Tavasszal általában teljesen kitisztul a Balaton vize, szélcsendes időben akár több méterre is lelátni. Nem így van a Tihany körüli zátonyépítéssel, ahol félmilliárdos költséggel, benne ötven százalékos uniós támogatással 10 ezer köbméter követ temetnek a Balatonba, hogy új ívóhelyeket létesítsenek egyes halfajoknak.
Februárban folytattuk az ügy körüli nyomozásunkat. Ebben segített, hogy egy állampolgár közben igényt nyújtott be a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-hez hogy elektronikus másolatban kikérje a “Tihany és Sajkod között épülő Halbölcső pályázati anyagait, annak szerződésit, különös tekintettel a kivitelezéssel kapcsolatos szerződésekre”
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. február 13-án a kért adatok egy töredékét, a konzorciumi szerződéseket megküldte az adatigénylőnek. Mint írták: “Az alábbi megkeresésükkel kapcsolatban, mellékelten megküldjük a rendelkezésünkre álló dokumentumokat, a konzorciumi együttműködési megállapodásokat.” (A levelezés, illetve a szerződések letölthetők az Átlátszó.hu oldalról.)
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. fenti kijelentése akkor is furcsa lenne, ha csak sima csendestárs lenne a félmilliárdos kőbehordásban. Ám erről szó sincs, a cég a projektek vezetője. A Szári Zsolt Balázs vezérigazgató vezetésével működő szervezet nyolc konzorciumi szerződést kötött munkákról, közpénzköltésről a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, melynek felelős vezetője dr. Szűcs Lajos elnök. A nyolc szerződés egymástól csak a zátonyok GPS koordinátákkal pontosan meghatározott helyszínében, méretében illetve a költségekben tér el. Mindegyik szerződésben szó szerint rögzíti, hogy a “Konzorcium vezetőjének a jelen Megállapodás aláírásával a Tagok a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-t (a továbbiakban Vezető-t) választják… Jelen Megállapodás aláírásával a Tagok… meghatalmazzák a Vezetőt, hogy helyettük és nevükben a támogatási kérelmet aláírja, benyújtsa és a támogatási kérelem elbírálása során a konzorciumot képviselje.”
Az így nyilvánossá vált konzorciumi szerződések, az Innovációs és Technológiai Minisztérium keresőjében hozzáférhető pályázati adatok és az illetékes kormányhivatal közlekedési főosztálya által az építési munkák valós helyét meghatározót hirdetmények alapján kiderült, hogy valami nem stimmel az egésszel. Arra jutottunk, hogy a konzorciumi szerződésekben és a pályázati oldalon szereplő koordináták még stimmeltek az illetékes kormányhivatal közlekedési főosztálya által tavaly novemberben kiadott hirdetményekkel, de az idén februárban kiadott új hirdetmények szerint a valós munka helye már többségében eltér a szerződésekben megszabottól. A nyolc projekt közül hat olyan van, amelyik az egyik legfontosabb adatában eltér attól, amire a szerződést kötötték, a pályázati támogatást megítélték, és a pénz egy részét már fel is vették.
Hogy tisztázzuk a helyzetet, s egyben más kérdésekre is választ kapjunk, február 24-én az alábbi közérdekű adatigényléssel kerestük meg a Balatoni Halgazdálkodási Zrt.-t.
“A Tihanyi-félsziget környékén végzett mesterséges ívóhely létesítéssel kapcsolatban az alábbi közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megküldését kérem Önöktől. A https://kimittud.atlatszo.hu/request/tihany_es_sajkod_kozott_megepulo oldalon olvasható 8 Konzorciumi Együttműködési Megállapodás szövege támogatási kérelem benyújtásához új ívóhelyek létesítéséhez. Választ kérek arra, hogy valósak-e ezek a dokumentumok, érvényben vannak-e ma is? Ha nem, akkor melyik?
Történt-e módosítás az érintett szerződésekben? Amennyiben módosítás történt, kérem, küldjék meg a módosított, vagy új dokumentumokat elektronikus formában.
Nagy Gábor horgászati ágazatvezető egy január 15-én küldött válaszában azt írta: “A projekt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Szent István Egyetem hármas konzorciumában zajlik. A munkálatok célja új ívó- és élőhelyek létrehozása több balatoni halfaj számára.”
A fenti szerződésekben nem szerepel a Szent István Egyetem, mint konzorciumi tag. Kérem küldjék meg annak a dokumentumnak, vagy azoknak a dokumentumoknak az elektronikus másolatát, amelyben, illetve amelyekben a Szent István Egyetemmel megállapodtak a konzorciumi részvételről, vagy más formában zajló együttműködésről.
Kérem, küldjék meg annak az anyagnak az elektronikus másolatát, amelyben a Szent István Egyetem kifejti álláspontját az ívóhelyek létesítésével kapcsolatban. Amennyiben nincs ilyen anyag, kérem, küldjék meg annak a jegyzőkönyvnek a másolatát, amelyik a Szent István Egyetem álláspontjának szóbeli ismertetéséről készült.
Kérem, küldjék meg azt a műszaki leírást, utasítást, vagy tervet elektronikus másolatban, ami alapján a kivitelezőkkel az ívóhelyek kialakítását végeztetik.”
Közérdekű adatigénylésünkre a Szári Zsolt Balázs vezérigazgató vezetésével működő Balatoni Halgazdálkodási Zrt.-től Nagy Gábor horgászati ágazatvezető az alábbi választ küldte:
“Részemről arra tudok reagálni, amit tőlem idézett. Sajnos az Önnek elküldött e-mail megfogalmazásakor hibáztunk (véletlenül a kollégáktól kapott, tévesen megfogalmazott mondatot továbbítottam Önnek), de a honlapunkon olvasható hivatalos kommunikációnkban a helyes megfogalmazás jelent meg a következők szerint: „A fejlesztés (8 önálló projekt) a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumában, valamint a Szent István Egyetem szakmai támogatása mellett zajlik.”
A levelében feltett minden egyéb kérdését és kérését legyen szíves a MOHOSZ részére elküldeni, ők fognak választ adni rájuk.”
A választ természetesen nem fogadhattuk el a közérdekű adatigénylésre, hisz konzorciumi vezetőként a cégnek rendelkezni kell a fenti adatokkal, és nincs olyan törvényes ok, ami alapján ezek kiadását megtagadhatja. A MOHOSZ-t már csak azért sem kereshettük, mert még a január 15-én küldött levelünkre is adósak a válasszal.
Álláspontunkról mind Nagy Gábort, mind a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t tájékoztattuk. Az adatok kiadására 15 nap állt volna rendelkezésükre, de azok 30 nap után sem érkeztek meg.
Megfelelő válasz hiányában csak a meglévő információkkal tudunk gazdálkodni. Ezekből az derül ki, hogy a 10 ezer köbméter kő Balatonba temetéséhez nem csak a valós tudományos és szakmai háttér hiányzik, hanem az is, hogy a megvalósítás a konzorciumi és a pályázati támogatási szerződések megsértésével zajlik. Az elérhető adatok alapján tényként kell tudomásul vennünk, hogy az érintettek február 13-ig biztosan nem módosították a konzorciumi szerződéseket, és az ITM “Támogatott projekt kereső” oldala szerint a mai napig nem került sor a támogatási szerződések módosítására sem. Ugyanakkor a nyolc projektből hat nem az eredetileg rögzített helyen zajlik.
Mint a táblázatból kiderül, a nyolc projektre eddig összesen 61 millió forint előleget adtak, 115 millió forintot pedig számla ellenében fizettek ki. A táblázatban szereplő koordináták megegyeznek a konzorciumi szerződésben és az illetékes közlekedési főosztály által november 28-án kiadott hirdetményben szereplő helyszínekkel. A közlekedési főosztály február 4-én azonban új hirdetményt adott ki. Az ebben szereplő öt helyszín közül csak kettő egyezett meg a korábbiakkal, illetve a szerződésekben szereplőkkel. (Ezeket zölddel jeleztük a táblázatban.) A többi három helyszín, majd egy február 13-án megjelent hirdetményben szereplő újabb három is eltér a szerződésekben szereplő helyszínektől.
Mivel az illetékesek nem közöltek a fentiekkel ellentétes információt, a pillanatnyi állás szerint csak arra gondolhatunk, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. által vezetett konzorcium szabálytalanul – a pályázati szabályoknak nem megfelelően – vett fel 33,4 millió forintot előlegként és 81,7 millió forintot számla ellenében, tehát összesen 125,6 millió forintot. Mivel az utolsó kifizetés minden esetben 2019. december 16-án zajlott, mondhatják azt, hogy akkor még szabályos volt az egész, de a valóságban mégis keményen megszegték a vállalásaikat.
Mivel szerettünk volna több oldalról is tájékozódni, egy hónappal ezelőtt közérdekű adatigényléssel kerestük meg az állami tulajdonban lévő Balaton közvetlen gazdáját, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot és annak Siófokon működő Balatoni Vízügyi Kirendeltségét is. Tőlük kell ugyanis vagyonkezelői engedélyt kérni, ha valaki a Balatonban valamit csinálni szeretne. Ezért az alábbi kéréssel kerestük meg egy levélben, közös címzéssel az igazgatóságot és kirendeltségét.
“A Tihanyi-félsziget környékén a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumi vezetésével 8 helyen végzett mesterséges ívóhely létesítéssel kapcsolatban az alábbi közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megküldését kérem Önöktől.
Budapest Főváros Kormányhivatala által január 15-én hozzánk küldött levél szerint a Tihanyi-félsziget körül több helyszínen folytat halak mesterséges ívó helyeinek telepítésével kapcsolatos vízi munkákhoz a “Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség adott vagyonkezelői hozzájárulást”
Kérem, küldjék meg kormányhivatal levélében említett dokumentumok – vagyonkezelői hozzájárulások – elektronikus másolatát. Amennyiben ezek a dokumentumok módosultak volna időközben, kérem, az eredeti változat mellett a módosult változatot illetve változatokat is.
Ugyancsak kérem, küldjék meg azoknak a dokumentumoknak – kérelmeknek, ezek mellékletének – elektronikus másolatát, amelyek alapján a vagyonkezelői hozzájárulást, hozzájárulásokat kiadták.”
Kérdéseinkre március 10-én az igazgatóság vezetőjétől, dr. Csonki István igazgatótól az alábbi válasz érkezett:
“Tájékoztatom, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz 2020. február hó 24. napján érkezett közérdekű adatigénylés ügyében Igazgatóságunk nem rendelkezik adatokkal. Kérem forduljon a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-hez.
Kérem levelem tudomásul vételét.”
Ha valaki nem értené, vagy nem hinné: annak a szerveztek nincsenek adatai egy a Balatonnál akár ökológiai veszélyeket is hordozó tevékenységről, amelynek engedélye nélkül még egy 10 köbméteres hullámtörőt, vagy egy pár négyzetméteres horgászstéget sem lehet elhelyezni a tóban.
Eddig jutottunk 2020-ban a víz világnapján.
Győrffy Árpád
Korábbi írásaink
2020.02.21. Tihanyi zátonyépítés – A döntéshozók támogatják a drasztikus természet átalakítást
2020.01.20. A Balatoni Limnológiai Intézet elhatárolódik a Tihany mellett folyó kőtöltési munkától
2020.01.16. Félmilliárdos halbölcsődét építenek 10 ezer köbméter kőből a Tihanyi-félsziget partjainál
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Feljelentést tenni ! A természetvédelmi területen végzett szabálytalan- engedély nélkül vagy attól eltérő végzett munkáért és még nagyobb nyilvánosság elé tárni Ha egy vitorlásnak a motorja szennyező nem kap üzemelési engedélyt
a Balatoni. környezetvédelem miatt ! Ezeket lehet ? Mi van az áramlási hordalék lerakási eliszaposodási ” problámákkal ” az is smafu ??,
Ahogy Józsi anyja fohászában megjegyzi a ” Legényanya ” című filmben, a székkel lehet a probléma! Akárki ül bele, rögtön meghülyül, és egész sor olyan döntést hoz, ami a balatoni horgászok és a Balaton élővilága ellen van. Vonatkozik ez sajnos a legfőbb segédre N. G.-ra is, aki szerintem a főnöke távollétében gyakran beoson, és beül az ominózus székbe. Legyünk őszinték, mit is várhatunk egy olyan cégtől, ahol Gönczi, Füstös és Puskás Úr ült már ebben a fotelban. Ők zsigerileg utálják a horgászokat, és minden döntésük csak a pénzszerzést szolgálja. A MOHOSZ úgy látom partner lesz ebben. Sajnos sikerült a MOHOSZ élére egy fajsúlyos kormánypárti politikust felkérni, talán nem is véletlen a tihanyi zátonyok elhelyezkedése a MOHOSZ tanya környékén. Biztos vagyok benne, hogy az urak jól fognak szórakozni a kőszórásokon!