Aki csak nehéz ételektől szokott álmodni, talán elképzelni sem tudja azt a 110 hektáros, speciális fóliaszerkezettel fedett vizes szórakoztató centrumot, amit a vörösberényi Balaton-part mellé akarnak megépíteni.
Ha nehéznek is tűnik, próbáljuk meg elképzelni, hogy
Balatonfűzfő Tobruk nevű részének szélétől az almádi Fórum üzletközpontig húzódó, Felső-Lozsánta, Szilfai és Albeli névre hallgató lankás területet mintegy 1,7 kilométer hosszúságban, 500-900 méter közötti szélességben egy változó magasságú, gigantikus nagyságúra mutálódott “pattogtatós” műanyagszatyorra emlékeztető szerkezet fed a bicikliút és a vasút között.
Mindehhez még azt is gondoljuk hozzá, hogy a néhol akár száz métert is elérő kupolás szerkezet alatt a világ jelenlegi legnagyobb közös fedél alatt lévő vízi szórakoztató központja működik az év 12 hónapjában. (Pillanatnyilag elégedjünk meg ekkora képzelettel, a további álmodnivalót majd az írás végén adom fel.)
A vízi királyságot a halformájú területen alakítanák ki – a balatoni sötét foltról az írás végén olvashatnak
A földhözragadt képzeletűeknek biztatásként csak annyit, hogy egy hasonló szerkezet már másfél évtizede működik az angliai Cornwallban. Éden projekt néven egy elhagyott kőfejtőt fedtek le és alakítottak át hatalmas zárt növénykertté, ahol a világ különböző részeinek növénytársulásaiból hoztak létre egy arborétumot.
A cornwalli Édenkert esti fényekben – a létesítmény honlapjáról
A cornwalli Édenkert egyik belső részletet – a létesítmény honlapjáról
Az Édenkertben találkozott a megoldással Gulyás Péter, az Aqua Regnum Hungary névre keresztelt élményközpont kitalálója, vagy ahogy hivatalosan jegyzi magát, projektgazdája. Igaz, amit ő kigondolt, negyvenszerese az angliai Édenkertnek, de az azt felépítő szakemberek szerint a méret nem nem lehet akadály, mert a modulszerűen épített szerkezetből bármekkorát ki tudnak alakítani. Az építménnyel rugalmasan tudják követni a talajszint változásait és tető alá képzelt belső egységek magasságigényét is.
Gulyás a mediterrán hangulatú “vízi királyságba” olyan szórakozási lehetőségeket tervez, amik az év tizenkét hónapjában komoly vonzerőt jelentenének Európa távolabb élő lakóinak is. A játék, sport és más szórakoztató aktivitások mellett pihentető és gyógyászati célú elemeket is beépítenének. A lényeg, hogy mindenből a legnagyobbat, legkülönlegesebbet, legújabbat tudják kínálni.
A tervek között szerepel például egy olyan gyógyhatású meleg vizes medencecsoport, amiben a Kárpát-medence valamennyi ismert gyógyvizét ki lehetne próbálni. Hidromasszázs medencéket, tanuló és gyakorló úszást oktató helyeket, vizisí- és korcsolyapályákat, ellenáramlású szörfpályát, a Balatonnal közvetlen kapcsolatban lévő barlangfürdőt, sziklatrambulint, vízesést, különleges eszközökkel szerelt vízi tornamedencéket, kajak-kenu és evezős tréningpályát, homokos fövenyű strandot, pálmaligeteket, szaunákat, jeges fürdőt és természetesen vízi vidámparkot, kalandparkot, vízi cirkuszt és színházat, édes vízi mega-aquariumot alakítanának ki.
Az egész olyan lenne, mint egy hatalmas garden party helyszíne, ahol a vizes játékok között lépten nyomon büfépultok, grillezőhelyek csábítják fogyasztásra az embert.
A királyságot becslések szerint 1200 ember működtetné és sok ezer szállásadónak, több nagy szálláshelynek biztosítana forgalmat, bevételi lehetőséget.
A projektgazda a teraberuházás költségeit első nekifutásra 2,3-2,5 milliárd euróra saccolja, ami forintban meghaladja a 700 milliárdot. Ha a turisztikai fejlesztésekre országosan öt évre tervezett 200 milliárdra, vagy a balatoni fejlesztési tervek címén összeállított 300 milliárdos ígéretcsomagra gondolunk, elképzelhetetlenül nagy összegről van szó. Rejtő Jenő fordulatával élve, ekkora pénz legfeljebb számtan példában létezik, de én azt mondanám, ott is csak a prímszámok között.
Gulyás szerint egyáltalán nem pénzkérdés egy ilyen álom megvalósítása, mert befektetőt bármikor lehet találni, ha biztosnak látszik a megvalósulás és a megtérülés. Szerinte ennek egy alapfeltétele van, hogy az állam beszálljon az üzletbe, sőt ezt elsőként tegye.
Az állami szerepvállalás nem járna jelentős kiadással, ugyanakkor azonnal hatalmas hasznot hozna. Az államnak kellene megszerezni, megvásárolni, kisajátítani az érintett területet, aminek jelentős része sok száz apró parcellában közel ezer ember tulajdonában van. Az egykor mezőgazdasági területből “kikárpótolt” földekkel a mai tulajdonosok nem sokat tudnak kezdeni. Egy magánvásárlás nagyon körülményes lenne, és később az engedélyek beszerzése sem menne igazán flottul. Mindez megoldódhatna az állami szerepvállalásnak köszönhetően. Az állam a mintegy 1-2 százaléknyi befektetésért megkapná a létesítmény összes tulajdonjogának 30 százalékát.
Gulyás Péter ezt az utat annak ellenére járhatónak tartja, hogy bevallása szerint nem focizott együtt Orbán Viktorral.
Igaz, mint szavaiból kiderült, olyanokat viszont jól ismer, akik talán együtt szotyiztak a miniszterelnökkel, vagy legalábbis a labdát szedték neki.
– Jó kapcsolatban vagyok hivatásos lobbistákkal – fogalmazta meg saját szavaival a kapcsolatiszintjét.
Gulyás maga sem vitatja, hogy egy ilyen gigantikus pörsenéshalmaz, vagy mutáns albínó hernyó radikálisan átalakítaná a táj eddig kiváló panorámáját. De úgy véli, hogy ez az építmény is érdekes, trendi szóval szerethető látványt nyújtana majd. És egyébként is, egy ilyen terhet vállalni kell azért a nyereségért, amit a különleges élményközpont adna ennek a térségnek.
A vízi királyság felépítésére kiszemelt terület sárga színnel jelölve – a kép az almádi Óvári messzelátóból készült
Az érintett terület egy része a 71-es főút melletti bicikliútról – most még zavartalan panorámával
Az álom további fejezeteiről most csak említés szintjén beszélnénk, mert valószínűleg a fentiek elképzelése, megemésztése is elég nagy feladat. Ugyancsak 2,5 milliárd eurós fejlesztéssel a Fűzfői-öböl medrének egy részén egy plusz 30 méteres kimélyítésével víz alatti luxusszállót építenének. Az üvegbúrával fedett Nautika Hotel hasonló lenne azokhoz a sci-fik-ben látható helyekhez, amilyenekbe az emberek a Föld felszínének lakhatatlanná válása után szoktak költözni. A vendégeket és a hotel működtetéséhez szükséges anyagokat a barlangfürdő járatán át közlekedő mini tengeralattjárókkal szállítanák. Ezek egyúttal sétahajózásra is szolgálnának a szárazföldi érdeklődőknek.
A Nautika Hotelhez kapcsolódva édesvízi búvárközpontot is kialakítanának a kimélyített mederben. Itt speciális bordákkal, csapdákkal irányítanák az iszapáramlást, hogy a víz megfelelően átlátható legyen.
Az újabb 700 milliárd forintot igénylő fejlesztésről azért is lehet fokozottan feltételes módban beszélni, mert komoly vizsgálatoknak kell tisztázni, hogy a meder ilyen átalakítása nem okozna-e visszafordíthatatlan károkat a Balatonban.
– Véletlenül sem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, hogy a kimélyítéssel gyakorlatilag kihúzzuk a dugót és leeresztjük a Balatont a lefolyón. Ezért a projektnek ezzel a részével csak akkor indulnánk el, ha biztos, hogy megfelelő vízzáró rétegek maradnának a kimélyítés után is a meder alatt – hangsúlyozta Gulyás Péter.
Mielőtt valaki április 1-ei tréfának gondolná a fentieket, jelzem, hogy még csak február közepén tartunk. Nem tagadom, valami hasonló hírben gondolkodtam korábban én is, de ilyen tökéleteset nem tudtam volna alkotni.
Szóval ez mind valóságos elképzelés. Annyira nincs szó tréfáról, hogy az ötletet már a két érintet város, Balatonfűzfő és Balatonalmádi képvelői is megvitatták és elvi támogatásukról biztosították.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Kapcsolódó írások
Balaton sziget – Szigeteket a Balatonba
Balatoni sziget – pünkösdkor vehetjük birtokba a még névtelen balatoni szigetet
Megtalálták a mentőövet a Balatonnak
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
It mixes sound frequencies of a hundred and twenty hertz
and a hundred and ten hertz, which creates the dominant sound of ten hertz.
Also visit my blog post – Deep Sleep Music Collective Relaxing Sleep Music
Gratulalok a tervezonek.A munkanelkuliseg egy resze megszunne.Embereknek tobb penzuk lenne.Jobban koltekeznenek emberek.FEJLODES.Utakat is fognak epiteni??Megkozelitesrol beszelek.
Megint egy remény szerencsétlen tulajdonosoknak, akik évtizedek óta semmit sem tehetnek a tulajdonukkal, még egy nyomorult faházat sem építhetnek. De tehetnek; kaszálhatják!
Undorító a városvezetéstől és Mindenkitől, aki ebben a “lufiban” partner, hogy nem volt Nekik elég, ami idáig történt a Lozsántai tulajdonosokkal, még olajat tesznek a tűzre.
Gusztustalan munka.
Gondolkodjunk egy kicsit.
Most határozottan semmit sem lehet felhúzni a kvázi kisembernek, ez tény!
Akkor miként lehetne a “nagy-tervet” kivitelezni?
Nagyot lehet építeni, kicsit nem?
Ne már, undorító! A BALATONALMÁDI VÁROSVEZETÉSTŐL IS!!!
Beszéltem Iván barátommal, ő nagyon boldog a vízalatti szállodával. Azt javasolja, fejlesszék tovább a projektet egy kicsit, a sekély tó 30 méteres mélységű gödrének legyen egy kupakja. Kell még bele gyöngyhagyma és egy kevés ecet. Millió orosz turista jön megnézni az óriás ruszlit, mert az a sok busa mind meg fogja találni a tó legmélyebb pontját. Gyönyörű lesz mint a tescos akvárium.
Gusztustalan!!!! Nagyon remélem, hogy nem fog megépülni! Miért kell mindent beépíteni? Mi ez a mánia mindenhol? Legyen parlagon a terület, nem kell mindent lebetonozni, tönkretenni. A Balatonnak a látképe így szép, így természetes. Persze, meg az állam tegyen hozzá, aha.
Talán szerencsésebb volna ezt a Questor 140 hektáros Kenesei területére tervezni
1 ITT NEM KELLENE TÖBBSZÁZ KISAJÁTÍTÁST VÉGEZNI
2 NEM RONTANÁ EL A BALATONI PANORÁMÁT
Szerintem azért kezeljük helyén ezt a megalomán dolgot.
http://aprohirdetes-ingyen.hu/hirdetes_reszletek.php?act=hirdetes&hirdetesid=152285
http://pellenger.webnode.hu/rolunk/
A cikk végén írnak egy víz alatti luxusszállóról, mini tengeralattjárókról és édesvizi búvárközpontról. Ez utóbbi biztos csak télen fog üzemelni, mert a Balcsi vizében tavasztól őszig úgy 10 – 50 cm között mozog a fenék közelében a látótáv a legkisebb hullámzás által is könnyen felkavarodó iszap miatt. Szintén az egész tóra jellemző iszap nem fogja segíteni a víz alatti luxusszálló ablakain a kilátást és a tengeralattjárók meg persze akkuról fognak menni, gondolom. Azért remek ötlet, hajrá.
Nagyon helyes, hogy végre hasznosítják a partot elcsúfító, parlagon hagyott területet, ha már a tulajdonosok nem művelik. Messzemenőkig támogatom az ötletet!
Nagyon remélem, hogy ebből nem lesz semmi!
Egy elhagyott kőfejtő újragondolását nem lehet egy lapon emlegetni a Balaton tönkretételével. Nem ez a megoldás! Nem kell új ‘értékeket’ kreálni csillagászati összegekből, hanem a már meglévőkre kellene alapozni. A Balaton közvetlen közelében egy ilyen rettenetes monstrum katasztrófa lenne. Remélem, hogy azért pár épeszű szakember ki lesz kérdezve a terv megvalósítását illetően.
Pedig ráférne Magyarországra, és a Balatonra, sőt a környékünkre (magam is balatonalmádi lakos vagyok) egy ilyen “világ csodája”.
Valóban! Én is voltam Olaszországban a Gardalandban. Szinte leírhatatlan. Nem kéne bepánikolni, attól, hogy hozzányúlunk újra a Természethez! Ezt tesszük mintegy öt-hatezer éve (mármint, hogy hozzányúlunk).
Természetesen, vannak jogos, ésszerű érvek pro és kontra!
Én elviekben a projekt mellett voksolnék!
Sírunk, hogy itthon ilyen nyomorult a helyzet, meg, hogy olyan kevés a munkanlehetőség, stb. Meg hogy elpártoltak a túristák a Balatontól és inkább az Adriára, stb. mennek az emberek …
A Gardaland tavaly ünnepelte a negyvenedik (40!) szülinapját, és köszöni szépen, jól van a 30-35 km-es körzetben élők legnagyobb megelégedésére és pozitív anyagi boldogulásra! Az egész világból oda viszik a pénzt! De tényleg! Hát, ez nekünk itt baromi rossz lenne …
Igen, a környékén kicsit húzósabb áron adják a szállásokat, stb. De ez kinek is rossz?!
“itt ez tájidegen”
Mi nem az? És hol, máshol nem lenne tájidegen? Nyugi, az Eden projekt Cornwall-ban is “tájidegen”, mégis jól jött nekik.
Persze, a kivitelezés megkezdése előtt nagyon alaposan ki kell kutatni a dolgot, sok-sok Független Szakértő bevonásával …
Egyébként, el lehetne kezdeni kicsiben, szakaszosan használatba venni, működtetni és úgyis menet közben felmerülnek a nem várt problémák és megoldások.
Pl. a Gardaladban a mai napig, szinte évente új fejlesztésekkel, új területtel bővül a komplexum …
Nem tudom, mi szebb látvány! Egy parlagon hagyott terület, amit nagyrészt felver a Gaz, vagy a fent említett újítás?
Nehogy valaki abban a tévhitben éljen, hogy az említett terület egy “ember által érintetlen táj”. Valamikor földművelés zajlott rajta, most meg – különböző okok miatt – magára van hagyva. Ez sem természetes …
Ez talán van ilyen jó !
https://www.youtube.com/watch?v=26a5ENPJxOI
Na, ha az állam erre is rátenyerel, akkor már a megnyitó előtt boritékolhatják a csődöt! Majd szépen kilopnak mindent, odaviszik a semmirevaló rokonokat és ismerősöket, és értelmetlen szabályokkal tesznek majd keresztbe a hely működésének! Nem beszélve az ott sorakozó alvállalkozókról, akik a kontár kivitelezésért cserébe százszoros fizetséget kapnak. Inkább olyan területet kellene keresni, amihez nem kell állami segitség. A Duna mentén szerintem rengeteg ilyen hely lenne.
Szép napot,mindenkinek.A műszaki oldalt,átgondolta valaki?Ez nem Budapesti terület,Legalább 3X500A-es elektromos betáplálás,két külön csatorna elvezetés,stb.
Ugye fognak tapasztalat szerzés céljából,hasonló kaliberü kivitelezéseket felkeresni:Nyíregyháza-Sóstó,Orfüi beruházás,stb.Az utóbbi a mai napig működésképtelen a szakszerűtlen elektromos kivitelezés miatt.
Ne járjanak úgy mint Ajkán a 7db-kültéri medencék építésénél,:a tervekről lemaradtak a gépházak.A tervező az átadáskor szorongatta a kezünket,mondván:elkészítették és működik is.
szerintem az a rész még szerencsére a természeté. Nem burkolt, nem betonozott, nem az ember nyomát viseli. Nem sok van már ilyen a Balaton körül, szerintem így kellene maradnia.
A magyar táj, ami még valamennyire itt tart. Tartott?
Az elképzelés lehet, hogy ötletes és sok embernek adna munkát, de a helyszín választás pocsék! Nagyon tájidegen lenne, az ott élők és oda látogatók örökpanorámáját venné el! Arról nem is beszélve, hogy a csillagászati összegű beruházás költségei miatt várható borsos árú belépőjegyeket biztosan nem a magyar pénztárcákhoz szabják majd!
Egy Gardaland szerű létesítményt ( http://www.gardaland.it/resort/index-en.php ) is el tudnék képzelni akár a Balaton mellett is …
ez megint olyan,mint a Velence tavi kaszinóváros?
Kedves Bódis Úr!
Szigetről kétszer írtam. Először arról, hogy Demján Sándor és társai terveztek egyet a Balatonra, amiről Bujtor István tájékoztatta a BFT-t. Ez teljesen komoly volt, de senki sem figyelt fel rá.
Másodszor megírtam ugyanazt április 1-ei tréfaként, többen komolyan vették, hatalmas visszhangja volt.
Ez most még az első, a komoly változat. 🙂
Kedves Győrffy Úr! Sajnálom, hogy néhány éve – mikor arról tudósítottál, hogy sziget épül a Balatonban -, nem kerestem befektetőket az általam elképzelt szálloda- és szórakoztató központ megvalósításához. Remélem, hogy Gulyás Úr komolyan gondolja a dolgot, és az elképzelése nem marad utópia.