Balatonfüred – Emlékezés a 150 éves Csókra – 2015.08.06-26.
Archív fotók és festmények reprodukcióiból összeállított vándorkiállítással emlékeznek a 150 éve született Csók István festőművészre a balatonfüredi Kisfaludy Galériában.
A kiállítást augusztus 6-án, csütörtökön 17 órakor dr. Bóka István polgármester és dr. Csók Sándor nyitja meg.
Csók István – Aligai marhalejáró – csak illusztráció egy korábbi füredi kiállításról
A három héten át látható anyag a gyermekkortól kezdve egészen Csók idős koráig villantja fel a páratlan életút legfontosabb állomásait. Láthatjuk a fiatal, ambiciózus művészt a Báthori Erzsébet festése közben, a müncheni évek bohém művészeként, párizsi műteremlakásában a múlt század elején, a nagy szakmai sikert hozó, később a velencei gyűjtemény által megvásárolt Két bálvány festmény előtt, valamint élete utolsó időszakában A Boszorkányok a Gellérthegyen és a Nirvána alkotása közben, melyeket évtizedekig át- meg átfestett műtermében. Otthonának impozáns dekorációja nem csupán a festő ízléséről tanúskodik, hanem a keleti kultúrák iránti fogékonyságáról és néprajzi gyűjtőszenvedélyéről is sokat elárul.
Csók István – Szénakazal – csak illusztráció egy korábbi füredi kiállításról
Csók István 1865. február 13-án született Sáregresen. Igazi européer művész volt. Münchenben, majd Párizsban képezte magát, ahol magától értetődően hatottak rá a korszak nagy festői és a bontakozó művészi áramlatok. 1903-ban vette feleségül a Schlick-gyár főmérnökének lányát, Nagy Júliát, akivel Párizsban kezdték közös életüket. Kislányuk, Züzü születését követően, 1910-ben döntöttek úgy, hogy véglegesen hazaköltöznek és Budapesten telepednek le. Alkotásaival számtalan díjat nyert itthon és külföldön. Főművei már életében közgyűjtemények féltve őrzött darabjai lettek. Élete végéig büszkeséggel töltötte el, hogy a firenzei Uffizi Képtár felkérte: fesse meg híres gyűjteménye számára az önarcképét. Munkáival rendszeresen szerepelt hazai és külföldi tárlatokon, és többször is eredményesen mutatkozott be a Velencei Biennálékon, valamint a világkiállításokon. Elnökévé választotta a hazai művészeti élet kiválóságait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság. Tanára, majd rövid ideig rektora volt a Képzőművészeti Főiskolának. A Fejér megyei születésű művészről még életében utcát és képtárat neveztek el Székesfehérváron.
Csók István – Fürdőző nő – csak illusztráció egy korábbi füredi kiállításról
Csók István – Balassi illusztráció (részlet) – csak illusztráció egy korábbi füredi kiállításról
Csók István – Véusz – csak illusztráció egy korábbi füredi kiállításról
Csók festészetének máig tartó varázsa abban rejlik, hogy az általa teremtett világ problémamentes, idilli. Hosszúra nyúlt festői pályájának vezérmotívuma a női akt, amely legtöbbször önmagán túlmutató szépség megtestesítője. Szakmai hírnevét a 19. század végi, finom naturalista népéletképeivel alapozta meg (Szénagyűjtők, Úrvacsora). Évekkel később visszatért a népies témákhoz, igyekezvén megteremteni festészetével a “magyaros stílust”. Rövid időre a szimbolisták (Árvák), majd a Fauve-ok inspirálták művészetét (Tulipános láda), ám festészetére tartósan a francia impresszionisták, különösen Monet és Renoir hatottak. Legszebb példái ennek tájképei: a víztükrön villódzó, szemkápráztató fények, valamint a derűs élet helyszíneként ábrázolt, idealizált kertek megfogalmazásai. Az életmű kiemelkedő darabja a kislányáról, Züzüről készített portrésorozata, melyen a gyermeki lét önfeledt boldogsága jelenik meg a maga természetes egyszerűségében. A 20. század egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, az életöröm festője 96 éves korában, 1961. február 1-jén hunyt el Budapesten.
Csók István – Napozó nő – csak illusztráció egy korábbi füredi kiállításról (reprodukciók Győrffy Árpád)
Kisfaludy Galéria – Balatonfüred, Kisfaludy utca 1.
A kiállítás megtekinthető: 2015. augusztus 26-ig, kedd – csütörtök: 12-18 óráig, péntek – szombat: 12-20 óráig, vasárnap: 12-18 óráig – bővebb információ: +36 87 481 187
Ide kattintva feliratkozhat heti hírlevelünkre, ha értesülni akar új cikkeinkről
