Márton Sándor cukrász- és fagylaltmester, a balatonfüredi Kisfaludy utcában működő Bagaméri fagylaltozó tulajdonos vezetője ismét nagyot alkotott. Az Anna-báli csemege nevű fagyijával nem csak finomat készített, de még a zsűri ízlését is eltalálta.
A Balatoni Turizmus szövetség által az idén is meghirdetett versenyen “Bagaméri mester” Anna-báli csemege nevű fagylaltkölteménye elnyerte a Balaton fagylaltja címet.
– A gondolat az Anna-bál egyik jelképéből, a bál szépének adott aranyalmából indult el, és ehhez kevertem ki azokat az ízeket, amik talán visszaadják a bál szépségét, hangulatát – meséli Márton Sándor, amikor sikerül egy kis időt szakítani a teljesen más ízvilágot képviselő Őrség kincse fagyi készítése közben.
Marton Sándor éppen a tökmagos, sütőtökös ízvilágú Őrség kincse fagylaltból készített egy adagot
Az Anna-báli csemege alapja egy tejszínes krém linzeres ízzel, ami a sült almatorta zamatát idézi fel bennünk. Ehhez készítettem egy nagyon finom rétegezést fahéjas sült almából. És egy további rétegben linzer darabkákat, illetve linzermorzsát szórunk a fagylaltba, a tetejét egy gold csokoládéból készített réteggel vontam be – folytatta
Az Anna-báli csemege fagyi tetejét gold csokival bevont apró csokiszemek díszítik. A szilikon formába öntött alma szintén a fagyi anyagából készült. Az alma szára és levele gold csokival bevont hagyományos csokoládé
A technológiánál persze fontosabb számunkra az íz, amit az alap és a különböző rétegek együtt kiadnak, amikor egy-egy gombócban egymással keveredve a kehelybe, vagy tölcsérbe kerülnek. A fagyit kóstolva Anna-báli párhuzammal könnyeden táncoló, arany és más világos színű ruhákba öltözött gyönyörű ifjú hölgyeket látok magam előtt, akik néha egy-egy mosolyt is küldenek felém – amikor egy-egy réteg éppen hangsúlyossá válik a számban. A saját ízét persze mindenkinek magának kell megkeresni.
Az Anna-báli csemege metszetének egy részlete a gold csokival és a fahéjas sült almából készített rétegekkel
A mester a versenyre nevezett másik fagylaltot, a Jókai múzsáját a Füreden május elején tartott hagyományos Jókai-napokra készítette. Ez egy súlyosabb ízű, a szenvedély és tapasztalat minden zamata benne van. Ilyen lehetett a Jókainál nyolc évvel idősebb Laborfalvi Róza legendás csókja 1848 március 15-én, amikor a Nemzeti Színház előadásán Jókai fellépett hozzá a színpadra.
– Ez egy rumos, tejszínes fagylalt, amit ropogós csokoládés ostya darabokkal és amarilla meggydarabkákkal rétegeztem.
A Jókai múzsája fagyi ütősebb ízekre épül
Jókait akkor rabbá tette az a csók, ihletet és munkakedvet adott neki 38 éven át. A zsűrit a jelek szerint most inkább a lengébb, könnyedebb ízek vették le a lábáról.
A Bagaméri Fagylaltozó a füredi Kisfaludy utcában
Bagaméri mester persze nem csak a versenyzés kedvéért kísérletezik. Az álmaiban kóstolt fagyik új ízeit megpróbálja a valóságban is elkészíteni. Ezek az ízek nagyon változatosak. Úgy van velük, ahogy Radnóti az emlékeiről ír, “a csókok íze számban hol méz, hol áfonya“. Az Anna-báli csemege inkább “mézes” íze után most az áfonya következik. Heteken belül elkészül egy levendulás fagyival, aminek az alapját áfonya adja, de a levendula illatából, ízéből is hordozni fogja azt, ami kellemes.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről!
