Meglepő eredményt hozott a járvánnyal terhelt 2020-as év a hazai turizmusban. Az egy éve még 8. helyen végző Balatonfüred lenyomta a listát korábban vezető fővárosi kerületeket, gyógyhelyeket. Az első helyet nem csak annak köszönheti, hogy kevésbé volt kitéve a külföldi forgalom hullámzásának, összességében is jobban teljesített másoknál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 15-én tette elérhetővé a kereskedelmi szálláshelyek 2020. novemberi forgalmának adatait. Bár normál időben még egy hónap hiányozna az évből, a vendéglátás november 10-ei lezárása miatt éves adatként számolhattunk az addigi forgalommal.*
A KSH adataira építve kiszámoltuk és bemutatjuk az országos tendenciák mellett annak az 51 településnek illetve fővárosi kerületnek a forgalmát, amelyik az összes vendég által eltöltött vendégéjszakák száma alapján 2020-ban a legjobban teljesített.
A települések 2019-es és a 2020-as forgalma mellett megmutatjuk, hogy a két év forgalma hogyan viszonyult egymáshoz. A táblázatokban a 2020-as sorrend mellett feltüntettük azt is, hogy az adott település hányadik volt egy évvel korábban.
2020-ban a kereskedelmi szálláshelyek az országosan mért 13 millió vendégéjszakával az előző évi forgalom 42 százalékát bonyolították. Ebből a külföldiek által eltöltött 3,6 millió vendégéjszaka csak a 2019-es forgalom 23 százaléka lett, miközben a jóval aktívabb hazai vendégek is csak az előző évi forgalmuk 60 százalékát produkálták a 9,5 millió vendégéjszakával.
A legrendkívülibb eredményt a balatonfüredi kereskedelmi szálláshelyek hozták. A korábban 8. helyen végző város azzal tudta megszerezni az országos első helyet, hogy a másoknál látható 40-80 százalékos forgalomcsökkenéssel szemben csak 33 százalékos veszteséget szenvedtek el a szálláshelyei. A hazai vendégeket nézve csak 13 százalékos volt a veszteségük, és a külföldieknél elszenvedett 69 százalékos visszaeséssel is inkább a jobbakhoz tartoztak az országos összevetésben.
Az alábbi táblázatban egy-egy településre kiterjedően bemutatjuk a legfontosabb eredményeket, változásokat.
Ha valakit további részletek is érdekelnek, innen behívhatja külön-külön a hazai és külföldi vendégek forgalmát is
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele még a vendégéjszakák számánál is durvábban csökkent. A 2020-ban elért 113 milliárd forintos eredmény csak 34 százaléka a 2019-es 333 milliárdos bevételnek.
A bevételeknél a jelentősebb csökkenést a külföldiek elvesztése okozta. A külföldiek 2019-ben még az összes bevétel 63 százalékát adták a 209 milliárd forintos szállásdíj fizetéssel. 2020-ban a külföldiektől kapott szállásdíj bevétel 38 milliárdra, az előző évi 18 százalékára csökkent. Az összes befizetett szállásdíjból való részesedésük a korábbi majdnem felére, 34 százalékra esett vissza.
A hazai turisták befizetéseinél sokkal kisebb volt a csökkenés. A belföldi vendégek 2020-ban a 2019-es 124 milliárdos bevétel 61 százalékát, 75 milliárd forintot hagytak a szálláshelyeken.
A fentiek alapján nyer különös hangsúlyt a tavalyi SZÉP-kártya forgalom nagysága, ami a hazai bevétel 39 százalékos csökkenésével szemben csak 15 százalékkal esett vissza. Amíg a hazai vendégek 2019-ben a 124 milliárdos bevétel negyedét, 31 milliárdot fizettek SZÉP-kártyával, 2020-ben 75 milliárdos bevétel 35 százalékát váltották ki ezzel az eszközzel.
Országos szinten a 2020-as kártyahasználat a 2019-es 85 százaléka volt. Érdekes, hogy a régiók közül a Tisza-tó csak a korábbi év SZÉP-kártya forgalmának 58 százalékát hozta, miközben a többi régióban – még a fővárosban és környékén is – 80 százalék feletti volt a kártya felhasználás a korábbi évhez képest. A csúcsot itt is a balatoni régió állította be 93(!) százalékos eredményével.
A bevételek alapján a legnagyobb veszteség a jellemzően a külföldi vendégekre építő fővárost és a kapcsolódó közép-dunavidéki régiót érte, ahol a korábbi 186 milliárdról 33 milliárdra, a 2019-es 18 százalékára csökkent a bevétel 2020-ban. A többi régió a nyugat-dunántúli kivételével 50 százalék felett teljesített. A Nyugat-Dunántúlon valószínűleg a gyógyfürdők jelentős külföldi vendégköre miatt csak 45 százalékos lett az eredmény. A legjobban a balatoni régió vészelte át az első covidos évet, ahol a korábbi év bevételének 61 százalékát produkálták.
A fővárosi kerületek esetében a vendégforgalomnál is megdöbbentőbb adatokat láthatunk abban a táblázatban, amelyik az egy-egy településen, kerületben megvalósult bruttó szállásdíj bevétel adatait hasonlítja össze az előző évvel és egymással. Mint ebből kiderül, a korábban legnagyobb forgalmat produkáló kerületek szálláshelyei akár a bevételeik 85-86 százalékát is elveszthették a 78-81 százalékos vendégéjszaka csökkenés miatt.
Mint a fentiekből is látható, a turisztikai ágazat meghatározó veszteségét a külföldi turisták elmaradása okozta. A jövőt hangsúlyosan a belső turizmusra építeni akarók talán elgondolkodnak majd azon, milyen károkat okozhat, ha nem csak egy járvány, hanem az ágazati politika is ezt az irányt akarja erőltetni.
Győrffy Árpád
* Az írásban többször is jeleztük, hogy az itt tárgyalt adatok a kereskedelmi szálláshelyekre – szállodákra, panziókra, kempingekre és másokra – vonatkoznak. A főként a magánszállásadókat magába foglaló “egyéb üzleti szálláshely” kategória 2020-as adatait csak június elején teszi nyilvánossá a KSH.
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)