A Balatonfüred Városért Közalapítvány egy különleges kiadvánnyal, Elek Miklós Üdvözlet Balatonfüredről című képeslapgyűjteményével tiszteleg Füred várossá nyilvánításának 45. évfordulója előtt.
A vaskos, reprezentatív kiállítású könyvben 427 képeslap és a hozzájuk írt rövidebb-hosszabb kísérőszöveg segítségével mutatják be Balatonfüred – és Balatonarács – várossá nyilvánítás előtti történetének 76 évét, az 1895-1971 közötti időszakot. A kiadvány napokban tartott bemutatóján a Kisfaludy Galériát teljesen megtöltő érdeklődőket Molnár Judit, az alapítvány kuratóriumának elnöke és dr. Bóka István polgármester köszöntötte. Mindketten méltatták azt a munkát, amit a közalapítvány helytörténeti sorozatában eddig megjelent kiadványok szerzői, közreműködői és köztük az immár 80. kötet készítői végeztek. Köszönetet mondtak azoknak a magánszemélyeknek, szervezeteknek is, akik anyagilag támogatták a kiadványok megjelenését.
Molnár Judit elmondta, hogy az újabb könyveket, így a most megjelent kötetet is több országos hálózattal rendelkező és az interneten is működő könyvkereskedés is forgalmazza.
Az Üdvözlet Balatonfüredről című kötet címlapja
Ez még egy a képeslapok előtti “kiadvány”, egy levélpapír a füredi savanyúvíz kút képével 1859-ből
Az új könyvet a szerző, a felhasznált képeslapokat válogató és hozzájuk kísérőszöveget író Elek Miklós mutatta be. Mint elmondta, a kötet folytatása, átdolgozott, bővített kiadása annak a 13 éve megjelent az Üdvözlet Balatonfüredről című képeslap albumnak, amiben szerzőtársával, Németh Ákosnéval adtak válogatást a Városi Helytörténeti Gyűjtemény 1896-1945 közötti anyagából.
Molnár Judit és Elek Miklós a könyvbemutatón
Az első könyv megjelenése óta a jelenleg 1750 darabos képeslapgyűjtemény füredi része jelentősen bővült. Mivel közben az első képeskönyv példányai teljesen elfogytak, igény mutatkozott újbóli kiadására. Németh Ákosné más szakmai elfoglaltsága miatt most nem vett részt a kiadvány létrehozásában, de időközben megjelent könyvei nagy segítséget jelentettek az album összeállításánál – mondta a nyugalmazott könyvtáros, helytörténész.
A most megjelent kötetben az első kiadáshoz képest 60 százalékkal több képes levelezőlap található. A 427 darab képeslap 88 százaléka a Városi Helytörténeti Gyűjteményből, a fennmaradó 12 százalék más közgyűjteményből, vagy magángyűjteményből származik, köztük Tóth-Baranyi Antal siófoki gyűjtő anyagából.
A Baross gőzhajó Füreddel és Tihannyal – 1899
A “Hidegfürdő” és a hozzá vezető híd – 1910-es évek
A szerző beszélt arról is, hogy az album két, jól elkülöníthető részre oszlik. A Képes levelezőlapjaink című fejezetben a bemutatott képeslapok előállítási, esetenkénti különleges ábrázolási módjuk, anyaguk, témájuk miatt elkülönülnek a többi fejezet tematikus ábrázolásától. Ezek a lapok egyben rövid áttekintést is nyújtanak a magyar képeslapkiadás történetéről. A következő fejezetek elsősorban épületekhez köthetőek, de találkozunk élet-és tájképekkel, szobrokkal, illetve közlekedési eszközökkel is, miközben megismerjük a város egykor önálló részeit.
A füredi vasútállomás – 1911
Vitorlások, csónakázók Füred előtt – 1905
Vitorlások Füred előtt – 1904
Vadruczalesen a nádas mellett – 1904
Hordós Ferencz fióküzlete – 1900-as évek
Gyógy tér, savanyúvízkút sétálókkal – 1908
Gyógyterem – Kurszalon -1911
A Balaton vendéglő kerthelyisége – 1909
A Balatoni Szövetség reklám képeslapja az 1910-es évekből
Csábító kép – Fürdőruhás hölgyek a strandon – 1904
Csábító kép – Néger barna néger gyerekek a Balatonnál – 1905
A Füredi Jacht-egylet épülete – 1907
Tihanyi kilátás – még a Limnológia épülete nélkül – 1914
A Vörös(Piros)-templom és a Kossuth utca – 1928
Balatonarács, Patócs vendéglő – az 1930-as évek
Bár a kötet nem kimondottan helytörténeti műnek készült, a képeslapokból és az hozzájuk kapcsolódó magyarázatokból nagyon sok fontosat megtudhatunk a település múltjáról. Érzékletes képet kaphatunk arról, milyen volt az élet a népszerű fürdőhelyen és a hozzá kapcsolódó településrészeken. Ízelítőül néhány képeslapot itt is bemutatunk, hogy kedvet csináljunk a könyv mélyebb megismeréséhez.
A könyv sok támpontot adhat azoknak, akik a korlát és lánc nélküli Tagore sétányra esküsznek
Parti sétány horgászokkal és a Hidegfürdővel – 1901
Meg azok is találnak példát, akik a korláttal, vagy lánccal határolt Tagore sétányra esküsznek
Parti sétány korláttal és vitorlással – 1912
Parti sétány lánccal és csónakokkal – 1920
Az 1862-ben készült “régi” hajókikötő, amit a mai kikötő elkészültéig használtak – 1912-ben, alacsony vízszint idején
A “régi” hajókikötő 1920-ban, magas vízszint idején
A rendszeres hidroplánjárat gépe Füred előtt – 1925
A nem is olyan régen lebontott épület a mai szabadtéri színpad helyén – Kőbarlang borozó, cukrászda… – 1960-as évek
Ugyaninnen a “gombák” – 1960-as évek
Az 1968-ban állított Huszka-szobor – itt még az eredeti helyén – jobbról az Annabella strandja látszik
És egy igazi kuriózum – hogyan képzelte a képeslap rajzoló 1911-ben a 39 évvel későbbi Füred kikötőjét 🙂
Elek Miklós mások mellett külön is köszönetet mondott az angol, illetve német fordítást készítő Szekeresné Rózsa Etelka Máriának és dr. Rácz Jánosnak, valamint Bakonyi Istvánnak a magyar szöveg ellenőrzéséért, Burza Patrícia Karmennek a szöveg és képek gondozásért, és Tóbiás Krisztiánnak a tervezésért, tördelésért, nyomdai előkészítésért.
Legeza Márton és Király Nóra
A könyvbemutatón Király Ádám, a Radnóti Miklós Általános Iskola iskola volt diákja mondta el Bodosi György Füred stációi című versét, ami a könyvet is nyitja. Király Nóra és Legeza Márton hárfán és tekerőn, illetve énekkel régi magyar táncok zenéit játszotta.
Elek Miklós dedikál
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
Maradandó,értékmentő,tanulságos munkát végzett Elek Miklós.Beszédes,szívmelengető élmény egy
ilyen gazdag,múltról hírelő látványkötetet olvasgatni.Hazaszeretetre nevel!Köszönetet illet.