spanyolországban, mint nálunk Bartók, a spanyol népzenét dolgozta fel. Minél inkább a zene spanyolságát halljuk, annál inkább jól csinálta a dolgát. Ugyanez vonatkozik Albenizre is. Például az ő Asturias című feldolgozása, eredetileg zongoradarab volt. Hogy ezt a mi zongoristáink nem játszák, az a repertoárjuk nem elég sokrétűségét bizonyítja. Nálunk zongorán Beethovent, Chopint, Lisztet esetleg még Bartókot illik játszani. Holott a zene ennél sokkal sokszínűbb, és a gitár az a hangszer, amelyik ezt fel meri és fel tudja vállalni.
– Visszatérve a nem klasszikusnak mondott zenékhez, mennyire illik az Ön gitáros képébe Jimy Hendrix vagy a magyar rock egykori nagy gitárosa, Radics Béla?
– Nagyon szívesen meghallgatom őket, nagyra is értékelem ezeket a zenéket a maguk stílusában. Gitárfesztivál szervezőként azonban úgy találom, hogy ezek a stílusok ma túl vannak hangsúlyozva a gitár életében, így nincsenek rászorulva arra, hogy mi tovább népszerűsítsük őket.
– Ugyanez áll például Tátrai Tiborra és zenésztársaira is?
– Ők teljesen beleillenének a fesztiválunk koncepciójába. Ilyen esetekben csak a fesztivál anyagi lehetőségei határozzák meg a döntéseket. Ez kicsit talán ellentmond annak, hogy a fesztiválunkon a világ legnagyobbjai fordulnak meg. A szűkös anyagi lehetőségeink között erre azért van lehetőségünk, mert az ilyen fellépők annyira szoros barátaim, hogy emiatt sokkal, de sokkal kevesebb pénzért is eljönnek játszani annál, mint amennyiért máshová mennének.
– Az idei fesztivál közismerten szűkös költségvetéssel valósulhatott meg. Lesz-e jövőre hetedig füredi gitárfesztivál?
– Ha csak a fesztiválok költségvetési trendjének alakulását nézem az utóbbi években, akkor azt kellene mondanom, ha így megy tovább, nem lesz hetedik. Ha csak nem én játszom minden este ingyen. Én azonban egy optimista alkat vagyok, és az idén is azt láttam, hogy már-már a legkilátástalanabb helyzetekben is mindig valaki besegített. Az utolsó pillanatban mégis összejött annyi, hogy meg tudtuk szervezni és egy nagyon jó fesztivált tudtunk csinálni. Én abban bízom, hogy jövőre is így lesz. Ebben segít az is, hogy más fesztiválok szervezőivel, például az idén Észtországból, Finnországból kialakítottunk egy olyan együttműködést aminek köszönhetően könnyebben hívhatunk meg neves művészeket, mert mindegyik helyen fellépnek. Ilyen kooperációban jött például az idén Celso Machado. Tehát biztos neki futunk a következő évnek, és mindent megpróbálunk, hogy az eddigi színvonalon, megrendezhessük. Ebben segít bennünket az önkormányzat és a város lakóinak, intézményeinek, vállalkozásainak pozitív hozzáállása és konkrét segítsége. Ha az ország így működne, ahogy mi Füreden tapasztaljuk, akkor Kánaán lenne nálunk.
Győrffy Árpád