Balatonederics – Óegyiptomi nyelviskola és kutatóhely egy újhegyi garázsban

A balatoni kulturális közélet egyik különleges alakja a Balatonedericsen élő Takács Gábor egyiptológus. Kettétört szakmai karrierrel, de tele energiával és hittel töretlenül dolgozik a balatoni helytörténész munka megerősítésén, miközben saját fennmaradását egy óegyiptomi nyelvi szabadiskolával próbálja segíteni.

 

Talán másoknak is feltűnt az edericsi benzinkút felé autózva az Újhegyi elágazónál egy Óegyiptomi feliratú tábla. Legtöbben talán meg sem lepődnek rajt, hisz az Afrika Múzeum szomszédságában miért ne lehetne például valamilyen óegyiptomi emlékhely is. De nem múzeumról, vagy más kiállításról van szó, az Újhegy utca egyik házában működik az óegyiptomi nyelvtörténet egyik meghatározó magánkutatóhelye. A ház garázsa pedig egy szabad iskolának ad otthont, ahol az ókori Egyiptom után hobbiszinten érdeklődők és a téma szakértői egyaránt képezhetik magukat.

 

A ház gazdája dr. habil. Takács Gábor, aki az 1990-es években egyiptológiát és indológiát elvégezve már negyed százada az óegyiptomi és a rokon sémi-hámi nyelvek hangtani és lexikális megfeleléseit kutatja, és 2006-ban, 35 évesen beválasztottak a 25 legígéretesebb magyar fiatal közé. Olyanok társaságában, mint Cseh László úszó, Ruzsa Magdi énekes és Pálfi György filmrendező. “Egy évtizede dolgozik az óegyiptomi nyelv etimológiai szótárán, amelynek első két kötete Hollandiában jelent meg. Korszakalkotó munkájával világviszonylatban is kiemelkedő tudósként tartják számon” – írták akkor róla. A beválasztásában szerepe lehetett annak is, hogy ugyanebben az évben elnyerte az MTA 2006 Ifjúsági díját kiemelkedő tudományos eredményéért.

– Éppen harminc évvel ezelőtt léptem be először az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ami aztán a későbbi életemet nagyon meghatározta. Egy székesfehérvári panelból indulva, nem sokat tudtam arról, hogy az egyetemen milyen sokféle lehetőség van. Történelem-orosz szakra jelentkeztem, és már az egyetemen szembesültem azzal, hogy van például van egyiptológia, asszíriológia és indológia is, amik engem nagyon érdekeltek. Lázasan látogattam ezeket a szakokat is, mert ki voltam éhezve az ókori nyelvekre. Mivel mindkét szakomon öt egész volt az átlagom, első év végén megengedték, hogy az egyiptológiát és az assziriológiát felvegyem. Az assziriológiát később indológiára váltottam. Közben rájöttem, hogy a történelem tartalmazta rejtélyekhez képest a nyelvtörténet feltérképezetlen területei nekem sokkal fontosabbak. Mesterem, Kákosy László és a többi professzorom elsősorban a fáraókori történelemml, vallástörténettel, irodalommal foglalkoztak, de sokkal kevésbé az óegyiptomi nyelvtörténetével, s – bevallom – én már hallgatóként is sokkal inkább itt láttam már magamnak a feladatokat. Másik tanárom, Wessetzky Vilmos irányította rá figyelmemet ennek a fehér területnek a régi szakirodalmára 1991-ben. Ezzel kezdtem foglalkozni, mivel mindig a rejtélyeket kerestem, ahol dolgozni lehet – mesélte a késői pályaválasztásáról.

 

Az egyetem elvégzése és a doktori ösztöndíj után a Humboldt Alapítvány ösztöndíjával két évig Frankfurtban kutathatott. Közben 25 évvel ezelőtt elkezdte építeni az egyiptomi szógyökök etimológiai katalógusát az 1930-as évek bécsi irodalomára és az újabb moszkvai kutatásokra támaszkodva. Mint mondja, senki más ezt a munkát így nem végezte el. Így ha nem is száz százalékos, de egész jó arányú rálátása van erre a területre. Közben tíz kötete jelent meg, köztük az óegyiptomi nyelv etimológiai szótárának harmadik kötete 2008-ban, 2016-ban pedig a sémi-hámi gyökszótár első kötete.

2003-tól egyetemi dolgozó lett, és ugyanakkor az Akadémiánál is kapott egy mellékállást. 2012-ben felszámolták a teljes akadémiai kutatócsoportot, az idén pedig a docensi állása is megszűnt az egyetemen, azt mondja, szabadúszó lett.

 

 

Balatoni élete, munkája 2008-ban kezdődött, a szakmai karrierjének kettétörése idején. Az akadémiai doktori címre a sémi-hámi hangtani megfelelésekkel kapcsolatos addigi munkáinak összefoglalójával pályázott, de elutasították. Ekkor kezdett a Balatonra járni, hogy a szinte teljes idejét kitöltő szótárkészítési munkát és a fővárosi tudományos hányattatásokat kipihenje. Hajnalban érkezett vonattal, majd hajóval és biciklivel egész nap járta a vizet és a tó környékét. Először csak beszélgetett a helybeliekkel a környék nevezetes pontjairól, aztán fölkereste a helytörténettel foglalkozókat és el is kezdte összegyűjteni a helytörténeti anyagokat, hogy mindent megtudjon a vidékről.

– Összegyűlt egy kis Balaton-könyvtáram, amiben minden településről van anyag. Öt év után kezdtem gondolkodni azon, hogy én már szinte mindenkit ismerek, aki itt helytörténettel foglalkozik, de vajon ők ismerik egymást. Ebből jött az ötlet, hogy valahogy össze kellene hozni őket, amihez szerencsére segítőket is találtam. Így született meg a balatoni helytörténészek első találkozója Balatonedericsen 2015 novemberében több mint ötven résztvevővel.

Azóta további hét olyan fórumra került sor, amin a balatoni településeken illetve a régióban dolgozó “amatőr” és “profi” helytörténet kutatók számot adtak munkájukról, aktuális eredményeikről. Az egyik találkozón kaptak például nagyobb nyilvánosságot az azóta elhunyt dr. Lichtneckert Andrásnak a balatoni hajózás eddig ismert történetét jelentősen átíró eredményei.
Többnyire valamelyik település művelődési vagy más közösségi intézményében jöttek össze, de volt már olyan is, hogy Siófok és Keszthely között a Helka motoros fedélzetén ismerkedtek a Balaton múltjával és mai szépségével. A IX. Balatoni Helytörténeti Találkozót éppen most, november 30-án tartják a fonyódi kulturális központban.

 

Az óegyiptomi nyelviskola elindításának ötlete először öt évvel ezelőtt merült fel benne. A miskolci és debreceni egyetemen rakta ki plakátjait, és külföldi kollégái segítettek népszerűsíteni hallgatóik körében. Amerikából, Olaszországból és a Felvidékről volt hallgatója több hétre, vagy csak egy egy napos konzultációra. Most, hogy megszűnt az állása, újra el szeretné indítani a kurzusokat. A szakmai munka mellett most már a bevétel is fontos lenne. Itthonról inkább az óegyiptomi nyelv iránt hobbi szinten érdeklődőkre számít.

– Mindig azt láttam, hogy egyiptománia van. Igaz, az embereket elsősorban a “piramisok titka” és a sumér magyar ősrokonság érdekli. Nagyon sokan el is utaznak Egyiptomba, de akár utazás nélkül is megérintik őket a hieroglifák, ezek a titokzatos jelek. Külföldre is jobban ki szeretném terjeszteni a munkát a témával komolyan foglalkozók körében. Persze nagyon kicsi ez a “piac”, de vannak olyan fiatalok, akiket érdekel a sémi-hámi nyelvtörténet. A szótáraim alapján tudják, hogy van egy katalógusom, és tudok információt adni. Így akár hosszabb képzésre, vagy akár rövid konzultációkra is tudok fogadni hallgatókat. A brazil őserdőktől Moszkváig sokan fordulnak hozzám egy-egy ügyben. Két éve például Pisából volt egy fiatalember, aki több mint két hétig kutatott az anyagomban. Tavaly egy amerikai hallgató szakította meg egy közép-európai útját, hogy eljöjjön hozzám, mert óegyiptomit akart tanulni. Lehet, hogy fizetős távoktatás lesz belőle, de a “bentlakásos” képzést is meg tudjuk szervezni, mert Edericsen egész éven át van szálláslehetőség.

 

 

– Mire számíthatnak azok a hazai érdeklődők, akik csak úgymond hobbiból akarnak óegyiptomit tanulni?

– Ha valaki el akar jutni egy egyszerű szövegolvasásig, és alapvetően érti a nyelvtant, akkor minden nap legalább három órát tanulva, majd a nap többi részében strandolás, biciklizés közben a tanultakat magában átdolgozva, akár két-három hét alatt eljuthat szövegértésig. Egyszerű szövegeket tudna olvasni a Középbirodalomban használt legcsiszoltabb nyelven.

– Hány jelet kell ismerni?

– A legkisebb sejtek az egy mássalhangzót jelentő jelek, ezekből 24 van. Két mássalhangzós jel mintegy száz, és vannak három mássalhangzós jelek, végül a determinativumok. Összesen néhány száz jelről beszélünk, de ezektől nem kell megijedni. Az assziriológia szakon az ékírásos jelekkel sokkal hosszadalmasabb elboldogulni, hogyan az ember emlékezetében rögzüljenek, ugyanis a jelek sokkal tovább absztrahálódtak, „jellegtelenebbek” lettek eredeti képszerűségükhöz képest. A hieroglif írás ezzel szemben sokkal inkább megőrizte képiességét, szinte „eteti magát”.  Sok jel van, de nagyon hamar megtanulható.

 

Akit komolyabban is érdekel a lehetőség, a szabad iskola kerítésére kirakott felhívás így szól:

• Bevezetés a hieroglif írásba és az ún. klasszikus egyiptomi nyelvbe: a fáraókori írás alapelvei és a legfontosabb jelek; a névszói és határozói mondatok; igei alaktan és alapfokú olvasási készség a Középbirodalom nyelvén.
• Bevezetés a kopt nyelvbe (szaidi dialektus); a kopt nyelv kialakulása és írásrendszere; a szaidi alaktan és mondattan alapvetése; szövegolvasás.
• Konzultáció az óegyiptomi nyelv történetéről és külső kapcsolatairól.
Egyéni és csoportos (4 főig) oktatás
Jelentkezés, időpont: gabtak@datatrans.hu

 

Takács Gábor szabad iskolája a Balaton egyik legszebb helyén van. A dolgozószobaként használt teraszáról, de a tanteremként működő garázs kapujából is gyönyörű látvány tárul elénk a tanúhegyekről és a Szigligeti-öböl környékéről. De neki ez még nem elég. Azt mondja, álma egy kis hajó, amire felpakolhatná könyvtárát, és a Balatonon utazva folytathatná az óegyiptomi nyelv kutatását és a balatoni helytörtész munka istápolását. Persze, ha hallgató jönne, mindenképp kikötne.

Győrffy Árpád

•

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)