Badacsonytomaj – Kitoloncolnák a katonát a főtérről, kell a hely egy katolikus jelképnek

Trianon után 101 egy évvel egyeseknek útjába került a nemzeti múltunk egyik legszomorúbb pillanatára emlékeztető első világháborús katona szobra Badacsonytomajon. Az 1938-ban közadakozásból emelt emlékművet a főtérről az eldugottabb helyen lévő Hősi-ligetbe száműznék, hogy a helyére egy Szentháromság-oszlopot állítsanak a katolikus vallás dicsőítésére. Mindezt sok közpénzből.

Badacsonytomaj főtere 1922 és 1938 között kapta meg mai képét. Az első meghatározó elem a tér közepén 1922-ben felállított háborús emlékmű volt. “1914-1918 – A világháborúban elesett hőseink kegyeletes emlékére emeltette Badacsony Tomaj Nagyközség és hegyközségei lakossága. Önfeláldozó hazaszeretetük példaként szolgáljon az utókornak. 1922” – írták az oszlop egyik tábláján, két másikon pedig a 82 akkor ismert tomaji áldozat nevét sorolták fel.

Az oszlopon elhelyezett halott katonát tartó arkangyal afféle “futószalagon” készülő mű lehetett. Ahogy később írták róla: “részint művészi, részint minőségi tekintetben nem bizonyult elégé megfelelőnek”. De átmeneti időre így is lehetőséget adott az emlékezésre, és helyet biztosított a későbbi időtálló és színvonalas emlékműnek.

Az első emlékmű 1922-es felállításakor és azt megelőzően is egyetlen vallási jellegű “építmény” egy feszület állt a főtér nyugati oldalán. A keresztet 1835-ben állították a plébánia gazdasági épületének főtérre nyúló végéhez a pestisjárvány elmúlta után. A kereszt azóta is ugyanazon a helyen áll, csak közben a gazdasági épület helyére felépült az új templom.

A korábbi katolikus templom egy utcával feljebb, a temető felé, a hegyoldalban állt nagyon leromlott állapotban. Az ehhez kapcsolódó plébánia kertje, hátsó udvara nyúlt le a főtér irányába. Így amikor 1931 szeptemberében el kezdték építeni a főtéren ma álló bazalttemplomot, a plébánia gazdasági épületeit és részben a hozzá kapcsolódó lakást lebontották, hogy az új templom elférjen. A templomot alig egy év alatt építették fel. Mivel a tervezett időre nem készült el teljesen, 1932. október 9-én csak megáldották, majd 1934-ben szentelték fel Szent Imre tiszteletére.

A világháborús emlékmű, a “pestis-kereszt” és a kéttornyú bazalttemplom hat éven át együtt határozta meg a tér képét. Közben vitéz Prónafalvy Albin dr. körzetiorvos kezdeményezésére gyűjtést indítottak egy színvonalasabb emlékmű felállítására. “Badacsonytomaj nagyközség régóta készült komoly művészi alkotással megörökíteni hősi halottainak emlékét. A régi emlékmű részint művészi, részint minőségi tekintetben nem bizonyult elégé megfelelőnek, ezért új emlékmű felállítását határozták el. Sok anyagi és szellemi áldozat árán az elhatározás kivitelezésre került. A régi emlékművet lebontották, helyére Damkó József nagynevű szobrászművész alkotása kerül, amely másfélszeres nagyságban dacosan álló, bal kezét ökölbe- szorító, jobbján fegyverét fenyegetően tartó honvédet ábrázol. Az ércszobor természetes színű bazalt alapzatra kerül” – írták a Zala Megyei Újságban 1938. július 26-án a július 31-ei avatást beharangozó cikkben.

Az avatáson a megyei vezetők mellett részt vett több országos hírű politikus. “Szentmise után a bányász-zenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta, Hámos Margit hadiárva szavalt, majd vitéz Somogyvári Gyula mondott gyönyörű emlékbeszédet. Vitéz Prónafalvy Albin a szobor történetét ismertette és a további adakozásra buzdított… Majd a koszorúk egész sorát helyezték el. 88 magyar ruhás lány 88 virágcsokrot helyezett el a hősök emlékére” – olvasható a Zala Megyei Újság augusztus 2-ai tudósításában. Utalva arra is, hogy a második emlékmű felavatásakor már 88 áldozatról tudtak. A település minden huszadik lakója odaveszett közvetlenül a “Nagy háborúban”, vagy utána a hadifogságban. A szobor felállításakor a korábbi emlékmű tábláit a templom bejáratának falába építették.

A tér kialakulásának utolsó meghatározó lépése a szobor felavatása után következett. 1938 augusztusában elkezdődött a templom melletti új plébánia felépítése is. “A templomépítés annak idején csak úgy volt lehetséges, hogy a plébánialakástól egy részt elvettek, a gazdasági épületeket pedig lebontották, s máshová helyezték át. Most a Vallásalap, mint kegyúr, kárpótlásul új plébánialakot épít mintegy 46.000 pengő költséggel” – számolt be az építkezésről a Zala megyei újság 1938. augusztus 24-én.

Az emlékállítás utolsó fejezeteként 1940-ben Hősi-ligetet avattak a Római út mellett az elhunytak nevét külön-külön feltüntető emlékkövekkel. Akkor sem merült fel, hogy a település legfontosabb pontján lévő katonaszobrot áthelyezzék oda, de nyugton hagyták a Rákosi-rendszer legvadabb időszakában is. Csak most, a világháború lezárulása után 103, az országot darabjaira szakító trianoni békeszerződés után 101 évvel jutottak egyesek arra, hogy ezen a kiemelt helyen a katonánál jobban mutatna egy katolikus Szentháromság-oszlop – illetve szobor.

A háborús emlékmű áthelyezését abban a vitaanyagban hirdették meg, amit a Fő utca és Hősök tere rekonstrukció címmel adtak közre a város honlapján. “A templom előtt lévő katona szobra átkerülne a Hősök kertjébe, a helyére Szentháromság-szobrot helyeznénk, s a teret is átneveznénk “Szentháromság térré”” – írta Krisztin N. László polgármester a Szempontok a tervezéshez című anyagban.
Az elképzelés kapcsolódik a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (BTTF) által meghirdetett “Szakrális Tematikus út” projekthez. “A Szakrális út a badacsonytomaji Szent Imre (bazalt) templomtól indul a városi rész felújításával (út és járda fejlesztés, támfalépítés) magában foglalva a Hősök temetőjének méltóbb bemutatását. Az erdei részen Kálvária út épül összekötve a II. János Pál Pápa Emlékhelyet, a Szent István kápolnát a Pálos kolostor volt helyszínével” – olvasható a BTTF honlapján.

A “Szakrális Tematikus út” kialakításától azt várják, hogy egész évben tódulni fog a nép a turisták által eddig elkerült Tomajra. “Létrejöttével erősödhet a több évszakos turisztikai szezon, szélesedhet a turisztikai cél, amiért érdemes ide látogatni hosszabb időtartamra is” – fogalmaznak.

Mint korábban írtam róla, a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t 2019 nyarán hozta létre a Magyar Turisztikai Ügynökség a Felső-szabolcsi, Tokaji Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. átnevezésével. A cég vezérigazgatójává 2019 őszén Székesfehérvár akkor menesztett fideszes alpolgármesterét, korábbi fideszes országgyűlési képviselőt, Brájer Évát nevezték ki évi 24 millió forintos fizetéssel (plusz cafeteria). A cég elérhetőségeként ma is egy székesfehérvári cím szerepel a BTTF honlapján.

A Szakrális Tematikus út felső szakaszát, a 17 stációból álló gigakálváriát 2022 tavaszán nyitnák meg a legutóbbi hírek szerint. A Badacsony-hegy keleti oldalán lévő fokozottan védett erdőben tervezett létesítményre 1,1 milliárd forint közpénzt költenek el. További 1,5 milliárd forintot szánnak a városközpont átalakítására – benne a világháborús emlékmű áthelyezésére – és egy “kulturális és turisztikai látogatóközpont” kialakítására Badacsony délnyugati részén.

•

Az elmúlt évtizedben megszokhattuk, hogy egyes jól fizetett személyek milliárdokat költhetnek a közös pénzünkből szakmailag nehezen indokolható, környezetileg káros, de általuk világmegváltónak tartott ügyekre. Most ez a jó szándékúnak beállított buzgólkodás az elődök emlékállításának súlytalanításával, kegyeletsértéssel kapcsolódna össze Badacsonytomajon.

Győrffy Árpád

•

Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a gyorffyarpad.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)