Trianon után 101 egy évvel egyeseknek útjába került a nemzeti múltunk egyik legszomorúbb pillanatára emlékeztető első világháborús katona szobra Badacsonytomajon. Az 1938-ban közadakozásból emelt emlékművet a főtérről az eldugottabb helyen lévő Hősi-ligetbe száműznék, hogy a helyére egy Szentháromság-oszlopot állítsanak a katolikus vallás dicsőítésére. Mindezt sok közpénzből.
Badacsonytomaj főtere 1922 és 1938 között kapta meg mai képét. Az első meghatározó elem a tér közepén 1922-ben felállított háborús emlékmű volt. “1914-1918 – A világháborúban elesett hőseink kegyeletes emlékére emeltette Badacsony Tomaj Nagyközség és hegyközségei lakossága. Önfeláldozó hazaszeretetük példaként szolgáljon az utókornak. 1922” – írták az oszlop egyik tábláján, két másikon pedig a 82 akkor ismert tomaji áldozat nevét sorolták fel.
Az oszlopon elhelyezett halott katonát tartó arkangyal afféle “futószalagon” készülő mű lehetett. Ahogy később írták róla: “részint művészi, részint minőségi tekintetben nem bizonyult elégé megfelelőnek”. De átmeneti időre így is lehetőséget adott az emlékezésre, és helyet biztosított a későbbi időtálló és színvonalas emlékműnek.
Az első emlékmű 1922-es felállításakor és azt megelőzően is egyetlen vallási jellegű “építmény” egy feszület állt a főtér nyugati oldalán. A keresztet 1835-ben állították a plébánia gazdasági épületének főtérre nyúló végéhez a pestisjárvány elmúlta után. A kereszt azóta is ugyanazon a helyen áll, csak közben a gazdasági épület helyére felépült az új templom.
A korábbi katolikus templom egy utcával feljebb, a temető felé, a hegyoldalban állt nagyon leromlott állapotban. Az ehhez kapcsolódó plébánia kertje, hátsó udvara nyúlt le a főtér irányába. Így amikor 1931 szeptemberében el kezdték építeni a főtéren ma álló bazalttemplomot, a plébánia gazdasági épületeit és részben a hozzá kapcsolódó lakást lebontották, hogy az új templom elférjen. A templomot alig egy év alatt építették fel. Mivel a tervezett időre nem készült el teljesen, 1932. október 9-én csak megáldották, majd 1934-ben szentelték fel Szent Imre tiszteletére.
A világháborús emlékmű, a “pestis-kereszt” és a kéttornyú bazalttemplom hat éven át együtt határozta meg a tér képét. Közben vitéz Prónafalvy Albin dr. körzetiorvos kezdeményezésére gyűjtést indítottak egy színvonalasabb emlékmű felállítására. “Badacsonytomaj nagyközség régóta készült komoly művészi alkotással megörökíteni hősi halottainak emlékét. A régi emlékmű részint művészi, részint minőségi tekintetben nem bizonyult elégé megfelelőnek, ezért új emlékmű felállítását határozták el. Sok anyagi és szellemi áldozat árán az elhatározás kivitelezésre került. A régi emlékművet lebontották, helyére Damkó József nagynevű szobrászművész alkotása kerül, amely másfélszeres nagyságban dacosan álló, bal kezét ökölbe- szorító, jobbján fegyverét fenyegetően tartó honvédet ábrázol. Az ércszobor természetes színű bazalt alapzatra kerül” – írták a Zala Megyei Újságban 1938. július 26-án a július 31-ei avatást beharangozó cikkben.
Az avatáson a megyei vezetők mellett részt vett több országos hírű politikus. “Szentmise után a bányász-zenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta, Hámos Margit hadiárva szavalt, majd vitéz Somogyvári Gyula mondott gyönyörű emlékbeszédet. Vitéz Prónafalvy Albin a szobor történetét ismertette és a további adakozásra buzdított… Majd a koszorúk egész sorát helyezték el. 88 magyar ruhás lány 88 virágcsokrot helyezett el a hősök emlékére” – olvasható a Zala Megyei Újság augusztus 2-ai tudósításában. Utalva arra is, hogy a második emlékmű felavatásakor már 88 áldozatról tudtak. A település minden huszadik lakója odaveszett közvetlenül a “Nagy háborúban”, vagy utána a hadifogságban. A szobor felállításakor a korábbi emlékmű tábláit a templom bejáratának falába építették.
A tér kialakulásának utolsó meghatározó lépése a szobor felavatása után következett. 1938 augusztusában elkezdődött a templom melletti új plébánia felépítése is. “A templomépítés annak idején csak úgy volt lehetséges, hogy a plébánialakástól egy részt elvettek, a gazdasági épületeket pedig lebontották, s máshová helyezték át. Most a Vallásalap, mint kegyúr, kárpótlásul új plébánialakot épít mintegy 46.000 pengő költséggel” – számolt be az építkezésről a Zala megyei újság 1938. augusztus 24-én.
Az emlékállítás utolsó fejezeteként 1940-ben Hősi-ligetet avattak a Római út mellett az elhunytak nevét külön-külön feltüntető emlékkövekkel. Akkor sem merült fel, hogy a település legfontosabb pontján lévő katonaszobrot áthelyezzék oda, de nyugton hagyták a Rákosi-rendszer legvadabb időszakában is. Csak most, a világháború lezárulása után 103, az országot darabjaira szakító trianoni békeszerződés után 101 évvel jutottak egyesek arra, hogy ezen a kiemelt helyen a katonánál jobban mutatna egy katolikus Szentháromság-oszlop – illetve szobor.
A háborús emlékmű áthelyezését abban a vitaanyagban hirdették meg, amit a Fő utca és Hősök tere rekonstrukció címmel adtak közre a város honlapján. “A templom előtt lévő katona szobra átkerülne a Hősök kertjébe, a helyére Szentháromság-szobrot helyeznénk, s a teret is átneveznénk “Szentháromság térré”” – írta Krisztin N. László polgármester a Szempontok a tervezéshez című anyagban.
Az elképzelés kapcsolódik a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (BTTF) által meghirdetett “Szakrális Tematikus út” projekthez. “A Szakrális út a badacsonytomaji Szent Imre (bazalt) templomtól indul a városi rész felújításával (út és járda fejlesztés, támfalépítés) magában foglalva a Hősök temetőjének méltóbb bemutatását. Az erdei részen Kálvária út épül összekötve a II. János Pál Pápa Emlékhelyet, a Szent István kápolnát a Pálos kolostor volt helyszínével” – olvasható a BTTF honlapján.
A “Szakrális Tematikus út” kialakításától azt várják, hogy egész évben tódulni fog a nép a turisták által eddig elkerült Tomajra. “Létrejöttével erősödhet a több évszakos turisztikai szezon, szélesedhet a turisztikai cél, amiért érdemes ide látogatni hosszabb időtartamra is” – fogalmaznak.
Mint korábban írtam róla, a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t 2019 nyarán hozta létre a Magyar Turisztikai Ügynökség a Felső-szabolcsi, Tokaji Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. átnevezésével. A cég vezérigazgatójává 2019 őszén Székesfehérvár akkor menesztett fideszes alpolgármesterét, korábbi fideszes országgyűlési képviselőt, Brájer Évát nevezték ki évi 24 millió forintos fizetéssel (plusz cafeteria). A cég elérhetőségeként ma is egy székesfehérvári cím szerepel a BTTF honlapján.
A Szakrális Tematikus út felső szakaszát, a 17 stációból álló gigakálváriát 2022 tavaszán nyitnák meg a legutóbbi hírek szerint. A Badacsony-hegy keleti oldalán lévő fokozottan védett erdőben tervezett létesítményre 1,1 milliárd forint közpénzt költenek el. További 1,5 milliárd forintot szánnak a városközpont átalakítására – benne a világháborús emlékmű áthelyezésére – és egy “kulturális és turisztikai látogatóközpont” kialakítására Badacsony délnyugati részén.
•
Az elmúlt évtizedben megszokhattuk, hogy egyes jól fizetett személyek milliárdokat költhetnek a közös pénzünkből szakmailag nehezen indokolható, környezetileg káros, de általuk világmegváltónak tartott ügyekre. Most ez a jó szándékúnak beállított buzgólkodás az elődök emlékállításának súlytalanításával, kegyeletsértéssel kapcsolódna össze Badacsonytomajon.
Győrffy Árpád
•
Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a gyorffyarpad.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
A Szobor amivel hősi halált halt Őseinkre emlékeznek maradjon jelenlegi helyén!
Emberhez méltó, nem csak korlátolt érdekektől vezérelt megoldás nem jut eszébe a vezetőségnek? Annyi más mód lehetséges a főtér felvirágoztatására, akár pályázatot is lehetne kiírni a nagyközönség – bárki érdeklődő – számára.
Sok botrány Tomajon! Oda többé nem megyek! Vannak máshol normális helyek. A jó emberek még a tomajiak szerint is Tördemicen laknak.
Bocsánat – reagálnék Varga Gyula István egy megjegyzésére: én ezen az oldalon még soha nem láttam pitiáner turisztikai fejlesztés miatti hozsannázást. Sőt. Nem tudom, ugyanazt a hírlevelet olvastuk-e eddig, évek óta. István szobor-véleményével egyetértek, én is kábé ezt írtam – ha elolvassa. De ez a hírlevél igenis minden őrülettel szemben kritikus és nem hozsannáz. De szívesen fogadok példát az ellenkezőjéről, ha gondolja.Ennek hiányában ez így elég sértő volt. (Gyanakvás esetére: a hírlevélhez semmi közöm, a létrehozóit, íróit nem ismerem.)
Önmagában ebbe belegondolva a katona szobra (építészmérnök vagyok amúgy) sokkal jobb helyen lenne sztem a hősi temetőben, különösen, ha az igényesebb kialakításúvá válna. Ha ez lenne a koncepció, ezt – mondom, önmagában – kimondottan értékelném. Én azt nem értem, eleve miért nem egy helyre tették a kettőt. Az előbb készült mellé a később készültet… Ha itt megállna a dolog, szerintem senki nem háborodna fel, sőt – megkockáztatom, üdvözölné a dolgot. Vagyis nem az áthelyezés ellen kellene így önmagában tiltakozni – az nekem szintén nem rokonszenves, mert ezzel az erővel minden 70-es években készült építménynek ugyanúgy, ugyanott kellene állnia, akor is, ha logikailag rossz helyen van…..A gond az, hogy a katona egy újabb totálisan értelmetlen, a mai világban anakronisztikus ál-mélyvallásos mű-fejlesztésnek fog áldozatul esni + persze a közpénzből magánkeresetnek. EZ ellen kell tiltakozni és megakadályozni. És igen, sajnos, ha nem is tódulni fognak ezért oda az emberek, de bizony hatalmas lesz a merev-ájtatos tömegek érdeklődése. Nézzük csak meg mindenféle, kisebb-nagyobb “zarándoklatok”, vallásos túrák (immár bringára meghirdetettek is) – népszerűségét. A 3. évezredben, amikor millió más – normális, modern,haladó – dolgot művelhetnénk.
El a kezekkel a katonától!
Érdekes, hogy a máskor minden pitiáner turizmus-fejlesztést hozsannázva fogadó hírlevelük ezúttal milyen erősen kritikus hangot üt meg egy önmagában koncepciózus, bár vitatható fejlesztés miatt. Számomra megdöbbentő, hogy a településen még jelképes hősi temető is van. Ez igazán fantasztikus. Nem biztos, hogy rosszabb helyen lesz a gyönyörű szobor, mint az egyébként koncepciótlan főtéren. A gyanús turisztikai cég-manipulációt, -amely nem tartozik közvetlenül a lényeghez-azonban én is elutasítom,de kár volt ezzel a hangulatot korbácsolni.
Az adott helytől távolabb helyezéssel, netán azt szeretnék feledtetni, hogy e feláldozott Hősök fegyverét és vérontásba küldését áldották és szentelték meg…
Csatlakozom Plósz Sándorhoz.
G. Korompay Judit
városépítész
nagyon szomoru, hogy ebben a rendszerben mindent megcsinálhatnak!amit az akkori szegény emberek megcsináltattak, most “ezek” lerombolják. a HŐS katona ugyanugy elfér(NE),ott ahol van. a további “szobrok mellé tegyék. nagy baj van MAGYARORSZÁGON, mint SOPRONBAN is,
“Az első – mai értelemben is és a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő – tájrendezési tervek a VÁTI-ban a 70-es évek elején készültek (Misley Károly és Plósz Sándor)”
/Csemez Attila, TÁJTERVEZÉS – TÁJRENDEZÉS, 1996. egyetemi tankönyv, (80)./
Mint a Badacsonyi tájvédelmi körzet táj-tervezője 1973-75., tiltakozom, hogy az I. Világháborús emlékmű hős katonáját máshová helyezzék.
Plósz Sándor
tájrendező, ökológus