Balatonalmádi – Litkey-képpel indíthatják a Vörösberényi Művésztelep újraélesztését – 2015.08.05.
Balatonalmádiban rendkívül gazdag anyaggal nyílt emlékkiállítás az egykori Vörösberényi Művésztelep vezetésében meghatározó szerepet játszó Litkey György festőművész képeiből Pannónia Kulturális Központban a napokban.
A nagyszámú érdeklődőt, köztük sok hozzátartozót Keszey János polgármester köszöntötte. Az alábbiakban a beszédéből adunk összefoglalót és bőségesen szemezgetünk a kiállított képekből, amiknek többsége Litkey György utolsó alkotói korszakában készülhetett. Pontos információink erről nincsenek, mert a művek mellől és többnyire a képekről is hiányoztak ezek az adatok.
Természetesen a látvány eredetiben az igazi, hisz a megvilágítási gondok miatt akár kisebb-nagyobb színeltolódások is lehetnek a reprodukciókon.
A polgármester bevezetőjében röviden felidézte a Sajókeresztúron 1907-ben született, 1975-ben Budapesten elhunyt művész életútját.
– Litkey György az 1926-1931-es évek alatt a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, művészdiplomát és rajztanári oklevelet szerzett. Mint ebben a korban oly sokan – mestere Rudnay Gyula tanácsára – ő is foglalkozott néprajzi gyűjtéssel a Borsod-Miskolci Múzeum számára. Túlzás nélkül mondhatom: a gyűjtés afféle kodályi vagy bartóki elhivatottságot, szenvedélyt már-már konok kötelezettségvállalást jelentett az igazi művészek számára. 1933-ban házasodott, felesége Brucker Gizella, akivel hat gyermeket neveltek fel. Az 1933-1936 években Budapesten művészi munkájából tartja el családját. A Magyar Képírók társaságának egyik vezető művésze. Közös kiállításokon vett részt, folyóiratokat és a “népi írók” könyveit illusztrálta. Ez utóbbiak esetében grafikai tudását tudta igazán kamatoztatni – mondta többek között.
Ásás
Jazz
Blues
Litkey 1936 és 1962 között művészi munkája mellett rajztanárként dolgozott Kapuváron, Ócsán és Budapesten. 1948-49-ben a Toldy Gimnázium igazgatója. 1953-ban részt vesz a Pedagógus Képzőművészeti Stúdió megalakításában, a Stúdió alapító tagja, 1955-től vezetőségi tag. 1959-től haláláig a Stúdió művészeti vezetője. 1966-,1967-,1969-,1971-ben az év nagy részét Belgiumban töltötte, festett és több sikeres kiállítást rendezett. Képei belga, francia, olasz, svájci, holland, német magángyűjteményekbe kerültek. 1970-71-ben az Egyesült Államokban élt, ott festett, tanított, kiállított.
Furulyás lány
Hazafelé II.
Borsók
Elmegy a gőzös
Holdbéli csónakos
Öreg halász
Pillangó
Körtánc I.
Mennyegző
Menekülés az árvíz elől
Keszey János részletesen szólt arról az időszakról is, amelyikben a művész élete a balatoni tájjal, Almádi közvetlen környékével összekapcsolódott.
– Litkey Évának köszönhetően erről a korról hiteles krónika is rendelkezésünkre áll. íme: 1954-ben a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdió tagjai a Balaton mellett szerettek volna művésztelepet létesíteni. A stúdió egyik tagja javasolta, nézzék meg Vörösberényt, amely olyan, mint a régi Nagybánya kicsiben. Domboldalon épült falu, érdekes, szép táj, két műemlék templommal. Egy küldöttség felkereste a falut, ahol Csonka Ferenc, az általános iskola igazgatója, művészetkedvelő ember, befogadta a tervezett telepet. Tantermeket bocsátott rendelkezésre, a községi tanács pedig a régi, műemlék kolostor épületében adott egy emeletet. Az első nyáron 20 résztvevője volt a tábornak. Néhány évvel később már 120-an voltak 3×40-es csoportokban. A telepen készült alkotások évente kiállításra kerültek.
Vihar előtt
Jégvilág
Vörösberény
Almádi móló II.
Balatoni táj
Te, csodálatos Balaton
Csillaghajók versenyben
Horgász
Csodálatos balatoni táj
A polgármester beszélt arról is, hogy a művésztelep hatása rendkívül jelentős volt a későbbi időszakra is.
– A Balatonalmádiban élő és alkotó jelenlegi művésznemzedék szinte ráépült arra az alapra, arra a szellemiségre, amely a Vörösberényi Művésztelep sajátja volt. Olyan nagyszerű művészek dolgoztak itt a táj bűvöletében, Litkey György mellett, mint Konecsny György, Schéner Mihály, Mersits Piroska, Bognár Zoltán, Balogh Ervin, hogy csak néhány nevet említsek.
Keszey János itt jelentette be, hogy a Litkey-emlékkiállítás gyakorlatilag csak az első lépés az egykori művésztelep történetének feltárásához, sőt ennél is nagyobb tervet tűztek maguk elé.
– Régi vágyunk a vörösberényi művésztelep felélesztése, ezért is nyújtottuk be idén igényünket az állami tulajdonban lévő egykori Kolostor épületre. Bízom benne, hogy amint lehetősége lesz településünknek egy városi galéria, vagy múzeum létrehozására, Litkey és a vörösberényiek művei méltó helyen lesznek közszemlére bocsátva – mondta.
A Litkey-rokonság ehhez már most azzal hozzájárult, hogy Litkey György egy Vörösberényről készült festményével ajándékozta meg a várost – a képet a művész legkisebb lánya, Litkey Réka (jobbról) és a kiállítás létrejöttén aktívan dolgozó unokatestvér, Litkey Éva adta át Keszey Jánosnak
A megnyitón Ihász Irén működött közre zongorajátékával.
A kiállított anyag augusztus 29-ig tekinthető meg. Hétköznapokon 10-20 óráig, szombaton 14-20 óráig látogatható a kiállítás a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban (8220 Balatonalmádi, Városház tér 4.).
Szöveg, képek, reprodukciók Győrffy Árpád
Ide kattintva feliratkozhat heti hírlevelünkre, ha értesülni akar új cikkeinkről
