Alsóörs – A növekedés helyett az élhető település megőrzése lett a fontosabb

A balatoni térségben az utóbbi években robbanásszerűen megjelent építési kedv nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, mert a korábban készített szabályokkal, nem mindig lehet kezelni a különleges igényeket, terveket.

 

A fentiek Hebling Zsolt polgármester előadásában fogalmazódtak meg a „Városépítészeti séták Veszprém megyében” című rendezvénysorozat Alsóörsön tartott fórumán. A települési főépítészek rendszeres szakmai találkozóját öt évvel ezelőtt Fabacsovics Zoltán megyei főépítész indította el. A a keddi találkozónak a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal, a Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a mostani esetben az alsóörsi önkormányzat volt a szervezője.

Az első előadást tartó Hebling Zsolt a 17 éve tartó polgármesteri működésének idejére eső építés szabályozási munkáikat mutatta be. A közigazgatásban és az építészetben gyakorlatilag járatlanul találták szembe magukat ezekkel a feladatokkal, és nem mindig fogadták meg a tanácsokat. Igaz, erre néha lehetőségük sem volt, mesélte példaként azt, hogy már abban az időben is javasolták nekik, alkalmazzanak főépítészt. A község akkori gyenge helyzetére is tekintettel nem fogadták meg a tanácsot, pedig ezzel sok gondtól megmenekülhettek volna.
Ugyanakkor kezdetektől arra építették a munkát, hogy a döntések előtt megkérdezték az érintetteket. A helyi építési szabályzat 15 évvel ezelőtti készítésénél indított lakossági egyeztetések alapozták meg a mai állandó lakossági fórumokat is. Az akkor kialakított szabályok jól is működtek az első időszakban,

 

Mint elmondta, a 17 éve polgármesteri időszakának első 15 évében sokkal visszafogottabbak voltak a fejlesztések. Akkor is épültek házak, zajlottak felújítások, de az utóbbi 2-3 évben gyökeresen megváltozott minden. Megjelentek azok az igények, amelyek egy-egy viszonylag kis területen intenzív beépítést céloztak meg. A szabályok 15 évvel ezelőtti kialakításánál fel sem merült bennük, hogy napjainkban majd egyes, korábban egy lakás kialakítására szánt telkeken négy lakást akarnak kialakítani. És ilyenekből akár nagyobb mennyiségben is egymás mellett. Példaként említve a lovasi út mellett a Panoráma lakóparkot, a Séd-patak melletti Merse Minimál lakóparkot, a kemping helyén épülő Pelso Bay lakóparkot és a ma Club Panoráma Residence néven futó építkezést az egykori Bányász üdülőnél, ahol a meglévő épület mellé még egy másik 28 lakásost is ráterveztek a telekre úgy, hogy a szabályok ezt nem zárják ki.

 

– Bevallom őszintén, mi is csak néztünk, amikor szembe kerültünk ezekkel az ügyekkel, mert ilyen lépésekre nem voltunk felkészülve, s ezért a szabályokat sem úgy alakítottuk ki egykor, hogy ezeket megfelelően kezelni lehessen. Fontos célunk volt mindig az állandó lakosság létszámának emelése, hogy elérjük azt a 2200 fő körüli lélekszámot, ami optimális lenne az intézmények működtetésénél. Az elmúlt időszakban megtartott lakossági fórumokon azonban azt tapasztaltuk, hogy az emberekben komoly ellenérzések alakultak ki a most zajló fejlesztések miatt. Ezért a község új fejlesztési koncepciójában már nagyon figyelünk arra, hogy egy bizonyos szintnél jobban ne fejlődjön a település méretében, lakosságában. Nem veszíthetjük el Alsóörs falusias, barátságos jellegét, emberi léptékét, ha egy igazán élhető települést szeretnénk a jövőben. Nagyon fontos ezért az is, hogy hallgassunk az építész szakemberekre a döntéseknél – mondta a polgármester.

A fórum első részében a helyi ügyek voltak terítéken. Hebling Zsolt után Mártonffy Gábor alsóörsi főépítész hozott részletes példákat polgármester által elmondottakra a településen jelenleg zajló jelentősebb lakó- és üdülőépület fejlesztések léptékéről, intenzitásától, illeszkedéséről. Majd Szilvási Attila, a létesítmény tervezője mutatta be a Marina szálló projektet.

 

A továbbiakban aktuális ügyek kerültek terítékre, majd vezetett séta keretében ellátogattak a Alsóörs Marina kikötőbe illetve hotelhez.

–

A főépítészek munkájával, szerepével kapcsolatban ide kívánkozik illusztrációként egy az Alsóörsön hallottaknál sokkal kisebb horderejű, talán mégis említésre méltó eset, amilyennel akár más településeken is összetalálkozhatunk.
A napokban Badacsonytomajon járva csodálkoztam rá – döbbenten – az egykori Leszner-pince homlokzatára. A Római úton található épületegyüttes korábban szinte észrevehetetlen volt a tájba és településrészbe illeszkedő kialakításának köszönhetően. A sokáig a Badacsonyi Szőlősgazdák Hegyközségi Szövetkezetének pincéjeként, palackozójaként működő épület az új tulajdonossal új ruhát is kapott.

A badacsonytomaji önkormányzat településkép védelméről szóló rendeletének az Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelményeket rögzítő része a 14. paragrafus 3. bekezdésében így fogalmaz: “A település területén az építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók.”
Az önkormányzat településképi arculati kézikönyve a fentiekre építve kicsit részletesebben elmondja ugyanazt.
“A település épületeinek színvilága változatos, azonban mégis egy visszafogott, a környezethez illeszkedő színhasználat jellemző. Kerülendő a feltűnő, kirívó színhasználat és színes lábazati vakolat. Az új épület ne a színével tűnjön ki. Javasolt kerülni a harsány színeket. Vakolt felületeknél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatait, természetes építőanyagok esetén azok természetes színeit javasolt alkalmazni… A külső vakolási munkálatok előtt javasolt a település főépítészével konzultálni.”

 

A településkép védelméről szóló rendelet meghatározza azt is, hogyan lehet orvosolni az ilyen eltévelyedéseket. A kötelezési eljárásról szóló rész az alábbiak szerint szól.
A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezési eljárás lefolytatható a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.
A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.
Kötelezést eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.
A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.
A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására – olvasható a tomaji önkormányzat rendeletében.

Győrffy Árpád

•

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)